2013. október 18., péntek

Levegő és Víz védelem

Levegő: környezeti elem, létünk feltétele, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben jelen legyen

Fizikai tulajdonságok (meteorológiai)

  • hőmérséklet
  • szél
  • légnyomás
  • páratartalom 
  • szilárd (por, korom, pollen)
  • baktériumok, vírusok, spórák


Kémiai összetevők:

  • nitrogén 78 %
  • oxigén 21 %  ezek állandó összetevők
  • 1  % :  
    • változó összetevők (1 hét alatt)
    • erősen változó összetevők ( 1 napon belül) 


Légszennyező anyagok:

  • szén-monoxid
  • szén-dioxid
  • metán
  • ammónia
  • freonok
  • kén-dioxid
  • ózon
  • kén-hidrogén
  • ólom


Levegő minőséggel kapcsolatos globális problémák: 

  • üvegházhatás -> kémiai változás
  • ózon elvékonyodás 
  • légköri savasodás (kén-dioxid, nitrogén-dioxid okozza)

Higéniés határérték: a légszennyező anyagok azon koncentrációja a levegőben, amely az emberi egészséget sem rövid , sem hosszú távon nem károsítja.



Vízvédelem 


Hidroszféra : földi vizek összessége (felszín alatti vizek, pára, köd is)
A víz újra termelődő (körforgás), öntisztulásra (szennyvíz) képes természeti erőforrás (kitermelése, felhasználása haszonnal jár).

Felhasználása

  • iparban (szállító közeg)
  • halászat, halgazdálkodás
  • mezőgazdaság (öntözés)
  • létfenntartás (2-3 liter naponta, élettani minimum, szennyezett víz fogyasztásától sokan halnak meg:kolera, gyermekbénulás)
  • közlekedés, szállítás
  • energia forrás (vízerőmű)
  • emberi kikapcsolódás (sport, üdülés)
  • tisztítás
  • gyógyítás (gyógyvíz -balneológia)
  • tűzoltás


Vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártétele elleni védekezés (árvíz, belvíz, erózió)

  • vízminőség védelem
  • vízmennyiség védelem
  • vízzel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése
  • a víz felhasználás folyamatosan növekszik ( az ipar , mezőgazdaság , kommunális fogyasztók)

Közműolló: a vezetékes ivóvíz hálózatra kötött és a szennyvíz hálózatra kötött települések / lakosok aránya 90%-nak elérhető vezetékes víz , 50-55% szennyvíz csatorna hálózatra kötve


Élelmiszeriparban fontos az ivóvíz.

Vízminőség: környezetvédelem, emberközpontú, a víznek olyan belső lényegi meghatározottsága, amely a társadalom számára hasznos és káros fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai összességében fejeződik ki

Hazánkban 90%- át a felszín alatti vizekből biztosítják. 10% folyók, parti szűréssel, kutakból, ott ahol a meder ezt lehetővé teszi.


  • az ivóvíz nem tartalmazhat semmilyen emberre káros baktériumot 
  • ásványi anyagokat, sókat tartalmaznia kell
  • az ivóvíz átlátszó, szagtalan, jó ízű
  • a vizek bakterológiai telepek számában jellemző (100 ml vízből kitenyészthető baktérium telepek száma)
  • 100 évvel ezelőtt jöttek rá. hogy vannak a vízben baktériumok 
  • klórral tisztítják a vezetékes vizet (80 mg/ liter)
  • anion , kationok (hidrogén-karbonát, klór)


Vízszennyező anyagok: 

  • nitritek, nitrátok (nitrogén tartalmú műtrágyák, szarvasmarha trágya) -> forralással nem távolítható el
  • foszfátok (bekerül a tóba, elszaporodnak a moszatok , elzárják a vizet az oxigéntől, meghalnak a halak)
  • kálium
  • olaj (óceánok problémája, oxigént zár el)


Vizek öntisztulása: az az oxidációs folyamat , amelynek során az élővizekbe jutott szennyező anyagok elbomlanak , káros hatásuk megszűnik.
Sebessége függ: a higítás arányától, az elkeveredés mértékétől, víz oxigén tartalmától, hőmérséklettől, a lebontó szervezetek számától (baktériumok).

Vízszennyezés elleni lehetőségek:

  • szennyvíz tisztítás (gyűjtése, kezelése)
  • víz takarékosság ( ahol nem szükséges ott nem ivóvíz minőségű vizet használ fel)
  • vizek többszörös felhasználása
  • technológiai módosítás: kevésbé káros szennyező anyagok 
  • termék módosítás / gyártás megszüntetése 



2013. október 14., hétfő

1. tétel Sütő technológia

Ismertesse a sütőipari tészták készítéséhez felhasznált nyersanyagok csoportosítását az egyes nyersanyagok technológiai szempontból fontos jellemzőit, tárolását! 

A sütőipar nyersanyagainak csoportosítása.
A liszt kémiai összetétele, az alkotórészek változása a gyártástechnológia folyamán.
A liszt technológiai szempontból fontos tulajdonságai.
A sütőipar segédanyagainak technológiai szerepe.
A sütőipar járulékos anyagainak technológia szerepe. A nyersanyagok tárolásának módjai.

Nyersanyagok csoportosítása

  1. Alapanyagok : liszt, víz
  2. Segédanyagok

    • nélkülözhető (adalékok) ; 
    • nélkülözhetetlen (só, élesztő)
      3. Járulékos anyagok:

    • dúsító anyagok: zsiradékok (tej, tojás, margarin, vaj, olaj)
    • töltelékek : édes (dió, lekvár); sós (sajt, húsfélék); káposzta lehet mind a kettő
    • ízesítő anyagok (fűszerek , aromák) : édes (fahéj, rum, vaníliás cukor); sós (bors, paprika, kömény)
       4. Technológiai segédanyagok: a tésztába nem kerülnek, de használjuk pl. kenyércímke, csomagolóanyagok, sütőpapír, forma választó anyagok





Liszt kémiai összetétele

67% keményítő
12% fehérje
13-15% víz
6,5 % zsírok, cukrok, vitaminok, ásványi anyagok, enzimek



Az alkotórészek változása a gyártás technológia folyamán

Liszt ásványi anyagok : vas,cink, foszfor- részt vesz a savfok képzésben

Cellulóz: technológiai szerepe jelentéktelen, táplálkozás-élettani szerepe nagy, víz hatására kissé megduzzad

Fehérje: a sikérképző fehérjéknek (gliadin 1:1 glutenin) nagy szerepe van a termék minőségének kialakításában. A tészta készítésekor víz hatására megduzzad, sikérhálót képez a termék vázát fogja alkotni.
Sütéskor kb. 45-50 fokon a fehérje kicsapódik , elengedi a megkötött vizet, elkezd kocsonyásodni, majd a sütés végére megszilárdul és a termék vázát alkotja.

