20.tétel Vegyes

20.) Ön egy élelmiszeripari üzemben vezetői feladatai során irodai szoftvereket is használ. Mutassa be, hogy az üzem különböző adatainak, nyilvántartásainak kezelésénél és a kommunikáció során milyen irodai alkalmazásokat használhat!

Információtartalom vázlata:

• Az adatrögzítés, összesítés, elemzés, adatszolgáltatás szabályai
• Dokumentációk, levelezések elkészítése, archiválása
• Az élelmiszertermelésben használt összesítők, jelentések, dokumentációk elkészítése
• Bemutatók, előadások, oktatási anyagok elkészítésének és prezentációjának lehetőségei

Az adatrögzítés, összesítés, elemzés, adatszolgáltatás szabályai

Az adatok rögzítésének, szolgáltatásának célja, hogy egy adott termelési folyamattal kapcsolatos adatok megváltoztathatóság nélkül maradjanak meg. A rögzítéssel utólag visszakereshetőek, ellenőrizhetőek.

Az adatszolgáltatás történhet a vezetés, a hatóságok vagy a munkavállalók felé.

Az adatok, dokumentumok megőrzésével kapcsolatos szabályokat jogszabály rögzíti (ilyen pl. a selejtezhetőségre vonatkozó szabályok).

Dokumentációk, levelezések elkészítése, archiválása

A termeléssel kapcsolatosan képződnek nyilvántartások, hivatalos levelezések, ezeket meghatározott ideig meg kell őrizni. Ezt irattározásnak nevezzük. Az irattározásra jogszabály vonatkozik.

Pl. Bérjegyzéket 10 évig kell megőrizni, iktatókönyv soha nem selejtezhető.

Az élelmiszertermelésben használt összesítők, jelentések, dokumentációk elkészítése

A termelő üzemekben összesítők készülhetnek:

• nyersanyagok beszerzéséről
• beszerzési árak változásáról
• termelési mennyiségekről, termékre időpontra, üzemre, műszakra lebontva
• értékesítésről vevőre, időpontra, szállítási járatra, termékre, értékesítőre lebontva
• selejt termékekről
• munkaidő kihasználtságról
• szállítójárművek üzemanyag felhasználásáról

Fontos, hogy ezek a nyilvántartások rendezett formában kerüljenek lefűzésre, hogy könnyen visszakereshetőek és áttekinthetőek legyenek.

Bemutatók, előadások, oktatási anyagok elkészítésének és prezentációjának lehetőségei

Bemutatók, prezentációk felhasználhatóak:

• munkavédelmi oktatáshoz
• marketing oktatáshoz
• termékbemutatón
• termelési értekezleten
• minőségbiztosítási értekezleteken
• vezetői beszámolókon

hogyan segíti az élelmiszeripart a bizonylatok, irodai szoftverek , raktár és készlet nyilvántartása

hogyan segíti az élelmiszeripart a bizonylatok, irodai szoftverek , raktár és készlet nyilvántartása


http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=750%3Aa-vonalkod-az-epos-rendszer-bemutatasa&catid=206&Itemid=328

http://ado.hu/rovatok/szamvitel/ugyeljuk-a-bizonylatok-helyes-kezelesere

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/17_0003_017_101030.pdf

Az élelmiszeripar az élelmiszerek üzemi előállításával foglalkozó iparág. Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.

A számviteli munka során a munkavégzés alapja a bizonylat, hiszen minden egyes gazdasági esemény hatását alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő bizonylat alapján lehet a könyvekben rögzíteni.
A bizonylat a gazdasági eseményekről készített, hitelt érdemlő okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában magyar nyelven kell kiállítani.
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal a számviteli törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

.Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők (szövegszerkesztés, nyilvántartások kezelése, prezentációkészítés stb.) számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé.

A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek: egymásból hívhatóak, képesek egymás fájlformátumainakbizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként mint közös szolgáltatás valósul meg (például közössúgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között).

Az irodai alkalmazáscsomagok (legalábbis a modernek) mindenképp kell, hogy tartalmazzanak:

• egy sokfunkciós, szofisztikált dokumentumszerkesztőt;
• és egy táblázatkezelő programot.

