2012. november 26., hétfő

Vírusok


Vírusok
(az élő és az élettelen határán állnak)
megjelenési forma: vegetatív (élő alak) vagy vision (fertőző)
felépítésük: külső hártya réteg, plazma, DNS / RNS örökítő anyag vagy egyik sem
méret: 1-20 nanométer
életmódjuk: obligált parazita (gazdasejt nélkül nem marad életben)
vírus szaporodása:
  • a vírus megtelepszik a gazdasejten →
  • behatol a sejtbe →
  • átprogramozza a sejtet →
  • megindul a vírusanyag termelése →
  • a sejten belül új vírusok jelennek meg →
  • a vírus feléli a sejtet →
  • a sejt elpusztul →
  • a vírus kiszabadul



Gazdaszervezet szerinti csoportosítás:
  • prokarióták (baktériumok): gazdaszervezet a baktérium
  • növényi: csak növényekre ártalmas (mozaik dohányvírus)
  • állati: egy részük az emberre is veszélyes (H1N1, veszettség)
  • ember: influenza, májgyulladás, rubeola, himlők, kanyaró, HIV, pestis



Mikrobák életfeltételei
  • életfeltételek mikrobiológiai tényezők:
  • oxigén igény
  • tápanyag (szerves)
  • hőmérséklet
  • víz
  • kémhatás PH
  • tápanyag töménysége (ozmozis)
A legkisebb rendelkezésre álló életfeltétel határozza meg az élet működését.
0. ponton lehetetlen az életműködésük, az életfeltételek nem megfelelőek.
Maximumon már túl sok, elpusztulnak, de nem minden esetben.


  1. Víz jelentősége:
    - sejtalkotó
    - oldószer
    - kémiai reakcióknak a közege, résztvevője
    - szállít
    - hőmérséklet

2012. november 17., szombat

Minőségismeret beadandó házi

Egy általunk kitalált még nem létező termék bemutató lapját kell elkészíteni.

Terjedelme: A4 -es 4 oldal.

1. oldal: kézzel rajzolt termék (2-3 mondat a termék alá reklám szöveg, szlogen)
2. oldal: a termék összetétel (12-13 mondat)
3. oldal: rövid gyártás technológia
4. oldal: csomagolás, minőség megőrzési idő (2-3 mondat )

Géptan házi dolgozat


Készítsen házi dolgozatot a Liszttárolás és a tároláshoz kapcsolódó lisztszállítás; a 2 műveletet végző gépek, berendezések címmel
beadás: a következő órán. 2012. 11. 28. szerda
Kivitel: A4- es méretben, kézzel írt vagy nyomtatott változatban. Ábrákat rajzolhat és szkennelhet a dolgozatba, sőt hivatkozhat a tankönyv ábráira is (de ezt pontosan tegye: oldal/ ábraszám + ábracím)
A kidolgozás igazodjon a kiadott vázlat-szerkezethez. (Ehhez segítség a következő gondolatmenet)
- A tárolás feladata, helye a sütőipari gyártástechnológiában
- A liszttároló megoldásokkal szembeni elvárások, követelmények
- A liszttárolás kétféle módja
- A zsákos liszttárolás jellemzése; eszközei, berendezései
- Az ömlesztett liszttárolás jellemzése, műszaki megoldásai (a tárolt mennyiségtől függően)
- Mi a zárójelben felsorolt szerkezeti elemek szerepe az ömlesztett liszt tárolása során? Milyen megoldásaik ismeretesek? (szintjelzők ill. szintérzékelők, bolygatók, kitároló szerkezetek...)
- Sorolja fel a kis- és középüzemekben elterjedt tartályos liszttároló rendszer elemeit (ábra a tankönyvben) előnyei, hátránya..)
- Az ömlesztett liszt szállításának különböző elvű megoldásai
- Táblázatosan foglalja össze a pneumatikus és a fluid szállítás jellemző értékét! Magyarázza meg a használt idegen szavakat : pneumatikus, fluidizációs (röviden fluid!) Mért a fluid liszt szállítás a legelterjedtebb megoldás napjainkban?
- Hasonlítsa össze a szívó- és a nyomó rendszerű pneumatikus szállítást! Sorolja fel az egyes megoldások előnyeit!
- Hasonlítsa össze a pneumatikus és a fluid szállítást (beleértve azok berendezéseit/ gépeit is!)
- Mi a zárójelben felsorolt szerkezeti elemek szerepe az ömlesztett liszt tárolása során? Milyen megoldásaik ismeretesek? ( színjelzők ill. szintérzékelők, bolygatók, kitároló szerkezetek...)
- A ciklon szerepe a pneumatikus szállításban (feladata, működési elve, előnyei, hátránya... )
- A légszűrő szerepe a pneumatikus szállításban (feladata, működési elve)
- Milyen sorrendben található a ciklon és a légszűrő a szállítórendszerekben? Miért?
- Röviden jellemezze az itt felsorolt gépeket, berendezéseket: siló, tartály, membrános szintérzékelő, kapacitás szintjelző, fluid (léglazításos) fenék, légsűrítő (kompresszor), forgócellás adagoló, szállító cső és csőív, egy - és többféle -váltó szerkezet, ciklon, légszűrők, aerációs (léglazításos) csatorna,
Értékelési szempontok:tagolás: áttekinthető, logikus
tartalom: tárgyalja a fenti gondolatmenet elemeit
kivitel: rendezett, esztétikus

