2.tétel kereskedelem: Piac jellemzői, elemei

2.tétel

Piac jellemzői, elemei

Ön termelési és kereskedelmi feladatokat is ellátó vállalkozást működtet. Mit jelent vállalkozása számára a piac, hogyan működik, mik a legfőbb tényezői?

Az ön eredményességére milyen hatással van a piaci tényezők változása?

Mit jelent a tisztességtelen piaci magatartás, milyen formában találkozott már vele?

A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac.
Piac lehet egy vásárcsarnok, egy épület, egy udvar, ahol a vevők és az eladók könnyen, gyorsan találkoznak, és pénzt árura, árut pénzre cserélnek. Piac a tőzsde és a bank is továbbá a BNV, és egy munkaközvetítő iroda is.
A piacgazdaságban a vállalatok (termelők) és a háztartások (fogyasztók) a piacon találkoznak egymással.

1. A piac fő feladata, hogy a szükségletet és a termelést összehangolja
   

2. A piac fogalma: a kereslet és a kínálat találkozása, és az ebből létrejövő áruforgalom.
   Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.
   

3. Tényezői:
   

3.1. A kereslet: fizetőképes vásárlási szándék a piacon.
A kereslet abban az árutömegben fejeződik ki, amelyet a fogyasztók, felhasználók adott időpontban képesek és hajlandók megvásárolni.
A kereslet nem más, mint a vevők egyértelműen kinyilvánított szándéka meghatározott mennyiségű áru megvásárlására. A kereslet alatt mindig fizetőképes keresletet értünk.
A keresletet befolyásolja:
a szükséglet, a jövedelmek, az árak, a szokások, a reklám és egyéb tényezők.
Valamely áru keresletét értelmezhetjük az egyes fogyasztók szintjén, de beszélhetünk az adott áru piaci keresletéről is.
Piaci keresleten az adott áru valamennyi fogyasztójának fizetőképes keresletét értjük.


A kereslet törvénye:

• ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken,
  
• ha az árak csökkennek, akkor a kereslet nő.
  

A kereslet mindig egy adott árhoz tartozó termék-mennyiség.
A kereslet és az árak kapcsolatát a keresleti függvénnyel jellemezhetjük.
A keresleti függvény megmutatja, hogy különböző árak mellett a vevők mennyit hajlandóak az adott termékből vásárolni.



A keresleti függvény negatív lejtésű, azaz csökkenő ár esetén nő, növekvő ár esetén csökken az adott termék keresett mennyisége.
3.2 A kínálat: az eladásra szánt árukat jelenti.
Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak.
A kínálat esetében is meg kell különböztetnünk egy adott termelő adott árura vonatkozó kínálatát, az adott termék piaci kínálatától.
Az áru piaci kínálata az adott termelők egyéni kínálatainak összessége.


A kínálat törvénye:

• az árak növekedésével a kínált mennyiség nő, míg
  
• az árak csökkenésével az eladók kevesebb árut akarnak eladni.
  

A kínálati függvény mutatja meg, hogy egyes árakhoz mekkora kínálati mennyiség tartozik. A kínálati függvény jobbra emelkedő irányú, azaz növekvő árhoz magasabb kínálat, csökkenő árhoz csökkenő kínálat tartozik.




3. 3 Az ár: az áru ellenértéke pénzben kifejezve.
A piaci árat rövidebb távon közvetlenül a kereslet és a kínálat alakítja, amelyet:
- a termelők ráfordításai, költségei,
- a vevők rendelkezésére álló pénz mennyisége, értékítélete,
- terméknek tulajdonított hasznosság stb. befolyásolják alapvetően.


4. A piacon szereplő vállalkozások közvetlen célja mindig a jövedelmezőség, a profit elérése.
A jövedelem – a termelő oldaláról:
az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A gazdasági tevékenység akkor jövedelmező, ha nyereséges.
A jövedelem a fogyasztó oldaláról:
a fogyasztó vásárlási célra felhasználható pénze, vásárlóképessége.

