2013. január 24., csütörtök

Keményítő

keményítő növényi poliszacharid, egy szénhidrátα-D-glükózegységekből épül fel. Spirális alakú, el nem ágazó amilózból, és elágazó láncú amilopektinből áll. Kémiai képlete (C6H10O5)n, ahol n egy magas szám.


A keményítő a növények raktározott tápanyaga. Főként magokban, gumókban, hüvelyesekben található. Gazdag keményítőtartalmú növények például a gabonafélékbúzarozszab, a burgonya, a kukorica és a rizs.
A keményítő fehér színű, íztelen, színtelen és szagtalan szilárd anyag; olajos tapintású por, vagy szemcsés anyag, ami ujjak között dörzsölve jellegzetesen recsegő hangot hallat. Hideg vízben nem oldódik, forró vízben kolloid rendszert képez. Nem redukáló.
Jelenlétét jódoldattal lehet kimutatni. Keményítőtartalmú anyagra jódoldatot csepegtetve liláskék szín jelenik meg. Melegítés hatására az oldat színe eltűnik, de lehűlés hatására újra megjelenik. Ennek magyarázata az, hogy a jódmolekulák beépülnek a keményítő spiráljába; hő hatása esetén a jódmolekulák kijönnek a spirálból, de lehűlés hatására visszatérnek. Fordítva is igaz: jód kimutatására keményítő tartalmú oldatot lehet használni.

Felhasználjuk ételekben sűrítésre, tészták készítésére, ipari szőlőcukor előállításánál, valamint textíliák keményítéséhez. A keményítőből nyert csiríz olcsó ragasztóanyag. Keményítőtartalmú anyagokból nyert szőlőcukorból alkoholt gyártanak.