2012. november 16., péntek

Liszttárolás és a tároláshoz kapcsolódó lisztszállítás ...


A liszttárolás és a tároláshoz kapcsolódó lisztszállítás
A 2 műveletet végző gépek, berendezések
A tárolás feladata megőrizni a minőséget és a mennyiséget a felhasználásig.
A tehnológiai helye a sütőüzemen belüli első művelet.
A liszttároló megoldásokkal szembeni elvárások szerint meg kell felelnie az élelmiszerhigiéniai előírásoknak ( zárt raktér, mosható, fertőtleníthető ).
A liszttárolás kétféle módja: a zsákos liszttárolás és az ömlesztett liszttárolás.
A zsákos liszttárolás eszközei, berendezései: rakodólap, molnárkocsi, emelővillás targonca.
A zsákos liszttárolást különleges- és kisebb mennyiségű liszteknél használják, mikor nem kell tartálykocsival szállítani és silókban tárolni, mivel gazdaságilag nem érné ez meg.
Higéniai előírás, hogy ne a padlón legyen tárolva a zsákos liszt, erre tökéletesen megfelel a rakodólap. A rakodólap megkönnyíti a szállítást, lehetővé teszi a gyors anyagmozgatást, mivel az emelővillás targonca alá tud nyúlni a rakodólapnak. A rakodólapok szabvány szerint készülnek: hossza 1200 mm, szélessége 800 mm.
A molnárkocsi feladata a gyors zsákos liszt mozgatást, de csak egy zsákot tud szállítani, több nem is ajánlott, mivel balesetveszélyes.
Az emelővillás targonca nagymértékben megkönnyíti az anyagok mozgatását. Szerkezetük szerint lehetnek: kézi és gépi erővel működtetett emelőszerkezetek. Az emelőknek több fajtája van: elektromos, hidraulikus emelő (folyadékkal, olajjal működtetett), pneumatikus rendszer azon belül is kétféle van: szívórendszerű és nyomórendszerű szállítás ( légszívásos, a lisztport erős légárammal szívja ki a zsákból).
Az ömlesztett liszt tárolás eszközei, berendezései: siló, tartály, konténer.
Kisüzemekben számítógépes rendszerrel irányítják a lisztadagolást, a be- és a kivitelt. A számítógépes rendszer előnye, hogy biztonságosabb, előre beállítható a csészébe mérendő tömeg, az adatokat és az érvényes utasításokat bármikor képernyőre vihetőek.
Nagyüzemeknél ömlesztve szállítják a lisztet tartálykocsikon, onnan a silókba léglazításos módszerrel juttatják el. A napi tartály az üzemen belül helyezkedik el, 1,0-1,5 napra elegendő liszt fér el benne, ez megkönnyíti a napi leltározást és növeli a termelés biztonságát.
Silók fajtái: vasbeton, acéllemezes, műanyag siló.
Az ömlesztett liszt tárolása során fontos, hogy tudjuk mennyi liszt található a silóban, ezért az anyagszint érzékelő berendezések tájékoztatást adnak a tartály telítettségéről. Működésük szerint megkülönböztetünk membrános vagy kapacitív szintérzékelőt.
Az acéllemez silóknál nincs páralecsapódás, mivel a pneumatikus szállításhoz a légkompresszor a szabadból szívja a levegőt. (16. oldal / 9. ábra Liszttároló lemezsiló)
A műanyagsilóknak az a legnagyobb előnye, hogy nincs korrózió. (17. oldal / 10. ábra Műanyag lisztsiló)
A membrános szintjelző csak tájékoztatást ad a silóban található körülbelüli liszt mennyiségről, míg a kapacitív szintérzékelő pontos értéket tud adni.
A tartálykitároló szerkezeteket használnak tárolósilóknál és napi tartályoknál. A kitárolórendszer megakadályozza a liszt fennakadást, boltozódást és segíti a tároló tartályból való kivezetést. Szerkezetük szerint lehetnek: csigás kitárolók (keverő-, bolygató- vagy kúposcsigás) és léglazításos (fluidizációs) szerkezetek.


A fluidizációs és pneumatikus folyamatok összehasonlítása:
Áramlási jellemzők Pneumatikus Fluid


Levegővel történő vagy levegővel működtetett rendszer. levegő-por keveréknél az áramlás folyadékszerű tulajdonságokat mutat.
Szállítási sebesség
Nyomás különbség
Keverési arány ↑ ↑ (10×)
Ugyanakkora csővezetéken, ugyanannyi levegővel a megnövelt nyomás miatt kb 10× annyi liszt szállítható, mint a pneumatikusnál.
Szerkezeti kialakítás ventilátor Kompreszor (légsűrítő, fúvó)
Gépek, berendezések: 26. oldal / 20. ábra Szívó rendszerű szállítás


27. oldal / 21. ábra Nyomó rendszerű szállítás


29. oldal / 25. ábra Cellás adagoló: A (forgó) cellás adagoló szerkezet egyrészt adagolja a lisztet, másrészt elzárja a levegő útját. A vízszintes tengely körül forgó adagolódob, amelynek celláiba a liszt felül befolyik , alul pedig kihullik.


20. oldal / 15. A léglazításos kitároló működési elve


20.oldal / 16 ábra Fluid silófenék: a siló fenéklapját egy 15 fokos ferde sík alkotja, amely lukacsos anyagból készül, ez lehet textil vagy kerámia.


21. oldal / 17. ábra Napi tartály fluid kitárolóval


32. oldal / 30. ábra Forgódugattyús légsűrítő: forgódugattyús légsűrítő alkalmas a nagyobb nyomás létrehozására.




Szívórendszer: nagyobb szállítási távolság, egy helyről több helyre szállít, tömítetlenség esetén van kiporzás
Nyomóüzem: kisebb szállítási távolság, több helyről szállíthat egy helyre, tömítetlenség esetén nincs kiporzás


Csak nyomóüzem



PNEUMATIKUS SZÁLLÍTÁS


Szívó rendszerű szállítás Nyomó rendszerű szállítás
Ábra Tk. 26. oldal/ 20. ábra Szívó rendszerű szállítás Tk. 27. oldal / 21. ábra Nyomó rendszerű szállítás
Részei:
  • Levegőszűrő
  • garat cellás adagoló
  • leválasztóciklon cellás adagolóval
  • ventilátor
  • tömlős légszűrő cellás adagolóval
  • Légszűrő
  • ventilátor
  • cellás adagoló
  • leválasztó ciklon
  • tömlős légszűrő
Szállítási távolság: Viszonylag rövid távolságokra lehet szállítani (100-200 m) dugulásveszély nélkül. Nagyobb szállítási távolság.
Szállítás: Több helyről lehet anyagot szállítani azonos gyűjtőhelyre. A rendszer elején működő ventilátor az anyagot egyidejűleg több helyre eljuttatja, ha a szállítócső elágazik.
Tömítetlenség: Érzéketlen a rendszer a kisebb tömítetlenségre. Hátránya a tömítetlenségnél a lisztet kifújja, viszont ez jelzi a hibát.
Nyomáskülönbség: Maximum 1 bar Tetszőleges nyomáskülönbség hozható létre.
A szívó és a nyomó rendszer felépítésében azonos, de működési elve különbözik.

A ciklon feladata a levegő-liszt keverék szétválasztása. A ciklon a kettős hatásra választja ki a lisztet a légáramból: a csőből a ciklonba áramló levegő lassul, a centrifugális erő a ciklon falához szorítja. A lisztnek mintegy 95 % -át képes leválasztani.
Szállító cső és csőív köti össze a rendszer gépegységeit. 

2012. november 15., csütörtök

Az élelmiszerekben előforduló fehérjék

Állati eredetű fehérjék:

  • hús (miozin, aktin=fibrilláris fehérjék)
  • tojás 
  • tej fehérjék

vázfehérjék:

  • kollagén: zselatin lesz belőle, kötőszövet, inak, csontok
  • elasztán: a rugalmas szövetekben van
  • keratin: köröm, haj


tejfehérjék:

  • kazeinek
  • savófehérjék: albumin, globulin komponensek


tojásfehérjék:

  • ovalbumin  (legnagyobb mennyiség)
  • lizozin
  • avidin
  • ovomukoid
  • ovomucin

sárgájában

  • lipolvitelin HDL
  • foszfovitin
  • lipovitelinen LDL


Növényi eredetű fehérjék

  • gabonafélék
  • hüvelyesfélék
  • olajmagvak
  • zöldségfélék


Gabonafélék:

  • búza
  • rozs
  • árpa
  • kukorica tartalékfehérjéi: prolamin, gluterin


Búzafehérjék: sikérfehérjék a gliadin, glutenin, víz hozzáadása jellegzetes térhálós szerkezetet képez.
A rozs összetétele hasonló búzához ,de nem  képződik sikér.

árpa: gloulin tartalma nagy
zab: globulin
rizs: gluterin
kukorica: prolamin

A gabonafehérjék nem teljes értékű fehérjék, az aminosav összetételük asszimetrikus pl. nincs lizin, metionin, kriptofán.

Doga

http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/szerves2/15notes.htm

L konfigurációjú α-aminosav
1.
5. egyszerű fehérjék: Csak aminosavak építik fel őket, hidrolízisükkor csak aminosavak keletkeznek.

oldhatóság alapján
  • albuminok: desztillált vízben oldhatók, izomban , vérben, tojásban, tejben, gabonafélékben
  • globulinok: híg sav és lúgban oldhatók, kisózható, nagy molekula tömegű, gömbszerű
  • prolaminok: 60-90 térfogat % -os alkoholban jól oldódik, vízben oldhatatlan, hidrolízis során glutamin keletkezik
  • glutelinek: savakban, lúgban jól oldódik, vízben és alkoholban oldhatatlan, növényi eredetű fehérjék, gabonafélék magvaiban képződik
  • szkleroprotein: állati szervezetben vázanyag, kötőszövetekben, nehezen oldhatók

6. kisózás: oldhatatlanná teszik a fehérjét (vízburok- hidrátburok)


remélem jót írtam be... amennyiben nem akkor bocsi

1. 




2. Az a pont, amelynél egy anyag (kolloid, vagy fehérje) nettó elektromos töltése nulla. Általában ezek az anyagok pozitív, vagy negatív töltésűek attól függően, hogy döntően hidrogénionokat vagy hidroxilionokat adszorbeálnak-e. Az izoelektromos pontnál a nettó töltés nulla, mivel a pozitív és negatív ionok egyenlő mértékben adszorbeálódnak. Az izoelektromos ponton van az anyag vezetőképességének a minimuma, ezért itt koagulál a legkönnyebben. Hidrofil kolloidok esetében, ahol a körülvevő víz akadályozza meg a koagulációt, az izoeletromos pont a stabilitás minimum pontja. Az izoelektromos pontot, az ennél a pontnál lévő pH értékkel jellemzik. Az izoelektromos pH felett a kolloid bázisként, alatta savként viselkedik. Például a zselatin izoelektromos pontja 4,7. A fehérjék a legkönnyebben az izoelektromos pontjukon koagulálnak, ezt a tulajdonságot kihasználják fehérjék vagy aminosavak elválasztásánál.

Röviden: olyan PH érték amelyiken elektromos áram hatására nincs ionvándorlás, izoelektromos pont környezetében oldódik a legrosszabbul a fehérje


3. inzulin: vércukrot szabályozó hormon
penicilin: az antibiotikumok jelentős része peptid
glutation: a sejtek redoxi folyamatait befolyásolja, fokozza a növényi eredetű fehérje bontó enzimek aktivitását

4. Az elsődleges vagy primer szerkezet a fehérje aminosavszekvenciája, tulajdonképpen a konstitúciója. Az aminosavakból felépülő fehérjék irányított polimerek a peptidkötésaszimmetrikus jellegének köszönhetően. A fehérjelánc szintézisekor a legutoljára beépült aminosav karboxilcsoportjához kapcsolódik a következő aminosav aminocsoportja és így tovább. Így megkülönböztetjük a fehérjelánc "elejét", a szabad aminocsoportot tartalmazó N-terminálist, valamint a "végét", a szabad karboxil csoportot tartalmazó C-terminálist. Mindezt a +H2(–HN–Cα–CO)n–O- képlettel lehet legtömörebben leírni.
A fehérjék elsődleges szerkezetének meghatározására számos kísérleti módszer ismert, ám a leggyakrabban alkalmazott eljárások az Edman lebontás, és a tömegspektrometria. Mivel kísérletes meghatározás rendkívül költséges és hosszadalmas, ezért manapság a fehérje szekvencia adatbázisokban lévő adatok túlnyomó többségét bioinformatikaimódszerekkel állíják elő az mRNS szekvencia és a genetikai kód ismeretében.


5. Összetett fehérjék
  • Foszfoprotein: savas jellegű fehérje, az emésztőcsatorna fehérjebontó enzimjeivel (pepszin) jól hidrolizálható
  • Glikoprotein: szénhidrát, hexozamin van benne, vízben és sóoldatban oldódik, előfordul: bőr, csontok, nyál, szem csatornavizében, tojás, vér, vizelet
  • Lipoprotein: lipid jellegű nem fehérje részt tartalmaznak, állati és növényi sejtekben, vérben , zsíroldhatók, vízoldhatók
  • Nukleoproteinek
  • Kromoprotein
  • Metallo protein: fémiont tartalmaz


6. Állati eredetű fehérjék:

  • hús (miozin, aktin=fibrilláris fehérjék)
  • tojás 
  • tej fehérjék

vázfehérjék:

  • kollagén: zselatin lesz belőle, kötőszövet, inak, csontok
  • elasztán: a rugalmas szövetekben van
  • keratin: köröm, haj


tejfehérjék:

  • kazeinek
  • savófehérjék: albumin, globulin komponensek


tojásfehérjék:

  • ovalbumin  (legnagyobb mennyiség)
  • lizozin
  • avidin
  • ovomukoid
  • ovomucin

sárgájában

  • lipolvitelin HDL
  • foszfovitin
  • lipovitelinen LDL


Növényi eredetű fehérjék

  • gabonafélék
  • hüvelyesfélék
  • olajmagvak
  • zöldségfélék


Gabonafélék:

  • búza
  • rozs
  • árpa
  • kukorica tartalékfehérjéi: prolamin, gluterin

2012. november 13., kedd

A villamosság biztonságtechnikája

Az elektromos áram: a töltéssel rendelkező részecskék rendezett mozgása által jön létre. A részecske elektron / ion lehet, egyen / váltó áram.
Fizikai jell.: feszültség, ellenállás, áramerősség

Az áram hatása az emberre
  • ingerült vezetési zavart okozhat -> idegrángás, izomgörcs
  • szívleállás
  • égési / felületi/ csont sérülés
  • hallás károsodás
  • halál

Érintkezés védelem: olyan műszaki és védelmi módszerek összessége, amelyek célja az elektromos veszélyek elhárítása.

  • megakadályozni a veszélyes érintést
  • korlátozni az emberen átmenő áramerősséget 
  • megakadályozni a megengedettnél nagyobb feszültség tartós fennállását

Érintés védelmi osztályok:

0. érintés védelem : alapszigetelés van csak
I. alapszigetelés, védőkapcsoló / védővezető
II. alapszigetelés, védőszigetelés
III. törpe feszültségen alapul (50W)

módjai:

  • védővezetős: 
    • null vezeték kioldja a védőbiztosítékot 
    • védő földelés  : közvetett vagy közvetlen
  • védővezető nélküli: 
    • törpe feszültségen alapul
    • gép, készülék szigetelés
    • környezet elszigetelése
    • védő elválasztás
    • korlátozott zárlati áramkör alkalmazása


Penész

alakjuk: változó , fajra, nemzetségenként más
színe: fehér, szürke, kék, fekete
megjelenése: lisztes, lemezes, pókhálószerű
méret: 4 mikron vastag és több centi hosszú

Életmódjuk

táplálkozás: heterotrof

  • szaprofita (lebontó)
  • parazita( élősködő)


levegőigény: aerob (nagy)
vízigény: 15 % alacsony
kémhatás: savas
hőigény: alacsony -10 foktól +10 fokig optimális
szaporodás: ivartalan (spórával)


Fajok

1. Alternanciák: nagy barna colidium, csonthéjasokban és citrusfélékben

2. Aspergilius (kannapenész): zöld majd barnásfekete, flavus -> alfatoxint termel, lisztpenészedést okoz

3. Botnjtis: szürke penész, lágy rothadást okoz (paradicsom, őszibarack)

4. Fuzáriumok: gabonaféléket támadja meg (kukorica), piros pöttyök keletkeznek, F2/T2 toxinokat termelnek (hormonok) -> étvágytalanságot okoznak


5. Cladosporium (fekete penész): fagytűrő, zsírok avasodását okozza  




6. Mucor félék: fejes penészek, fehér vattaszerű (szürke), felelős a liszt dohosodásáért, tojásban is előfordulhat


7. Penicilium nemzetség (ecsetpenészek): kékeszöld színű, liszt, gabonafélék, gyümölcsök

8. Rizopus (ingás penészek) nemzetség: laza, szürkés fehér bevonatot képeznek, hús, kenyér, gyümölcs, liszt




Penészek hasznosítása:

  • sajt érlelés-> kéksajt, camambert sajt (fehér penész)
  • kolbász, téli szalámi
  • gyógyszergyártás
  • bor (aszú)








http://www2.ac-lyon.fr/enseigne/biotech/galerie/champignons/tableau/champignons.html

2012. november 12., hétfő

A munkahelyek

Munkahely: azok a helyek, amelyek magukba foglalják a munkavégzés helyeit üzemen belüli és termelőegység helyiségeit, a munkavégzés céljából hasznosított helyiségeket.

A méretekre vonatkozó követelmények és baleset megelőzési követelmények

  • min. 3 méteres belmagasság
  • a légköbméter tartalom 10 köbméter dolgozónként
  • a terület nem lehet kisebb, mint 2 négyzetméter dolgozónként (+ gépek és bútorok)


Munkahelyi viszonyok:

