2.tétel
Piac
jellemzői, elemei
Ön termelési és kereskedelmi
feladatokat is ellátó vállalkozást működtet. Mit jelent
vállalkozása számára a piac, hogyan működik, mik a legfőbb
tényezői?
Az ön eredményességére
milyen hatással van a piaci tényezők változása?
Mit jelent a tisztességtelen
piaci magatartás, milyen formában találkozott már vele?
A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac.
Piac lehet egy vásárcsarnok, egy épület, egy udvar, ahol a
vevők és az eladók könnyen, gyorsan találkoznak, és pénzt
árura, árut pénzre cserélnek. Piac a tőzsde és a bank is
továbbá a BNV, és egy munkaközvetítő iroda is.
A piacgazdaságban a vállalatok (termelők) és a háztartások
(fogyasztók) a piacon találkoznak egymással.
- A piac fő feladata, hogy a szükségletet
és a termelést összehangolja
- A piac fogalma: a kereslet és a kínálat
találkozása, és az ebből létrejövő áruforgalom.
Piac:
valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges
és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik
csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.
- Tényezői:
3.1. A kereslet: fizetőképes vásárlási szándék
a piacon.
A kereslet abban az árutömegben fejeződik ki, amelyet a
fogyasztók, felhasználók adott időpontban képesek és hajlandók
megvásárolni.
A kereslet nem más, mint a vevők egyértelműen
kinyilvánított szándéka meghatározott mennyiségű áru
megvásárlására. A kereslet alatt mindig fizetőképes keresletet
értünk.
A keresletet befolyásolja:
a szükséglet, a jövedelmek,
az árak, a szokások, a reklám és egyéb tényezők.
Valamely áru keresletét értelmezhetjük az
egyes fogyasztók
szintjén, de beszélhetünk az adott áru
piaci keresletéről
is.
Piaci keresleten az adott áru valamennyi fogyasztójának
fizetőképes keresletét értjük.
A kereslet törvénye:
- ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken,
- ha az árak csökkennek, akkor a kereslet nő.
A kereslet
mindig egy adott árhoz
tartozó termék-mennyiség.
A kereslet és az árak kapcsolatát a keresleti függvénnyel
jellemezhetjük.
A keresleti függvény megmutatja, hogy
különböző
árak mellett a vevők mennyit hajlandóak az adott termékből
vásárolni.
A keresleti függvény negatív lejtésű, azaz
csökkenő ár esetén nő, növekvő ár esetén csökken az adott
termék keresett mennyisége.
3.2 A kínálat: az eladásra szánt árukat
jelenti.
Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és
összetételű
árutömeget értjük, amelyet az árutermelők
valamely piacon
, adott áron eladásra felkínálnak.
A kínálat esetében is meg kell különböztetnünk egy adott
termelő adott árura vonatkozó
kínálatát, az adott termék
piaci kínálatától.
Az áru
piaci kínálata az adott termelők egyéni
kínálatainak összessége.
A kínálat törvénye:
- az árak növekedésével a kínált mennyiség nő,
míg
- az árak csökkenésével az eladók kevesebb árut akarnak
eladni.
A kínálati függvény mutatja meg, hogy egyes
árakhoz
mekkora kínálati mennyiség tartozik. A kínálati függvény
jobbra emelkedő irányú, azaz növekvő árhoz magasabb
kínálat, csökkenő árhoz csökkenő kínálat tartozik.
3. 3 Az ár: az áru ellenértéke pénzben
kifejezve.
A piaci árat rövidebb távon közvetlenül
a
kereslet és a kínálat alakítja, amelyet:
-
a termelők ráfordításai, költségei,
-
a vevők rendelkezésére álló
pénz mennyisége,
értékítélete,
- terméknek tulajdonított
hasznosság stb. befolyásolják
alapvetően.
4. A piacon szereplő vállalkozások
közvetlen célja
mindig a jövedelmezőség,
a profit elérése.
A jövedelem – a termelő oldaláról:
az áruk értékesítése során realizált
árbevétel és
a termelés során felmerülő
költségek különbözete. A
gazdasági tevékenység akkor
jövedelmező, ha nyereséges.
A jövedelem a fogyasztó oldaláról:
a fogyasztó vásárlási célra felhasználható pénze,
vásárlóképessége.
5. A piac tényezői kölcsönösen befolyásolják
egymást.