Keményítő: tészta készítésekor víz hatására nedvesedik, majd kissé megduzzad, sütéskor a fehérje által elengedett vizet a keményítő köti meg.
Először csirízesedik, kocsonyásodik, majd megszilárdul és beépül a sikérvázba.
A keményítő természetes tulajdonsága, hogy egy idő után összezsugorodik (retrogradál) elengedi a sütéskor megkötött vizet, a kenyér kiszárad, morzsalékossá válik, héja mattul, a cserepesség megszűnik, ezt a folyamatot maximum késleltetni lehet.

Szabad cukrok a csírában:  szőlőcukor (glükóz) a gabonában, részt vesz az erjedési folyamatokban. A mikroorganizmusok a cukrot bontják le, szén-dioxidot , ecetsavat termelnek belőle. (Élesztőgomba, tejsav termelő baktérium, ecetsav termelő baktérium)

Enzimek: fehérjék, óriásmolekulák, a nagy molekulájú anyagokat a legkisebb egységükre tudják bontani. Minden enzim csak egyféle anyagok tud bontani.
Amiláz: a keményítőt bontja le cukrokká (glükózzá), amiláz enzim keletkezik (Ł-amiláz keményítő elágazás ß- amiláz)
Proteáz: fehérjét aminosavakká bontja le
Lipáz: zsírokat glicerinné, túl sok zsírsav esetén beindul az avasodás



A liszt technológiai szempontból fontos tulajdonságai

Érzékszervi lisztvizsgálatok:

  • szag vizsgálat : dohos, penész-e -> ezt jellegzetes szag jellemzi, idegen szag esetén tilos felhasználni!
  • íz vizsgálat: közömbösítse száját sajttal vagy almával, majd fél teáskanál lisztet vegyen a szájába, 3-4 percig forgassa azt, ha enyhén édes ízt érez ,akkor jó a liszt , ha keserű, savanyú, idegen ízt akkor felhasználni tilos!
  • szín vizsgálat: Pecar-módszer, fekete táblára rakjuk a vizsgálandó lisztet és a jellegmintát mellé helyezzük, egy üveg lappal elsimítjuk, majd szárazon, aztán vízbe mártva félig , majd szárítószekrénybe helyezve megnézzük a hasonlóságot. (A jellegminta központilag előállított etalon. )


Liszttípusok:

BL 55: búzaliszt, finomliszt 100 g lisztnek 0, 55 g hamutartalma
BL 80: fehérkenyér liszt
RL 60 = RL 56 fehér rozsliszt (rozslángliszt)
GL 200 Graham liszt (nem tartalmazza a gabonaszem csíra részét)
RL 125 sötét rozsliszt



Műszeres lisztvizsgálat:


  • nedvesség tartalom vizsgálat: 100g lisztet kimérnek , 1 órán át 130 fokra beteszik a szárító szekrénybe, hűtés után visszamérik és a különbözet adja a nedvességtartalmat % - ban 
  • hamutartalom vizsgálat: 100 g lisztet 600 fokra ízzító kemencébe rakunk 1 órára hűtés után visszamérjük az eredményt grammban kapjuk 100× szorzata adja, hogy milyen kiőrlésű lisztet
  • savfok vizsgálat: 2,5 -5,5 minél magasabb a kiőrlési foka (hamutartalom) annál nagyobb a savfoka, ha nagyobb 5,5- nél avas a liszt



Sikér vizsgálatok:

A gabonában két fontos vízben oldhatatlan aminosav található , gliadin és a glutenin. Víz hatására sikérvázat képeznek és a termék minőségét nagy mértékben befolyásolja. A rozslisztből nem lehet sikért mosni, ezért a rozskenyerek térfogata kisebb, bélszerkezet tömörebb, ragacsosabb, terülékenyebb a tészta.

Sikér mennyiségének vizsgálata: 24+12 tésztát készítünk, 30 percet pihentetjük. Kimérünk 30 g tésztát és lassú vízsugár alatt kimossuk. A sikér gyöngyházfényű, rugalmas, nyújtható anyag. Minimum 27% nedves sikért kell tartalmaznia a lisztnek.

Sikér minőség vizsgálata, sikér terülékenység: Kimérünk 5 g sikért, mm papírra helyezzük, leolvassuk a két átmérőjét (D1, D2), üvegpohárral lefedjük, egy órán át pihentetjük, majd ismét leolvassuk a mért átmérőt (d1,d2).

Sikér nyújthatóság vizsgálat: Kimérünk 5 g sikért, felakasztjuk. Indítás után a két oszlop melyen a kampók vannak, elkezdenek távolodni egymástól, magukkal húzva a sikért.  Sín melletti mérőskálán leolvassuk a nyújthatóságot centiméterben.  6 és 12 cm között szakad el  a sikér.

Liszt vízfelvevő képességének a vizsgálata (VFK): Általában a búzalisztnek a VFK-ja 50-70% van. Minél magasabb ez az érték , annál jobb lesz a minőség és gazdaságos a gyártása.  A VFK-t valorigráffal, farinográffal vagy centrifugálással lehet végezni.

 http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/buzalisztvizsgalata.pdf

VFK vizsgálata valorigráffal: 

2013. október 6., vasárnap

Munkaszerződés

Munkaviszony: Magyarországon csak írásba foglalt munkaviszony munkaszerződéssel lehet. A munka szerződésnek központilag előírt formai követelményei nincsenek. Tartalmi előírásait a munkatörvénykönyve szabályozza. 1992. évi első törvény.

