http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/szerves2/15notes.htm
oldhatóság alapján:
- albuminok: desztillált vízben oldhatók, izomban , vérben, tojásban, tejben, gabonafélékben
- globulinok: híg sav és lúgban oldhatók, kisózható, nagy molekula tömegű, gömbszerű
- prolaminok: 60-90 térfogat % -os alkoholban jól oldódik, vízben oldhatatlan, hidrolízis során glutamin keletkezik
- glutelinek: savakban, lúgban jól oldódik, vízben és alkoholban oldhatatlan, növényi eredetű fehérjék, gabonafélék magvaiban képződik
- szkleroprotein: állati szervezetben vázanyag, kötőszövetekben, nehezen oldhatók
6. kisózás: oldhatatlanná teszik a fehérjét (vízburok- hidrátburok)
remélem jót írtam be... amennyiben nem akkor bocsi
1.
2. Az a pont, amelynél egy anyag (kolloid, vagy fehérje) nettó elektromos töltése nulla. Általában ezek az anyagok pozitív, vagy negatív töltésűek attól függően, hogy döntően hidrogénionokat vagy hidroxilionokat adszorbeálnak-e. Az izoelektromos pontnál a nettó töltés nulla, mivel a pozitív és negatív ionok egyenlő mértékben adszorbeálódnak. Az izoelektromos ponton van az anyag vezetőképességének a minimuma, ezért itt koagulál a legkönnyebben. Hidrofil kolloidok esetében, ahol a körülvevő víz akadályozza meg a koagulációt, az izoeletromos pont a stabilitás minimum pontja. Az izoelektromos pontot, az ennél a pontnál lévő pH értékkel jellemzik. Az izoelektromos pH felett a kolloid bázisként, alatta savként viselkedik. Például a zselatin izoelektromos pontja 4,7. A fehérjék a legkönnyebben az izoelektromos pontjukon koagulálnak, ezt a tulajdonságot kihasználják fehérjék vagy aminosavak elválasztásánál.
Röviden: olyan PH érték amelyiken elektromos áram hatására nincs ionvándorlás, izoelektromos pont környezetében oldódik a legrosszabbul a fehérje
3. inzulin: vércukrot szabályozó hormon
penicilin: az antibiotikumok jelentős része peptid
glutation: a sejtek redoxi folyamatait befolyásolja, fokozza a növényi eredetű fehérje bontó enzimek aktivitását
4. Az elsődleges vagy primer szerkezet a fehérje aminosavszekvenciája, tulajdonképpen a konstitúciója. Az aminosavakból felépülő fehérjék irányított polimerek a peptidkötésaszimmetrikus jellegének köszönhetően. A fehérjelánc szintézisekor a legutoljára beépült aminosav karboxilcsoportjához kapcsolódik a következő aminosav aminocsoportja és így tovább. Így megkülönböztetjük a fehérjelánc "elejét", a szabad aminocsoportot tartalmazó N-terminálist, valamint a "végét", a szabad karboxil csoportot tartalmazó C-terminálist. Mindezt a +H2(–HN–Cα–CO)n–O- képlettel lehet legtömörebben leírni.
A fehérjék elsődleges szerkezetének meghatározására számos kísérleti módszer ismert, ám a leggyakrabban alkalmazott eljárások az Edman lebontás, és a tömegspektrometria. Mivel kísérletes meghatározás rendkívül költséges és hosszadalmas, ezért manapság a fehérje szekvencia adatbázisokban lévő adatok túlnyomó többségét bioinformatikaimódszerekkel állíják elő az mRNS szekvencia és a genetikai kód ismeretében.
5. Összetett fehérjék:
- Foszfoprotein: savas jellegű fehérje, az emésztőcsatorna fehérjebontó enzimjeivel (pepszin) jól hidrolizálható
- Glikoprotein: szénhidrát, hexozamin van benne, vízben és sóoldatban oldódik, előfordul: bőr, csontok, nyál, szem csatornavizében, tojás, vér, vizelet
- Lipoprotein: lipid jellegű nem fehérje részt tartalmaznak, állati és növényi sejtekben, vérben , zsíroldhatók, vízoldhatók
- Nukleoproteinek
- Kromoprotein
- Metallo protein: fémiont tartalmaz
6. Állati eredetű fehérjék:
- hús (miozin, aktin=fibrilláris fehérjék)
- tojás
- tej fehérjék
vázfehérjék:
- kollagén: zselatin lesz belőle, kötőszövet, inak, csontok
- elasztán: a rugalmas szövetekben van
- keratin: köröm, haj
tejfehérjék:
- kazeinek
- savófehérjék: albumin, globulin komponensek
tojásfehérjék:
- ovalbumin (legnagyobb mennyiség)
- lizozin
- avidin
- ovomukoid
- ovomucin
sárgájában:
- lipolvitelin HDL
- foszfovitin
- lipovitelinen LDL
Növényi eredetű fehérjék
- gabonafélék
- hüvelyesfélék
- olajmagvak
- zöldségfélék
Gabonafélék:
- búza
- rozs
- árpa
- kukorica tartalékfehérjéi: prolamin, gluterin