Piaci egyensúlyról akkor beszélünk,
ha egy adott ár mellet a kereslet és a kínálat összhangban van.
Marshall-kereszt
A piaci egyensúlyban a keresett mennyiség megegyezik a kínált
mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral.
A piaci árnak azt az árat nevezzük, amin
ténylegesen
lezajlik a csere.
Ha egy adott termék piacán
a piaci ár kisebb, mint az
egyensúlyi ár, akkor a kereslet nagyobb lesz, mint a kínálat.
Ekkor alakul ki a túlkereslet.
Ha a piaci ár magasabb az egyensúlyinál, akkor a kínálat
nagyobb, mint a kereslet a piacon
túlkínálat alakul ki.
Tehát, amennyiben a kereslet és a kínálat összhangja
megbomlik, akkor hiány vagy kínálati többlet alakulhat ki:
Ha a kínálat nagyobb, mint a kereslet, eladhatatlan készletek
halmozódnak fel.
Ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat akkor hiány keletkezik.
Az áruhiány lehet abszolút vagy relatív.
Abszolút hiány, ha egy áru egyáltalán nem kapható a piacon.
Relatív hiányról akkor beszélünk, ha a kínált árumennyiség
vagy a választék mélysége nem elegendő.
5.1 A piaci mechanizmus működése:
A piac a túlkereslet és a túlkínálat állapota között
ingadozik, folyamatosan közeledik az egyensúlyhoz, de csak ritkán
éri el azt. Az eladók nem ismerik pontosan a vevők által keresett
mennyiséget. Az eladók kínálatukat a piaci árak alapján
alakítják ki, amely hol az egyensúlyi ár felett, hol az alatt
alakul ki és csak ritkán biztosítja az egyensúlyt. Így a piaci
egyensúly csak ritkán áll fenn.
- Ha a kereslet és a kínálat
összhangja megbomlik, akkor ármozgás következik be, pl.
áruhiány mellett nő az ár.
- Az ármozgás visszahat
a keresletre és a kínálatra, pl. növekvő árnál csökken a
kereslet, nő a kínálat.
- Erre az árak
ismételten reagálnak, egy új egyensúlyi helyzet felé mozdítva a
piacot.
6. A piac fajtái:
6.1 Áruk
és szolgáltatások piaca:
- értékesítési piac
-
beszerzési piac,
attól függően, hogy a vállalkozó a saját
termékeit értékesíti, vagy a termeléshez szükséges
nyersanyagokat akarja beszerezni.
6.2 Munkaerőpiac
6.3
Pénz- és tőkepiac
A rövidlejáratú hitelek és
értékpapírok piacát pénzpiacnak, a hosszú lejáratúakét
pedig tőkepiacnak nevezzük. Ennek szervezett,
koncentrált formája az
értéktőzsde.
7. A
piac szerepe:Ma Magyarországon egy vegyes típusú,
vagy más néven szociális piacgazdasági rendszer érvényesül.
Jellemzője az, hogy alapvetően a piaci viszonyok számítanak, az
állam viszont jelentős szociális feladatokat vállal magára, és
igyekszik biztosítani a verseny tisztaságát is.
8. A
piaci verseny8.1 A verseny két vagy több
szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott
szabályok közt zajló tevékenysége.
8.2 A piaci
verseny: olyan tevékenység, amelynek során a piac szereplői, a
piaci lehetőségek kihasználásával törekszenek arra, hogy minél
nagyobb haszonra tegyenek szert.
8.3 A versenyt nem csak a
vállalkozók vívják egymással, hanem a fogyasztók, és a
munkavállalók is. A verseny a piac minden területén kialakulhat,
ezzel a piac szereplőinek számolniuk kell:
- a beszerzési
piacon: a termelők versenye az olcsóbb nyersanyagokért,
-
értékesítési piacon: az eladók versenye a vevőkért,
- a
munkaerő piacon: a munkaadók versenye az olcsóbb, képzettebb
munkaerőért, ill. a
munkavállalók versenye a
jobban fizető munkahelyekért,
- a tőkepiacon: verseny az
olcsóbb hitelekért, a jobb pénzkihelyezési lehetőségekért.
8.4 A piaci versenyhelyzet két szélsőséges esete,
a
tökéletesen versenyző piac és a tiszta monopólium
piaca, közöttük húzódik az
átmenetek igen széles sávja,
a sokféle valós piac.