Munkaszerződés tartalma:
Minimum 2 fél közt jön létre, munkaadó és munkavállaló közt.

- Munkáltató:

  • a munkáltató teljes nevét
  • székhelyének címét
  • a hivatalos képviselőjének nevét
  • Adószámát
  • cégjegyzék vagy regisztrációs számát
  • telephely címe 
  • társadalom biztosítási azonosító jel
- Munkavállaló adatai:

  • neve (csak természetes személy lehet)
  • születési adatai 
  • anyja leánykori neve
  • lakcíme (állandó/ levelezési cím)
  • adóazonosító jel
  • TAJ-szám
- Munkavégzés tárgya

- A munkaviszony jellege: 

  • teljes állás (min 8 óra)
  • részmunkaidős 
  • fél állás
  • fő állás vagy mellékállás
-Munkaidő :
  • napi 
  • heti
  • havi
- Munkaviszony kezdete és vége: 

  • határozott idejű szerződés (tól- ig ) 
  • határozatlan (csak a kezdete van megjelölve, 60 nap felmondási időt kiköt a munkaadó vagy 2 hónap bért kifizettet )
- Próbaidő (nem kötelező, de maximum 90 nap lehet, indoklás nélkül felmondhat mind a két fél)
- Ha van munkabéren felüli juttatás azt fel kell tüntetni, de nem kötelező adni

- Bér : számszerűsítve kell feltüntetni 
  • megállapítható: 
    • óradíj
    • napi díj
    • heti bér
    • havi bér
    • teljesítmény bér 
    • alapbér + jutalék %-ban (teljesítmény)
A bér feltüntethető nettóban és bruttóban is (fel kell tüntetni melyik).

-Pihenőnapok meghatározása -> heti 2 napot kell biztosítani , amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie kivéve, ha a munkaadó működési jellege ettől eltér 

A munkaszerződés csak mind a két fél aláírásával érvényes. 


A munkaviszony megszüntetése

  • kizárólag írásban lehet

Fajtái: 

  1. közös megegyezéssel
  2. azonnali hatállyal felmondás
  3. próbaidő alatt azonnali hatállyal


1. Közös megegyezés , mind a két fél elfogadja a munkaszerződés felmondását és rögzítik, hogy egymással szemben követelésük nincs és jogvitát sem kezdeményeznek. El lehet térni a törvényben előírt felmondási időtől illetve a végkielégítéstől.
A felmondási idő a munkaviszonyban töltött  évek számától függ, de ettől függetlenül a munkaadó 60 nap felmondáshoz ragaszkodhat, melyet pénzben is meg lehet váltani.
A munkáltatót megillető felmondási időnél a munkaadó a teljesítés alól felmentheti, de ki kell fizetnie vagy max 50 %-ához ragaszkodhat.
A próbaidőn kívüli felmondást mindig indokolni kell.
Az indoklásból egyértelműen ki kell derülnie a munkaviszony megszüntetésének okát.

2. Azonnali hatállyal: Kötelező az indoklás. Munkaügyi papírok és a jogosult bér kiállítása és kifizetése.
Jogvita esetén az indoklás bizonyítása / cáfolata mindig a munkaadót terheli.
A munkaviszony megszüntetését bíróság előtt meg lehet támadni.
A bíróságnak a beadvány után 30 napon belül meg kell tartania az első tárgyalását, a felek meghallgatásáról szól.
Általában az első tárgyaláson a bíró szóbeli álláspontot hirdet, ami nem ítélet, ami iránymutató az lejárás további szakaszában.

Munkaidő és szabadság nyilvántartása:
Munkaidő nyilvántartás (jelenléti ív) kötelező vezetni, elektronikusan vagy papíron.
A vezetésnek napra készen kell történnie, a jelenléti ív csak aláírva érvényes.
A munkaidő nyilvántartás a bérszámfejtés alapja.
A jelenléti ívet csak a hivatalos dokumentumokra előírtan lehet javítani.


A munkavállaló szabadsága alkotmányos jog, aminek a részletes szabályozása a Munka Törvénykönyvében van rögzítve.
Pályakezdőknek minimum 15 nap jár.
A szabadság egy adott naptári évre jár.
A szabadság ideje a munkával töltött évekkel arányosan nő.
A szabadságot hitelesen nyilván kell tartani, 5 évig meg kell őrizni.
A szabadság idejére törvény szerint az alapbér jár (időarányosan), ettől pozitív irányba a munkáltató eltérhet (bérkiegészítés, pótlék).
Az év során kiadásra nm került szabadságot bizonyos feltételekkel a következő évre át lehet vinni.
A szabadságra járó bért a munkáltató fizeti.
A szabadság napjai munkanapra vonatkoznak.
A pihenőnap nem számít bele a szabadságba.

Betegállomány/ keresőképtelenség/ táppénz
Joga van hozzá, a munkavállalót megilleti.
A bérének 65% -a illeti meg a dolgozót, pl. influenzás, ha kórházi ellátásban részesül akkor csak 50%.

1. tétel környezetvédelem

Környezetvédelem: olyan céltudatos emberi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következményeinek kiküszöbölése, megelőzése az ember és az élővilág fennmaradásának érdekében. Hatékonyságát, működőképességét törvényi szabályozáson alapuló intézményrendszer biztosítja.

Feladata: a szennyezőanyagok határértékének megállapítása az EU egységes határértékei alapján, amelynél a szennyeződés mértéke már károsítja a környezetet. Az emberi szervezetre káros egészségügyi határértéke mérhető, pontos megállapítása.