5. A piac tényezői kölcsönösen befolyásolják egymást. Piaci egyensúlyról akkor beszélünk, ha egy adott ár mellet a kereslet és a kínálat összhangban van.



Marshall-kereszt

A piaci egyensúlyban a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral.


A piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere.
Ha egy adott termék piacán a piaci ár kisebb, mint az egyensúlyi ár, akkor a kereslet nagyobb lesz, mint a kínálat. Ekkor alakul ki a túlkereslet.
Ha a piaci ár magasabb az egyensúlyinál, akkor a kínálat nagyobb, mint a kereslet a piacon túlkínálat alakul ki.


Tehát, amennyiben a kereslet és a kínálat összhangja megbomlik, akkor hiány vagy kínálati többlet alakulhat ki:
Ha a kínálat nagyobb, mint a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak fel.
Ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat akkor hiány keletkezik.
Az áruhiány lehet abszolút vagy relatív.
Abszolút hiány, ha egy áru egyáltalán nem kapható a piacon.
Relatív hiányról akkor beszélünk, ha a kínált árumennyiség vagy a választék mélysége nem elegendő.

5.1 A piaci mechanizmus működése:
A piac a túlkereslet és a túlkínálat állapota között ingadozik, folyamatosan közeledik az egyensúlyhoz, de csak ritkán éri el azt. Az eladók nem ismerik pontosan a vevők által keresett mennyiséget. Az eladók kínálatukat a piaci árak alapján alakítják ki, amely hol az egyensúlyi ár felett, hol az alatt alakul ki és csak ritkán biztosítja az egyensúlyt. Így a piaci egyensúly csak ritkán áll fenn.
- Ha a kereslet és a kínálat összhangja megbomlik, akkor ármozgás következik be, pl.
áruhiány mellett nő az ár.
- Az ármozgás visszahat a keresletre és a kínálatra, pl. növekvő árnál csökken a
kereslet, nő a kínálat.
- Erre az árak ismételten reagálnak, egy új egyensúlyi helyzet felé mozdítva a piacot.




6. A piac fajtái:
6.1 Áruk és szolgáltatások piaca:
- értékesítési piac
- beszerzési piac,
attól függően, hogy a vállalkozó a saját termékeit értékesíti, vagy a termeléshez szükséges nyersanyagokat akarja beszerezni.
6.2 Munkaerőpiac
6.3 Pénz- és tőkepiac
A rövidlejáratú hitelek és értékpapírok piacát pénzpiacnak, a hosszú lejáratúakét
pedig tőkepiacnak nevezzük. Ennek szervezett, koncentrált formája az értéktőzsde.

7. A piac szerepe:Ma Magyarországon egy vegyes típusú, vagy más néven szociális piacgazdasági rendszer érvényesül. Jellemzője az, hogy alapvetően a piaci viszonyok számítanak, az állam viszont jelentős szociális feladatokat vállal magára, és igyekszik biztosítani a verseny tisztaságát is.

8. A piaci verseny8.1 A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége.
8.2 A piaci verseny: olyan tevékenység, amelynek során a piac szereplői, a piaci lehetőségek kihasználásával törekszenek arra, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert.
8.3 A versenyt nem csak a vállalkozók vívják egymással, hanem a fogyasztók, és a munkavállalók is. A verseny a piac minden területén kialakulhat, ezzel a piac szereplőinek számolniuk kell:
- a beszerzési piacon: a termelők versenye az olcsóbb nyersanyagokért,
- értékesítési piacon: az eladók versenye a vevőkért,
- a munkaerő piacon: a munkaadók versenye az olcsóbb, képzettebb munkaerőért, ill. a
munkavállalók versenye a jobban fizető munkahelyekért,
- a tőkepiacon: verseny az olcsóbb hitelekért, a jobb pénzkihelyezési lehetőségekért.