  • a dolgozók erőkifejtéséhez alkalmazkodó hőmérsékletet kell biztosítani (figyelembe kell venni a hőmérsékletet, levegő páratartalmát és a légmozgás mértékét)
  • elegendő természetes fénnyel kell rendelkeznie a munkavégzés helyénél (kivétel: földalatti helyiség)
  • a mesterséges fény a dolgozók biztonsága, egészsége és komfortérzete biztosítása (termelő munkahelyek 300 lux fény, tárolóhelyiségekben 200 lux)
  • vészvilágító berendezés: meghibásodás esetén
  • a padlózatnak, falaknak, mennyezetnek könnyen tisztíthatónak kell lennie
  • a raktár , padlás maximális teherbíróságát fel kell tüntetni kg/ négyzetméter
  • a falakat világos színűre kell festeni
  • pihenő helyiségeket kell biztosítani (székkel, asztallal, nemdohányzók védelme)
  • a kijáratok / vészkijáratok akadálymentesítése (evakuációs hely biztosítása)
  • az ajtóknak min. 2 méter magas 1,2 méter szélesnek kell lenniük, könnyen és azonnal kifelé nyílónak , valamint jelzéssel kell ellátni, vészvilágítással
  • a gépjármű forgalom által használt kapuk nem használhatóak gyalogos közlekedésre, kivéve, ha a dolgozók átkelése biztonságos -> a kapu mellé ajtókat kell telepíteni a gyalogos forgalom számára
  • a gyalogosok közlekedési útvonala legyen elkülönítve a járművek által használt úttól
  • sárga csík felfestésével kell jelezni a közlekedési utakat
  • a közlekedési útvonalakon nem lehetnek olyan anyagok vagy felszerelések amelyek akadályozzák a személy és járműforgalmat


Külső (épületen kívüli) munkahelyek:
  • a lépcsőnél szabványos és erős korlátokkal kell ellátni
  • állvány, emelvény, felhajtó, erkély, felüljáró -> normál, lábakkal kapcsolódó védőkorláttal kell ellátni
  • védőkorlát: kemény, ellenálló anyagból, min.1 méter magas, kétszintes, a legnagyobb erőkifejtést is kibírja

Szabadban lévő munkahelyek biztosítása
  • biztosítani kell a közlekedő útvonalakat, azok méretét (személy/ áruforgalom)
  • illetéktelen behatolók ne lépjenek be
  • a veszélyzónát jelezni kell
  • megfelelő fényforrás biztosítása, ha a természetes fény nem elegendő

Biztonsági jelzésrendszerek:
  • munkahelyi biztonság
  • egészségre vonatkozó törvényhozói intézkedések Európai Közösség irányelveinek megfelel, más országokban is ugyan olyan jelentéssel kell bírnia

típusai
  • biztonsági szín- és alakjelek
  • fényjel (pl. közlekedési jelzőlámpa)
  • alakjel: kör, háromszög, négyzet
  • színjel
    • piros: állj, tiltó 
    • sárga: veszélyekre figyelmeztet, rendellenes üzemállapot 
    • zöld: útbaigazító, szabad út, vészkijárat
    • kék: tájékoztató jelek
  • adattábla: a gép jellegének, üzemi elbírálásához szükséges adatok
  • vészjelző: állandó veszélyekre hívja fel a figyelmet , mint pl. esés, csúszás, ütközés



A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei

A munkavállaló a munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szól 65/1999. EüM rendelet. 

Nem minősül egyéni védőeszköznek
  • közönséges munkaruha
  • sportfelszerelés, sporteszköz
  • önvédelem/ elrettentés célját szolgáló felszerelés

Fej: védősisak, sapka, hajháló
Hallás: füldugó, fülvédő, hangvédő sisak
Szem és arc: szemüveg, búvárszemüveg, röntgen/ lézersugár/ ultraibolya/ infra védőszemüveg, arcvédő maszkok, ívhegesztő maszk
Légutak: porszűrő, gázszűrő, levehető hegesztőmaszk, búvárfelszerelés
Kéz és kar: védőkesztyű (hő/ vegyszerek), ujjvédő, könyökvédő
Láb és Lábszár: fatalpú cipő, térdvédő, lábszárvédő, antisztatikus cipő, rezgés ellen védő cipő
Törzs: védő mellény, kabát , kötény, mentőmellény, védő övek
Egész test: a testet tartó eszközök, biztonsági munkaruha, porálló, gázbiztos védőruha