1995. évi LIII. törvény

  • levegő tisztaság védelme
  • talaj védelem
  • vízvédelem
  • élővilág védelem
  • épített környezet védelme
  • zaj és rezgés ártalmak
  • hulladék gazdálkodás
  • veszélyes anyagok  és technológiák
  • sugárzások
  • energia gazdálkodás
  • közös szabályok
Globális problémák

  • túlnépesedés
  • víz és élelmiszer hiány
  • klíma változás
  • sarki jég , gleccserek olvadása 
  • fosszilis energia hordozók csökkenése (nem megújuló energia források pl. kőolaj, földgáz, szén)
  • biológiai sokféleség csökkenése (biodiverzitás)
  • trópusi esőerdők irtása
Ökológiai lábnyom: mesterségesen létrehozott mérőszám hektár/ fő , azt a területet mutatja meg, amely elegendő nagy ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tartsa el a rajta élő népességet.

Levegő: környezeti elem, létünk feltétele, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben jelen legyen.
A troposzféra a légkör alsó rétege 10-12 km.

Fizikai tulajdonságok:

  • hőmérséklet
  • szél
  • légnyomás 
  • páratartalom (vízgőz)
  • szilárd (por, korom)
  • baktériumok, vírusok, spórák
  • pollen
Kémiai összetevők: 
78% nitrogén
21% oxigén
1% ->  változó összetevők (1 hét alatt); erősen változó összetevők (1 napon belül pl vízgőz)

Légszennyező anyagok:

  • szén-monoxid
  • szén-dioxid
  • metán (tehenek)
  • freonok
  • ammónia
  • kén-dioxid
  • kén-hidrogén
  • ózon
  • ólom
  • nitrogén-oxid


Levegő minőséggel kapcsolatos globális problémák:

  • üvegházhatás -> klímaváltozás- > felmelegedés
  • ózon réteg elvékonyodása (freonok, metán)
  • légköri savasodás (kén-dioxid, nitrogén- dioxid)
  • a légköri anyagok koncentrációjától függ
Higéniés határérték : a légszennyező anyagok azon koncentrációja a levegőben, amely az emberi egészséget sem rövid, sem hosszú távon nem károsítja.


  • iparból (pontszerű, emisszió) füst, gáz szűrő felszerelése
  • közlekedés
  • mezőgazdaság
  • lakossági fűtés
A szennyező anyagoknak körforgása van.

Levegő tisztaság védelmi szabályozás: mérni kell a méreganyagok kibocsátását, környezet terhelési díj.


  • szmog: nem globális, hanem lokális, a légszennyező anyagok rövid idő alatt történő nagymértékű felhalmozódása a levegőben, 1870-es évek Anglia, 

Los Angeles típusú szmog
London típusú szmog
Nyáron alakul ki
Ősszel, télen alakul ki
Délben a legnagyobb koncentrációjú
Reggel és este, éjszakai köd elősegíti
Nitrogén-oxidok okozzák, Ózon keletkezik
Szén égéséből származó anyagok okozzák
Károsítja a szöveteket, kötőhártya, nyálkahártya, légúti megbetegedést okoz
Légúti megbetegedést okoz
Athénban fordul elő
London 1952-ben 4773 ember halt meg .

A Kárpát-medence miatt megreked a légtömeg , így jellemző mind a kettő típusú szmog.

1989. óta van szmogriadó rendszer Magyarországon.

1. Egészségügyi határérték : rövid ideig átlépte az emberi egészséget nem károsítja
2. Tájékoztatási küszöbérték: az érzékeny embercsoportokra (idős, kisgyerek, krónikus) veszélyes
3. Riasztási küszöbérték: rövid ideig tartó átlépése is veszélyes pl. forgalom korlátozást hajtanak végre

Mit tennél, hogy csökkentsd a környezet szennyezést?
Alkalmazom az elérhető legjobb technológiát. Füst-gáz szűrő felszerelése, mérések rögzítése, hibrid autók / elektromos, zöld környezet telepítése (park), alternatív energia hordozók, források (szél, nap- energia használása).

3. tétel kereskedelem


Ön élelmiszer előállítást végző üzemet működtet, milyen termelési tényezők szükségesek a létrehozáshoz? Saját forráson kívül milyen lehetőségeket vehet igénybe?


Egy termék előállításában több munkás, több vállalkozás, esetleg több ország működik együtt.

Termelési tényezők:
  • természeti tényezők/ javak pl. fa
  • tőke: pénz, eszköz, tudás
  • emberi munkaerő
  • vállalkozás
Termelési tényező a modern gazdaságban a termelési folyamat során erőforrásokat alakítunk át és árut vagy szolgáltatást hozunk létre.

A termelésnek szükséges erőforrások sokfélék lehetnek:
Erőforrás
Összetevők
Jellemzők
Természeti Víz, föld, szél, Nap energia, bánya kincsek, erdők, tengerpartok amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra
Tőke termelési eszköz + pénz Mindazok a termeléssel létrehozott épületek, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, alkatrészek, energia, stb... amelyeket a termelésben használnak fel. 
Munka Humán erőforrások megújuló
Vállalkozás Abban különbözik a közönséges munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt egységbe foglalni, működtetni, irányítani.  Egyéni/ társas vállalkozások
Információ a piacról és annak működéséről; A vállalkozónak a hatékony döntés érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szüksége. 

A gazdaság anyagi javak és szolgáltatások előállításával, forgalmazásával, fogyasztásával foglalkozik.

Termelési tényezők szűkössége a takarékosság ellen: 
A termelési tényezők szűkössége behatárolja a termelési lehetőségeket.
Így állandó ellentmondás keletkezik az igényekben korlátlan szükségletek és az anyagi javak szűkössége között. 
Ez az ami az egyént a társas csoportot és az egész társadalmat gazdálkodásra kényszeríti. 
Gazdálkodásra az erőforrások és a javak céltudatos felhasználását értjük, aminek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthető ki. 

A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll.
A választás kényszere a szűkösségből, lehetősége pedig a javak és a gazdasági erőforrások deternatív felhasználásából adódik.
Döntéseivel túlnyomó többségénél az előnyök és hátrányok , a haszon és áldozat egyaránt velejárója elhatározásunknak. 

A munkát, a földet , a tőkét az információt és a vállalkozó készséget is sokféleképp lehet hasznosítani. 

A lehetőségek közül választani kell, mérlegelni kell minden lehetőség előnyét és hátrányát. 
Az egyik alternatíva választása egy vagy több másikból való lemondást, annak feláldozását jelenti.

Mindennek ára van és ez nem csak a gazdasági döntésekre igaz. 
Haszonáldozatról vagy feláldozott haszonról, alternatív költségről minden döntésnél beszélhetünk. 

Gazdaságban ezt ki kell és ki is lehet számítani. 

Feláldozott haszon , alternatív költség az a jelenség , hogy valamely  dolog megszerzése más dolgok feláldozásával jár.

Két végpontja van: anyagi javak előállítása → a termelés → forgalmazás (disztribúció) → elfogyasztás
Termelés: anyagi javak és szolgáltatások előállítása
Fogyasztás: az anyagi javak és szolgáltatások végső felhasználása
Szűkösség, takarékosság: A mai modern társadalomban az emberek nem képesek arra, hogy az összes jószágot, javakat előállítsák amire igényük van. Ha ezt meg is tudnánk tenni a gazdaság akkor is kevésbé hatékony lenne, mint abban az esetben ha bizonyos személyek specializálódnak.

A munkamegosztás hatékonysága mögött több tényező is áll:
  • az emberek képességei különbözőek
  • a javak többségének előállításához más-más szakértelem kell
  • az országok közötti területi különbségek (Délen olajbogyó, citrusfélék)
Szűkösség: a javak túlnyomó része nem áll rendelkezésre, olyan mennyiségben amekkora igény lenne rá, kivéve a szabad javakat.
Hitel felvétel: A vállalkozás ha nem rendelkezik saját vagyonnal/ megtakarítással, akkor vehet fel banktól (biztosító), hitelintézettől. A hitelnyújtás az egyik legfontosabb aktív bankügylet, melynek során a bank nagyobb összeget az ügyfél rendelkezésére bocsájt és így ez a bank számára követelhetővé válik. A pénz használati díja a kamat.

Hitel fajták:
  • Fedezet jellege szerint:
    • fedezet
    • fedezetlen
  • Lejárata szerint:
    • rövid távú (1 évnél kevesebb)
    • közép (1-5 év között)
    • hosszú (5 év felett)
  • Hitel felvevők szerint:
    • lakossági
    • vállalati
    • bankközi hitel
  • Szerződés tartalma szerint:
    • pénzkölcsön
    • kötelezettség vállalás
Hitel formái:
  • Folyószámla hitel: a bank az ügyfél számlájáról túlfizetést teljesít, általában rövid távú likviditási (fizetőképesség) problémák esetén
  • Sima számla hitel: amikor az ügyfélnek 2 számlája van, 1 hitel számla és 1 elszámolási számla, nagyobb összege, több hétre is szól
  • Leszámolási hitel: az ügyfél által benyújtott érték papír pl. részvény, kötvény annak a jelen értékét fizeti ki
Hitel képesség
Hitelfelvétel előtt megvizsgálja a bank a vállalkozást
  • Gazdasági környezet vizsgálata: a bank azt vizsgálja, hogy a vállalkozás eredményesen fog-e működni?
    • Pénzügyi elemzés
    • az ország gazdaságát vizsgálja
    • az iparágazatot vizsgálata
    • vállalkozás pénzügyi adatai
  • Pénzügyi helyzet részletes elemzése:
    • legalább 1 évre visszamenőleg vizsgálják a mérleget és az eredmény kimutatását
    • egyéb kapcsolódási mutató: likviditási mutató, eladósodási mutató és a megtérülés
  • Hitelfedezet: az az érték, amelyet pénzzé téve a hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető.
A bankárok végleges meggyőzése vállalatunk hitelképességéről akkor történik meg, ha a jövőre vonatkozó reális képet tartalmazó tervet letesszük eléjük.
A hitel fedezete lehet:
  • közvetett: pl. forgóeszköz hitelre ingatlan fedezetet kötni
  • közvetlen, amikor a forgó eszköz hitel fedezete a forgóeszköz
Bankári biztosítékok:
  • személyi: kezesség, bankgarancia
  • tárgyi biztosítékok pl: óvadék, zálog, takarékbetét
A bankgarancia nem ingyen van, az adósság 2-6% között mozog.
A kezesség és a bankgarancia közti különbség, a kezességet magán személy/ vállalat vállalja, a bank garanciát a bank.
Vállalat vezetőség értékelése:

  • minősége alapvetően befolyásolja a vállalat hatékonyságát
  • az emberi tulajdonságait, szakmai végzettségét, tapasztalatait 

2.tétel kereskedelem: Piac jellemzői, elemei

2.tétel
Piac jellemzői, elemei
Ön termelési és kereskedelmi feladatokat is ellátó vállalkozást működtet. Mit jelent vállalkozása számára a piac, hogyan működik, mik a legfőbb tényezői?
Az ön eredményességére milyen hatással van a piaci tényezők változása?
Mit jelent a tisztességtelen piaci magatartás, milyen formában találkozott már vele?
A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac.
Piac lehet egy vásárcsarnok, egy épület, egy udvar, ahol a vevők és az eladók könnyen, gyorsan találkoznak, és pénzt árura, árut pénzre cserélnek. Piac a tőzsde és a bank is továbbá a BNV, és egy munkaközvetítő iroda is.
A piacgazdaságban a vállalatok (termelők) és a háztartások (fogyasztók) a piacon találkoznak egymással.
  1. A piac fő feladata, hogy a szükségletet és a termelést összehangolja


  1. A piac fogalma: a kereslet és a kínálat találkozása, és az ebből létrejövő áruforgalom.
    Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.