8.4 A piaci versenyhelyzet két szélsőséges esete, a tökéletesen versenyző piac és a tiszta monopólium piaca, közöttük húzódik az átmenetek igen széles sávja, a sokféle valós piac.


A piacon akkor lehet tökéletes verseny, ha a piaci résztvevők száma nagy, nagyon sok az eladó és nagyon sok a vevő, és méretük sem különbözik jelentős mértékben, ennél fogva árelfogadók. Az iparágba való szabad be- és kilépést piaci pozíciók, egyezmények, törvények nem akadályozzák.


Szélsőséges eset, amikor egyetlen eladó vagy egyetlen vevő van a piacon. Ekkor beszélünk tiszta monopóliumról.

8.5 A versenynek több eszköze is van, amelyekkel a versenytárs elé lehet kerülni, pl. jobb ár, kedvezőbb szállítási feltételek, reklám, alacsonyabb kamat, jobb vásárlási körülmények.

9. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalma


A piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát.
Ezért Magyarországon is – összhangban az EU-jogszabályokkal – törvény tiltja:
9.1 a tisztességtelen versenyt,
9.2 a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását,
9.3 a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást és

4. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.
   

9.1 A tisztességtelen verseny fogalmába tartozó tiltott magatartások:

• a versenytárs hírnevének rontása, hitelképességének veszélyeztetése,
  
• az üzleti titok tisztességtelen módon történő megszerzése, felhasználása,
  
• bojkott felhívás (ez olyan felhívást jelent, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul),
  
• szolgai utánzás (a versenytárs hozzájárulása nélkül tilos az árut olyan módon előállítani, amely azt a látszatot kelti, hogy az áru a versenytársé),
  
• a versenytárgyalás, a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő megsértése.
  

2. A gazdasági versenyben tilos megtéveszteni a fogyasztókat. Megtévesztésnek minősül, ha:
   

• az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt állítanak,
  
• elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,
  
• megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak pl. a fizetési feltételekről,
  

a kapcsolódó ajándékokról, az árengedményekről, a nyerési esélyről,

• különösen előnyös vásárlás látszatát keltik.
  

2. Tilos a vállalkozások közötti olyan megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza (kartelltilalom).
   

Néhány példa a tilalmazott magatartásokra:

• árkartell (a vételi vagy az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározása)
  

az előállítás, a forgalmazás korlátozása, vagy ellenőrzés alatt tartása,

• a versenytársak közötti összejátszás stb.
  

2. Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon:
   

• az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni,
  
• az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni,
  
• aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja.
  

A gazdasági erőfölénnyel tilos visszaélni.
Néhány példa a lehetséges visszaélésekre:

• tisztességtelen ármegállapítás,
  
• indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése,
  
• indokolatlan elzárkózás az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától stb.
  

A vállalkozások összefonódása (koncentrációja) komoly befolyást gyakorolhat a piaci versenyre. a koncentrációt nem tiltja a törvény, de bizonyos nagyságrend – együttes nettó árbevétel – fölött a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez köti.


10. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci verseny tisztaságán őrködő államigazgatási szerv, mely az Országgyűlés felügyelete alatt működik. Célja hogy a piacok jól, a fogyasztók hasznára működjenek. Fellép, ha a vállalkozások megtévesztik a fogyasztókat, ha a kivételesen erős piaci helyzetben levő cégek visszaélnek erőfölényükkel, ha a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötnek, kartelleznek. Ezeket a visszaéléseket bárki jelezheti a hivatal felé. A GVH továbbá ellenőrzi a nagyobb vállalkozások egyesülését, illetve általában a verseny szempontjait képviseli a közigazgatásban. A versenypolitika meghatározó szereplője, versenyjogot alkalmaz. Székhelye Budapesten van, hatásköre országos.


A GVH élén az elnök (2010. november 1-jétől) Dr. Juhász Miklós áll.

Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre