A
liszttárolás és a tároláshoz kapcsolódó lisztszállítás
A
2 műveletet végző gépek, berendezések
A
tárolás feladata megőrizni a minőséget és a mennyiséget
a felhasználásig.
A
tehnológiai helye a sütőüzemen belüli első művelet.
A
liszttároló megoldásokkal szembeni elvárások szerint meg
kell felelnie az élelmiszerhigiéniai előírásoknak ( zárt raktér,
mosható, fertőtleníthető ).
A
liszttárolás kétféle módja: a zsákos
liszttárolás és az ömlesztett liszttárolás.
A
zsákos liszttárolás eszközei, berendezései:
rakodólap, molnárkocsi, emelővillás targonca.
A
zsákos liszttárolást különleges- és kisebb mennyiségű
liszteknél használják, mikor nem kell tartálykocsival szállítani
és silókban tárolni, mivel gazdaságilag nem érné ez meg.
Higéniai
előírás, hogy ne a padlón legyen tárolva a zsákos liszt, erre
tökéletesen megfelel a rakodólap.
A rakodólap megkönnyíti a szállítást, lehetővé teszi a gyors
anyagmozgatást, mivel az emelővillás targonca alá tud nyúlni a
rakodólapnak. A rakodólapok szabvány szerint készülnek: hossza
1200 mm, szélessége 800 mm.
A
molnárkocsi feladata a gyors zsákos liszt mozgatást, de
csak egy zsákot tud szállítani, több nem is ajánlott, mivel
balesetveszélyes.
Az
emelővillás targonca nagymértékben megkönnyíti az
anyagok mozgatását. Szerkezetük szerint lehetnek: kézi és gépi
erővel működtetett emelőszerkezetek. Az emelőknek több fajtája
van: elektromos, hidraulikus emelő (folyadékkal, olajjal
működtetett), pneumatikus rendszer azon belül is kétféle
van: szívórendszerű és nyomórendszerű szállítás (
légszívásos, a lisztport erős légárammal szívja ki a zsákból).
Az
ömlesztett liszt tárolás eszközei, berendezései:
siló, tartály, konténer.
Kisüzemekben
számítógépes rendszerrel irányítják a lisztadagolást, a be-
és a kivitelt. A számítógépes rendszer előnye, hogy
biztonságosabb, előre beállítható a csészébe mérendő tömeg,
az adatokat és az érvényes utasításokat bármikor képernyőre
vihetőek.
Nagyüzemeknél
ömlesztve szállítják a lisztet tartálykocsikon, onnan a silókba
léglazításos módszerrel juttatják el. A napi tartály az
üzemen belül helyezkedik el, 1,0-1,5 napra elegendő liszt fér el
benne, ez megkönnyíti a napi leltározást és növeli a termelés
biztonságát.
Silók
fajtái: vasbeton, acéllemezes, műanyag siló.
Az
ömlesztett liszt tárolása során fontos, hogy tudjuk mennyi liszt
található a silóban, ezért az anyagszint érzékelő
berendezések tájékoztatást adnak a tartály telítettségéről.
Működésük szerint megkülönböztetünk membrános vagy kapacitív
szintérzékelőt.
Az
acéllemez silóknál nincs páralecsapódás, mivel a
pneumatikus szállításhoz a légkompresszor a szabadból szívja a
levegőt. (16. oldal / 9. ábra Liszttároló lemezsiló)
A
műanyagsilóknak az a legnagyobb előnye, hogy nincs korrózió.
(17. oldal / 10. ábra Műanyag lisztsiló)
A
membrános szintjelző csak tájékoztatást ad a silóban
található körülbelüli liszt mennyiségről, míg a kapacitív
szintérzékelő pontos értéket tud adni.
A
tartálykitároló szerkezeteket használnak tárolósilóknál
és napi tartályoknál. A kitárolórendszer megakadályozza a liszt
fennakadást, boltozódást és segíti a tároló tartályból való
kivezetést. Szerkezetük szerint lehetnek: csigás kitárolók
(keverő-, bolygató- vagy kúposcsigás) és léglazításos
(fluidizációs) szerkezetek.