  1. Tényezői:
3.1. A kereslet: fizetőképes vásárlási szándék a piacon.
A kereslet abban az árutömegben fejeződik ki, amelyet a fogyasztók, felhasználók adott időpontban képesek és hajlandók megvásárolni.
A kereslet nem más, mint a vevők egyértelműen kinyilvánított szándéka meghatározott mennyiségű áru megvásárlására. A kereslet alatt mindig fizetőképes keresletet értünk.
A keresletet befolyásolja:
a szükséglet, a jövedelmek, az árak, a szokások, a reklám és egyéb tényezők.
Valamely áru keresletét értelmezhetjük az egyes fogyasztók szintjén, de beszélhetünk az adott áru piaci keresletéről is.
Piaci keresleten az adott áru valamennyi fogyasztójának fizetőképes keresletét értjük.


A kereslet törvénye:
  • ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken,
  • ha az árak csökkennek, akkor a kereslet nő.
A kereslet mindig egy adott árhoz tartozó termék-mennyiség.
A kereslet és az árak kapcsolatát a keresleti függvénnyel jellemezhetjük.
A keresleti függvény megmutatja, hogy különböző árak mellett a vevők mennyit hajlandóak az adott termékből vásárolni.



A keresleti függvény negatív lejtésű, azaz csökkenő ár esetén nő, növekvő ár esetén csökken az adott termék keresett mennyisége.
3.2 A kínálat: az eladásra szánt árukat jelenti.
Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak.
A kínálat esetében is meg kell különböztetnünk egy adott termelő adott árura vonatkozó kínálatát, az adott termék piaci kínálatától.
Az áru piaci kínálata az adott termelők egyéni kínálatainak összessége.


A kínálat törvénye:
  • az árak növekedésével a kínált mennyiség nő, míg
  • az árak csökkenésével az eladók kevesebb árut akarnak eladni.


A kínálati függvény mutatja meg, hogy egyes árakhoz mekkora kínálati mennyiség tartozik. A kínálati függvény jobbra emelkedő irányú, azaz növekvő árhoz magasabb kínálat, csökkenő árhoz csökkenő kínálat tartozik.




3. 3 Az ár: az áru ellenértéke pénzben kifejezve.
A piaci árat rövidebb távon közvetlenül a kereslet és a kínálat alakítja, amelyet:
- a termelők ráfordításai, költségei,
- a vevők rendelkezésére álló pénz mennyisége, értékítélete,
- terméknek tulajdonított hasznosság stb. befolyásolják alapvetően.


4. A piacon szereplő vállalkozások közvetlen célja mindig a jövedelmezőség, a profit elérése.
A jövedelem – a termelő oldaláról:
az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A gazdasági tevékenység akkor jövedelmező, ha nyereséges.
A jövedelem a fogyasztó oldaláról:
a fogyasztó vásárlási célra felhasználható pénze, vásárlóképessége.

5. A piac tényezői kölcsönösen befolyásolják egymást. Piaci egyensúlyról akkor beszélünk, ha egy adott ár mellet a kereslet és a kínálat összhangban van.



Marshall-kereszt

A piaci egyensúlyban a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral.


A piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere.
Ha egy adott termék piacán a piaci ár kisebb, mint az egyensúlyi ár, akkor a kereslet nagyobb lesz, mint a kínálat. Ekkor alakul ki a túlkereslet.
Ha a piaci ár magasabb az egyensúlyinál, akkor a kínálat nagyobb, mint a kereslet a piacon túlkínálat alakul ki.


Tehát, amennyiben a kereslet és a kínálat összhangja megbomlik, akkor hiány vagy kínálati többlet alakulhat ki:
Ha a kínálat nagyobb, mint a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak fel.
Ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat akkor hiány keletkezik.
Az áruhiány lehet abszolút vagy relatív.
Abszolút hiány, ha egy áru egyáltalán nem kapható a piacon.
Relatív hiányról akkor beszélünk, ha a kínált árumennyiség vagy a választék mélysége nem elegendő.

5.1 A piaci mechanizmus működése:
A piac a túlkereslet és a túlkínálat állapota között ingadozik, folyamatosan közeledik az egyensúlyhoz, de csak ritkán éri el azt. Az eladók nem ismerik pontosan a vevők által keresett mennyiséget. Az eladók kínálatukat a piaci árak alapján alakítják ki, amely hol az egyensúlyi ár felett, hol az alatt alakul ki és csak ritkán biztosítja az egyensúlyt. Így a piaci egyensúly csak ritkán áll fenn.
- Ha a kereslet és a kínálat összhangja megbomlik, akkor ármozgás következik be, pl.
áruhiány mellett nő az ár.
- Az ármozgás visszahat a keresletre és a kínálatra, pl. növekvő árnál csökken a
kereslet, nő a kínálat.
- Erre az árak ismételten reagálnak, egy új egyensúlyi helyzet felé mozdítva a piacot.




6. A piac fajtái:
6.1 Áruk és szolgáltatások piaca:
- értékesítési piac
- beszerzési piac,
attól függően, hogy a vállalkozó a saját termékeit értékesíti, vagy a termeléshez szükséges nyersanyagokat akarja beszerezni.
6.2 Munkaerőpiac
6.3 Pénz- és tőkepiac
A rövidlejáratú hitelek és értékpapírok piacát pénzpiacnak, a hosszú lejáratúakét
pedig tőkepiacnak nevezzük. Ennek szervezett, koncentrált formája az értéktőzsde.

7. A piac szerepe:
Ma Magyarországon egy vegyes típusú, vagy más néven szociális piacgazdasági rendszer érvényesül. Jellemzője az, hogy alapvetően a piaci viszonyok számítanak, az állam viszont jelentős szociális feladatokat vállal magára, és igyekszik biztosítani a verseny tisztaságát is.

8. A piaci verseny8.1 A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége.
8.2 A piaci verseny: olyan tevékenység, amelynek során a piac szereplői, a piaci lehetőségek kihasználásával törekszenek arra, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert.
8.3 A versenyt nem csak a vállalkozók vívják egymással, hanem a fogyasztók, és a munkavállalók is. A verseny a piac minden területén kialakulhat, ezzel a piac szereplőinek számolniuk kell:
- a beszerzési piacon: a termelők versenye az olcsóbb nyersanyagokért,
- értékesítési piacon: az eladók versenye a vevőkért,
- a munkaerő piacon: a munkaadók versenye az olcsóbb, képzettebb munkaerőért, ill. a
munkavállalók versenye a jobban fizető munkahelyekért,
- a tőkepiacon: verseny az olcsóbb hitelekért, a jobb pénzkihelyezési lehetőségekért.


