A
liszttárolás és a tároláshoz kapcsolódó lisztszállítás
A
2 műveletet végző gépek, berendezések
A
tárolás feladata megőrizni a minőséget és a mennyiséget
a felhasználásig.
A
tehnológiai helye a sütőüzemen belüli első művelet.
A
liszttároló megoldásokkal szembeni elvárások szerint meg
kell felelnie az élelmiszerhigiéniai előírásoknak ( zárt raktér,
mosható, fertőtleníthető ).
A
liszttárolás kétféle módja: a zsákos
liszttárolás és az ömlesztett liszttárolás.
A
zsákos liszttárolás eszközei, berendezései:
rakodólap, molnárkocsi, emelővillás targonca.
A
zsákos liszttárolást különleges- és kisebb mennyiségű
liszteknél használják, mikor nem kell tartálykocsival szállítani
és silókban tárolni, mivel gazdaságilag nem érné ez meg.
Higéniai
előírás, hogy ne a padlón legyen tárolva a zsákos liszt, erre
tökéletesen megfelel a rakodólap.
A rakodólap megkönnyíti a szállítást, lehetővé teszi a gyors
anyagmozgatást, mivel az emelővillás targonca alá tud nyúlni a
rakodólapnak. A rakodólapok szabvány szerint készülnek: hossza
1200 mm, szélessége 800 mm.
A
molnárkocsi feladata a gyors zsákos liszt mozgatást, de
csak egy zsákot tud szállítani, több nem is ajánlott, mivel
balesetveszélyes.
Az
emelővillás targonca nagymértékben megkönnyíti az
anyagok mozgatását. Szerkezetük szerint lehetnek: kézi és gépi
erővel működtetett emelőszerkezetek. Az emelőknek több fajtája
van: elektromos, hidraulikus emelő (folyadékkal, olajjal
működtetett), pneumatikus rendszer azon belül is kétféle
van: szívórendszerű és nyomórendszerű szállítás (
légszívásos, a lisztport erős légárammal szívja ki a zsákból).
Az
ömlesztett liszt tárolás eszközei, berendezései:
siló, tartály, konténer.
Kisüzemekben
számítógépes rendszerrel irányítják a lisztadagolást, a be-
és a kivitelt. A számítógépes rendszer előnye, hogy
biztonságosabb, előre beállítható a csészébe mérendő tömeg,
az adatokat és az érvényes utasításokat bármikor képernyőre
vihetőek.
Nagyüzemeknél
ömlesztve szállítják a lisztet tartálykocsikon, onnan a silókba
léglazításos módszerrel juttatják el. A napi tartály az
üzemen belül helyezkedik el, 1,0-1,5 napra elegendő liszt fér el
benne, ez megkönnyíti a napi leltározást és növeli a termelés
biztonságát.
Silók
fajtái: vasbeton, acéllemezes, műanyag siló.
Az
ömlesztett liszt tárolása során fontos, hogy tudjuk mennyi liszt
található a silóban, ezért az anyagszint érzékelő
berendezések tájékoztatást adnak a tartály telítettségéről.
Működésük szerint megkülönböztetünk membrános vagy kapacitív
szintérzékelőt.
Az
acéllemez silóknál nincs páralecsapódás, mivel a
pneumatikus szállításhoz a légkompresszor a szabadból szívja a
levegőt. (16. oldal / 9. ábra Liszttároló lemezsiló)
A
műanyagsilóknak az a legnagyobb előnye, hogy nincs korrózió.
(17. oldal / 10. ábra Műanyag lisztsiló)
A
membrános szintjelző csak tájékoztatást ad a silóban
található körülbelüli liszt mennyiségről, míg a kapacitív
szintérzékelő pontos értéket tud adni.
A
tartálykitároló szerkezeteket használnak tárolósilóknál
és napi tartályoknál. A kitárolórendszer megakadályozza a liszt
fennakadást, boltozódást és segíti a tároló tartályból való
kivezetést. Szerkezetük szerint lehetnek: csigás kitárolók
(keverő-, bolygató- vagy kúposcsigás) és léglazításos
(fluidizációs) szerkezetek.
A fluidizációs és pneumatikus folyamatok
összehasonlítása:
| Áramlási jellemzők | Pneumatikus | Fluid |
| Levegővel történő vagy levegővel működtetett rendszer. | levegő-por keveréknél az áramlás folyadékszerű tulajdonságokat mutat. | |
| Szállítási sebesség | ↑ | ↓ |
| Nyomás különbség | ↓ | ↑ |
| Keverési arány | ↓ | ↑ ↑ (10×)
Ugyanakkora csővezetéken, ugyanannyi levegővel a megnövelt nyomás miatt kb 10× annyi liszt szállítható, mint a pneumatikusnál. |
| Szerkezeti kialakítás | ventilátor | Kompreszor (légsűrítő, fúvó) |
| Gépek, berendezések: | 26. oldal / 20. ábra Szívó rendszerű
szállítás 27. oldal / 21. ábra Nyomó rendszerű szállítás 29. oldal / 25. ábra Cellás adagoló: A (forgó) cellás adagoló szerkezet egyrészt adagolja a lisztet, másrészt elzárja a levegő útját. A vízszintes tengely körül forgó adagolódob, amelynek celláiba a liszt felül befolyik , alul pedig kihullik. |
20. oldal / 15. A léglazításos kitároló
működési elve 20.oldal / 16 ábra Fluid silófenék: a siló fenéklapját egy 15 fokos ferde sík alkotja, amely lukacsos anyagból készül, ez lehet textil vagy kerámia. 21. oldal / 17. ábra Napi tartály fluid kitárolóval 32. oldal / 30. ábra Forgódugattyús légsűrítő: forgódugattyús légsűrítő alkalmas a nagyobb nyomás létrehozására. |
| Szívórendszer: nagyobb szállítási
távolság, egy helyről több helyre szállít, tömítetlenség
esetén van kiporzás
Nyomóüzem: kisebb szállítási távolság, több helyről szállíthat egy helyre, tömítetlenség esetén nincs kiporzás |
Csak nyomóüzem |
PNEUMATIKUS SZÁLLÍTÁS
|
||
| Szívó rendszerű szállítás | Nyomó rendszerű szállítás | |
| Ábra | Tk. 26. oldal/ 20. ábra Szívó rendszerű szállítás | Tk. 27. oldal / 21. ábra Nyomó rendszerű szállítás |
| Részei: |
|
|
| Szállítási távolság: | Viszonylag rövid távolságokra lehet szállítani (100-200 m) dugulásveszély nélkül. | Nagyobb szállítási távolság. |
| Szállítás: | Több helyről lehet anyagot szállítani azonos gyűjtőhelyre. | A rendszer elején működő ventilátor az anyagot egyidejűleg több helyre eljuttatja, ha a szállítócső elágazik. |
| Tömítetlenség: | Érzéketlen a rendszer a kisebb tömítetlenségre. | Hátránya a tömítetlenségnél a lisztet kifújja, viszont ez jelzi a hibát. |
| Nyomáskülönbség: | Maximum 1 bar | Tetszőleges nyomáskülönbség hozható létre. |
A szívó
és a nyomó rendszer felépítésében azonos, de működési elve
különbözik.
A
ciklon feladata a levegő-liszt keverék szétválasztása. A
ciklon a kettős hatásra
választja ki a lisztet a légáramból: a csőből a ciklonba áramló
levegő lassul, a centrifugális erő a ciklon falához szorítja. A
lisztnek mintegy 95 % -át képes leválasztani.
Szállító
cső és csőív köti össze a rendszer gépegységeit.