A fluidizációs és pneumatikus folyamatok
összehasonlítása:
| Áramlási jellemzők |
Pneumatikus
|
Fluid |
|
Levegővel történő vagy levegővel működtetett
rendszer. |
levegő-por keveréknél az áramlás
folyadékszerű tulajdonságokat mutat.
|
| Szállítási sebesség |
↑ |
↓ |
| Nyomás különbség
|
↓ |
↑ |
| Keverési arány |
↓ |
↑ ↑ (10×)
Ugyanakkora csővezetéken, ugyanannyi levegővel
a megnövelt nyomás miatt kb 10× annyi liszt szállítható,
mint a pneumatikusnál.
|
| Szerkezeti kialakítás |
ventilátor |
Kompreszor (légsűrítő, fúvó) |
| Gépek, berendezések: |
26. oldal / 20. ábra Szívó rendszerű
szállítás
27. oldal / 21. ábra Nyomó rendszerű
szállítás
29. oldal /
25. ábra Cellás adagoló: A
(forgó) cellás adagoló szerkezet egyrészt adagolja a lisztet,
másrészt elzárja a levegő útját. A vízszintes tengely körül
forgó adagolódob, amelynek celláiba a liszt felül befolyik ,
alul pedig kihullik.
|
20. oldal / 15. A léglazításos kitároló
működési elve
20.oldal / 16 ábra Fluid silófenék: a
siló fenéklapját egy 15 fokos ferde sík alkotja, amely
lukacsos anyagból készül, ez lehet textil vagy kerámia.
21. oldal / 17. ábra Napi tartály fluid
kitárolóval
32. oldal / 30. ábra Forgódugattyús
légsűrítő: forgódugattyús
légsűrítő alkalmas a nagyobb nyomás létrehozására.
|
|
Szívórendszer: nagyobb szállítási
távolság, egy helyről több helyre szállít, tömítetlenség
esetén van kiporzás
Nyomóüzem: kisebb szállítási távolság,
több helyről szállíthat egy helyre, tömítetlenség esetén
nincs kiporzás
|
Csak nyomóüzem |
PNEUMATIKUS SZÁLLÍTÁS
|
|
Szívó rendszerű szállítás |
Nyomó rendszerű szállítás |
| Ábra |
Tk. 26. oldal/ 20. ábra Szívó rendszerű
szállítás |
Tk. 27. oldal / 21. ábra Nyomó rendszerű
szállítás |
| Részei:
|
- Levegőszűrő
- garat cellás adagoló
- leválasztóciklon cellás adagolóval
- ventilátor
- tömlős légszűrő cellás adagolóval
|
- Légszűrő
- ventilátor
- cellás adagoló
- leválasztó ciklon
- tömlős légszűrő
|
| Szállítási távolság:
|
Viszonylag rövid távolságokra lehet szállítani
(100-200 m) dugulásveszély nélkül. |
Nagyobb szállítási távolság. |
| Szállítás: |
Több helyről lehet anyagot szállítani azonos
gyűjtőhelyre. |
A rendszer elején működő ventilátor az
anyagot egyidejűleg több helyre eljuttatja, ha a szállítócső
elágazik. |
| Tömítetlenség: |
Érzéketlen a rendszer a kisebb tömítetlenségre. |
Hátránya a tömítetlenségnél a lisztet
kifújja, viszont ez jelzi a hibát.
|
| Nyomáskülönbség: |
Maximum 1 bar
|
Tetszőleges nyomáskülönbség hozható létre. |
A szívó
és a nyomó rendszer felépítésében azonos, de működési elve
különbözik.
A
ciklon feladata a levegő-liszt keverék szétválasztása. A
ciklon a kettős hatásra
választja ki a lisztet a légáramból: a csőből a ciklonba áramló
levegő lassul, a centrifugális erő a ciklon falához szorítja. A
lisztnek mintegy 95 % -át képes leválasztani.
Szállító
cső és csőív köti össze a rendszer gépegységeit.