8.4 A piaci versenyhelyzet két szélsőséges esete, a tökéletesen versenyző piac és a tiszta monopólium piaca, közöttük húzódik az átmenetek igen széles sávja, a sokféle valós piac.


A piacon akkor lehet tökéletes verseny, ha a piaci résztvevők száma nagy, nagyon sok az eladó és nagyon sok a vevő, és méretük sem különbözik jelentős mértékben, ennél fogva árelfogadók. Az iparágba való szabad be- és kilépést piaci pozíciók, egyezmények, törvények nem akadályozzák.


Szélsőséges eset, amikor egyetlen eladó vagy egyetlen vevő van a piacon. Ekkor beszélünk tiszta monopóliumról.

8.5 A versenynek több eszköze is van, amelyekkel a versenytárs elé lehet kerülni, pl. jobb ár, kedvezőbb szállítási feltételek, reklám, alacsonyabb kamat, jobb vásárlási körülmények.

9. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalma


A piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát.
Ezért Magyarországon is – összhangban az EU-jogszabályokkal – törvény tiltja:
9.1 a tisztességtelen versenyt,
9.2 a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását,
9.3 a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást és
    1. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.


9.1 A tisztességtelen verseny fogalmába tartozó tiltott magatartások:
  • a versenytárs hírnevének rontása, hitelképességének veszélyeztetése,
  • az üzleti titok tisztességtelen módon történő megszerzése, felhasználása,
  • bojkott felhívás (ez olyan felhívást jelent, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul),
  • szolgai utánzás (a versenytárs hozzájárulása nélkül tilos az árut olyan módon előállítani, amely azt a látszatot kelti, hogy az áru a versenytársé),
  • a versenytárgyalás, a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő megsértése.


    1. A gazdasági versenyben tilos megtéveszteni a fogyasztókat. Megtévesztésnek minősül, ha:
  • az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt állítanak,
  • elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,
  • megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak pl. a fizetési feltételekről,
a kapcsolódó ajándékokról, az árengedményekről, a nyerési esélyről,
  • különösen előnyös vásárlás látszatát keltik.


    1. Tilos a vállalkozások közötti olyan megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza (kartelltilalom).
Néhány példa a tilalmazott magatartásokra:
  • árkartell (a vételi vagy az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározása)
az előállítás, a forgalmazás korlátozása, vagy ellenőrzés alatt tartása,
  • a versenytársak közötti összejátszás stb.

    1. Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon:
  • az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni,
  • az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni,
  • aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja.


A gazdasági erőfölénnyel tilos visszaélni.
Néhány példa a lehetséges visszaélésekre:
  • tisztességtelen ármegállapítás,
  • indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése,
  • indokolatlan elzárkózás az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától stb.


A vállalkozások összefonódása (koncentrációja) komoly befolyást gyakorolhat a piaci versenyre. a koncentrációt nem tiltja a törvény, de bizonyos nagyságrend – együttes nettó árbevétel – fölött a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez köti.


10. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci verseny tisztaságán őrködő államigazgatási szerv, mely az Országgyűlés felügyelete alatt működik. Célja hogy a piacok jól, a fogyasztók hasznára működjenek. Fellép, ha a vállalkozások megtévesztik a fogyasztókat, ha a kivételesen erős piaci helyzetben levő cégek visszaélnek erőfölényükkel, ha a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötnek, kartelleznek. Ezeket a visszaéléseket bárki jelezheti a hivatal felé. A GVH továbbá ellenőrzi a nagyobb vállalkozások egyesülését, illetve általában a verseny szempontjait képviseli a közigazgatásban. A versenypolitika meghatározó szereplője, versenyjogot alkalmaz. Székhelye Budapesten van, hatásköre országos.


A GVH élén az elnök (2010. november 1-jétől) Dr. Juhász Miklós áll.
Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre

1. tétel kereskedelemből

1.tétel
Helyezze el az ön emberi szükségleteit a rendelkezésre bocsátott Maslow-piramisban, értelmezze a szükségletek szintjeit! Hogyan tudja a szükségleteit kielégíteni és ez milyen kapcsolatban van a gazdaságban?


Önmegvalósítás (személyes célok megvalósítása, reális önértékelés, elérni a bennünk lévő lehetőségeket)
Megbecsülés (előmenetel a munkahelyen, tisztelet, prémium)
Szeretet, szociális biztonság (szerelem, barátság, viszonzott szeretet, kiszámíthatóság)
Biztonság érzet, vagyoni biztonság (Pénz, TB, nyugdíj)
Alapvető szükséglet/ Fiziológiai szükséglet (életműködés) (étel, ruházat, ital, levegő)


A kielégítetlen szükséglet belső feszültséget teremt, a stressz sok betegséget okoz pl. cukorbetegséget.


Szükséglet: az a hiányérzet amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A fogyasztás után a szükségletek újra termelődnek. Az újra termelés soha nem szűnik meg, általában bővítetten és egyre magasabb szinten valósul meg.


Az igény a konkrét formában megjelenő szükséglet.