A piacon akkor lehet
tökéletes verseny,
ha a piaci
résztvevők száma nagy, nagyon sok az eladó és nagyon sok a vevő,
és méretük sem különbözik jelentős mértékben, ennél fogva
árelfogadók. Az iparágba való szabad be- és kilépést piaci
pozíciók, egyezmények, törvények nem akadályozzák.
Szélsőséges eset, amikor egyetlen eladó vagy egyetlen vevő
van a piacon. Ekkor beszélünk
tiszta monopóliumról.
8.5 A versenynek több eszköze is van, amelyekkel a
versenytárs elé lehet kerülni, pl. jobb ár, kedvezőbb szállítási
feltételek, reklám, alacsonyabb kamat, jobb vásárlási
körülmények.
9.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalma
A piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá
az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és
a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy
az állam jogi
szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és
szabadságát.
Ezért Magyarországon is – összhangban az EU-jogszabályokkal
–
törvény tiltja:
9.1 a tisztességtelen versenyt,
9.2 a fogyasztói döntések tisztességtelen
befolyásolását,
9.3 a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást és
- a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.
9.1
A tisztességtelen verseny fogalmába tartozó tiltott magatartások:
- a versenytárs hírnevének rontása,
hitelképességének veszélyeztetése,
- az üzleti titok tisztességtelen módon történő
megszerzése, felhasználása,
- bojkott felhívás (ez olyan felhívást jelent, amely
harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására
vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul),
- szolgai utánzás (a versenytárs hozzájárulása
nélkül tilos az árut olyan módon előállítani, amely azt a
látszatot kelti, hogy az áru a versenytársé),
- a versenytárgyalás, a pályáztatás, az árverés, a
tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő
megsértése.
- A gazdasági versenyben tilos megtéveszteni a fogyasztókat.
Megtévesztésnek minősül, ha:
- az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan
tényt állítanak,
- elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a
jogszabályi előírásoknak,
- megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak pl. a
fizetési feltételekről,
a kapcsolódó ajándékokról, az árengedményekről, a nyerési
esélyről,
- különösen előnyös vásárlás látszatát keltik.
- Tilos a vállalkozások közötti olyan megállapodás és
összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny
megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza
(kartelltilalom).
Néhány példa a tilalmazott magatartásokra:
- árkartell (a vételi vagy az eladási árak közvetlen
vagy közvetett meghatározása)
az előállítás, a forgalmazás
korlátozása, vagy
ellenőrzés alatt tartása,
- a versenytársak közötti összejátszás stb.
- Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon:
- az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem
vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet
beszerezni,
- az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem
vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet
értékesíteni,
- aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől
nagymértékben függetlenül folytathatja.
A gazdasági erőfölénnyel
tilos visszaélni.
Néhány példa a lehetséges
visszaélésekre:
- tisztességtelen ármegállapítás,
- indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek
elfogadásának kikényszerítése,
- indokolatlan elzárkózás az ügylet jellegének megfelelő
üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától stb.
A vállalkozások összefonódása (koncentrációja) komoly
befolyást gyakorolhat a piaci versenyre. a koncentrációt nem
tiltja a törvény, de bizonyos nagyságrend – együttes nettó
árbevétel – fölött a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez
köti.
10. A
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci
verseny tisztaságán őrködő államigazgatási szerv, mely az
Országgyűlés
felügyelete alatt működik. Célja hogy a piacok jól, a fogyasztók
hasznára működjenek. Fellép, ha a vállalkozások
megtévesztik
a fogyasztókat, ha a kivételesen erős piaci helyzetben levő
cégek
visszaélnek
erőfölényükkel, ha a vállalkozások
versenykorlátozó
megállapodást kötnek,
kartelleznek.
Ezeket a visszaéléseket bárki jelezheti a hivatal felé. A GVH
továbbá ellenőrzi a nagyobb
vállalkozások
egyesülését, illetve általában a verseny szempontjait
képviseli a
közigazgatásban.
A
versenypolitika
meghatározó szereplője,
versenyjogot
alkalmaz. Székhelye
Budapesten
van, hatásköre országos.
A GVH élén az elnök (2010. november 1-jétől) Dr.
Juhász
Miklós áll.
Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök nevezi ki hat évre
Fizikai tulajdonságok (meteorológiai)