Szükségletek csoportosítása:
  1. Fontosság szerint
    1. Elsőrendű (primer) Létfenntartáshoz való kapcsolat alapján: evés, ivás, szex
    2. Másodrendű (szekunder) Tv, autó, mobil
    3. Harmadrendű (tercier -luxus) gazdaságtól függ, az átlagtól eltérő
  2. Mennyiségi szempontból, kielégíthetőség szerint,
    1. Teljes (egy része kielégíthető, más része nem)
    2. Tényleges (effektív)
    3. Lappangó (látens) a társadalom és a gazdaság jelenlegi fejlettségi szintjén nem elégíthető ki, bár reális igényt tükröz (AIDS ellenszere, rák gyógyítása)
  3. Jellege szerint
    3.1 Szellemi: tanulás, kultúra és ezek kielégítésére szolgáló eszközök
    3.2 Anyagi




A szükségletFelhasználásuk szerintek jellemzői:
- sokfélék lehetnek:
  • történelmi kortól függ pl. áram, gyertya
  • egyénenként eltérhet
  • kultúránként eltérhet
- folyamatosan bővülnek a szükségletek
- a szerkezetük is változik

Minél fejlettebb egy gazdaság, annál több a kielégítendő szükséglet. pl. Német.o. Gazdasága
Az egyéni szükségletek kielégítése társadalmi szükségletet szül. pl autó → autópálya
Egyéni szükségletek kielégítése újabb, más jellegű szükségletet szül. pl. autó → benzin → köt. Bizt.
Minél kisebb egy család jövedelme annál nagyobb hányadát költik alapvető szükségletekre.


Szükségletek kielégítése
Javak
Eredetük szerint
Tárgyi megjelenésük szerint
Felhasználásuk szerint
Szabad javak
Gazdasági
Anyagi javak
Szolgáltatások
Termelési javak (eszközök)
Fogyasztási javak/ cikkek (ciklusos)
Levegő, víz, termőföld, erdő, tengerpart, napfény Magán, közjavak Kézzel fogható, tárgyi , dologi pl. fodrász (A szolgáltatások előállítása és felhasználása egybeesik, nem jellemző a raktározás.) A munka tárgya + munkaeszköze, termelési eszközök segítségével új terméket állítunk elő. Amit közvetlenül felhasználunk a szükségletünk kielégítésére.
Szabad javak:
  • a természetben rendelkezésre állnak
  • átalakítás nélkül fogyaszthatjuk
  • nem emberi munkával kialakított természet adta javak
Gazdasági javak:
  • át kell alakítani, hogy fogyasztható legyen
  • fizetni kell érte
  • korlátozottan áll rendelkezésre
A javak céltudatos felhasználása.
A modern társadalomban az emberek nem képesek arra, hogy minden olyan dolgot állítsanak elő, amire szükség van, mert függ a helytől, éghajlattól, anyagi helyzettől.
Gazdaság feladata: a szűk körben rendelkezésre álló javakat hatékonyan felhasználhatjuk.
Hatékonyság: minél kevesebb erőforrásból, minél nagyobb hozam elérése.
A hatékonyság emelésének céljából célszerű a munkamegosztás 2 formáját alkalmazni.
Kooperació → együttműködés
Azt jelenti, hogy az adott munka minél hatékonyabb elvégzése érdekében többen végzik ugyanazt. pl. egy adott földet fel kell szántani
specializáció → mindenki azt a munkát végzi, amihez a legjobban ért
pl. pék → süt stb...
Szükségletek szerepe a gazdálkodásban:

  • a gazdálkodás ösztönzője a szükséglet, a társadalom célja a szükségletek kielégítése
  • a szükséglet és a termelés kölcsönhatásban vannak egymással, azt kell termelni amire szükség van, de új termékekkel, reklámokkal , új igényekkel lehet gerjeszteni
  • a szükségletek folyamatosan változnak, ehhez a termelésnek igazodnia kell
  • a szükségletek pozitív irányba változnak










1. Helyezze el az Ön emberi szükségleteit a rendelkezésére bocsátott Maslow piramisban, értelmezze a szükségletek szintjeit. Hogyan tudja szükségleteit kielégíteni, és ez milyen kapcsolatban van a gazdasággal?


A személyeket szükségleteik kielégítése készteti bizonyos cselekvésre, a szükségletek a cselekvés motivációi.


  1. A szükséglet, az igény és a kereslet fogalma
  2. A szükségletek csoportosítása
    1. Fontosság szerint:
      1. elsőrendű, primer,
      2. másodrendű, szekunder,
      3. harmadrendű, tercier, luxus
    2. Kielégíthetőség szerint:
      1. teljes,
      2. tényleges, effektív,
      3. lappangó, latens
    3. Jelleg szerint:
      1. szellemi,
      2. anyagi
    4. A szükséglet kielégítés módja szerint:
      1. egyéni,
      2. közösségi


  1. A szükségletek hierarchiája (Maslow piramis):
  • fiziológiai szükségletek,
  • biztonsági szükségletek,
  • szociális szükségletek,
  • elismerés szükséglete,
  • önmegvalósítás szükséglete


  1. A szükségletek jellemzői:
  • sokfélék,
  • sok mindentől függnek pl. egyén, történelmi kor, kultúra,
  • folyamatosan bővülnek,
  • szerkezetük változik


  1. A szükségletek kielégítése
A szükséglet kielégítés eszközei a javak.
A javak csoportosítása
5.1 Eredetük szerint:
5.1.1 szabad javak,
5.1.2 gazdasági, termelt javak
5.2 Tárgyi megjelenésük szerint:
5.2.1 anyagi javak,
5.2.2 szolgáltatások
5.3 Felhasználásuk szerint:
5.3.1 termelési eszközök,
5.3.2 fogyasztási cikkek


  1. A szükségletek szerepe a gazdálkodásban:
- a gazdálkodás ösztönzője és célja a szükséglet,
- a szükséglet és a termelés kölcsönhatásban vannak,
- a szükségletek növekvő kielégítése a szükségletek növekedéséhez vezet,
- minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet,
- a szükségletek újratermelődnek
















1. Helyezze el az Ön emberi szükségleteit a rendelkezésére bocsátott Maslow piramisban, értelmezze a szükségletek szintjeit. Hogyan tudja szükségleteit kielégíteni, és ez milyen kapcsolatban van a gazdasággal?




Szűkített vázlat


A személyeket szükségleteik kielégítése készteti bizonyos cselekvésre, a szükségletek a cselekvés motivációi.


A szükségletek:
  • fogalma,
  • csoportosítása,
  • hierarchiája,
  • jellemzői,
  • kielégítése,
  • szerepe a gazdálkodásban