Ezenkívül általában tartalmaznak:

• bemutatókészítő alkalmazást;
• személyes nyilvántartó programot (PIM): (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programban integrálva);
• adatbázis-kezelő programot;
• webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutatókészítő programmal integrálva, azzal egyben);
• személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben);
• keretprogramot, ami a csomag összes alkalmazásának egyes funkcióit integráltan kezelni képes („irodai asztal” jellegű program)
• közös súgórendszert vagy segítőprogramot (Súgó, Segéd; esetleg a keretprogram részeként);
• egyszerűbb rajzoló-szerkesztőprogramokat diagramok, blokkdiagramok, dokumentumhátterek előállításához.

Az értékesítés folyamatosságához, zavartalanságához elengedhetetlen, hogy a kereskedelmi 

egységek vezetői naprakész információkkal rendelkezzenek az árukészletek nagyságának és 

összetételének alakulásáról. A készletek ismeretében tudnak döntést hozni arról, hogy a 

várható forgalom zökkenőmentes lebonyolításához milyen árukat, milyen mennyiségben kell 

beszerezni.

Ha a készletek alakulását mennyiségben és értékben folyamatosan nyilvántartják, akkor a 

készletekről mindig naprakész információ áll a vezetők, ill. tulajdonosok rendelkezésére. Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás esetén nem kötelező az év végén a készletek tényleges számbavétele, azaz a 

leltározás.Nagyobb készlet esetén ez a módszer számítógépes nyilvántartási rendszert igényel.Számítógépes készletnyilvántartás esetén a programba beépíthetők azok a minimális 

készletmennyiségek (a jelző-készletszintek), amelyeknél a gép jelzi az áruutánpótlás 

szükségességét.

A készletezési tevékenység az áruk szakszerű tárolását is magába foglalja.A készletezés technikai műveleteinek, - a tárolásnak és árukezelésnek - az értékesítési 

célokat kell szolgálniuk

Összességében, ha szoftvereineken nyilvántartjuk a tevékenységünk velejáróit (pl. számlázás, beszállítók, megrendelők névjegyzéke) és felfogadunk egy jó könyvelőt aki érti is a dolgát és rendesen megfizetjük, akkor nincs okunk aggodalomra a hivatalos szervek felé. De attól még vállalkozásunk csődbe mehet, a gazdasági helyzet instabilitása, az infláció és egy esetleges III. Világháború vagy globális katasztrófa bekövetkeztével. Akinek tehát vállalkozása van az tudja mire vállalkozik, lutri az egész.

Munkaszerződés

Munkaviszony: Magyarországon csak írásba foglalt munkaviszony munkaszerződéssel lehet. A munka szerződésnek központilag előírt formai követelményei nincsenek. Tartalmi előírásait a munkatörvénykönyve szabályozza. 1992. évi első törvény.

Munkaszerződés tartalma:
Minimum 2 fél közt jön létre, munkaadó és munkavállaló közt.

- Munkáltató:

• a munkáltató teljes nevét
• székhelyének címét
• a hivatalos képviselőjének nevét
• Adószámát
• cégjegyzék vagy regisztrációs számát
• telephely címe 
• társadalom biztosítási azonosító jel

- Munkavállaló adatai:

• neve (csak természetes személy lehet)
• születési adatai 
• anyja leánykori neve
• lakcíme (állandó/ levelezési cím)
• adóazonosító jel
• TAJ-szám

- Munkavégzés tárgya

- A munkaviszony jellege: 

• teljes állás (min 8 óra)
• részmunkaidős 
• fél állás
• fő állás vagy mellékállás

-Munkaidő :

• napi 
• heti
• havi

- Munkaviszony kezdete és vége: 

• határozott idejű szerződés (tól- ig ) 
• határozatlan (csak a kezdete van megjelölve, 60 nap felmondási időt kiköt a munkaadó vagy 2 hónap bért kifizettet )

- Próbaidő (nem kötelező, de maximum 90 nap lehet, indoklás nélkül felmondhat mind a két fél)

- Ha van munkabéren felüli juttatás azt fel kell tüntetni, de nem kötelező adni

- Bér : számszerűsítve kell feltüntetni 

• megállapítható: 
• óradíj
• napi díj
• heti bér
• havi bér
• teljesítmény bér 
• alapbér + jutalék %-ban (teljesítmény)

A bér feltüntethető nettóban és bruttóban is (fel kell tüntetni melyik).

-Pihenőnapok meghatározása -> heti 2 napot kell biztosítani , amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie kivéve, ha a munkaadó működési jellege ettől eltér 

A munkaszerződés csak mind a két fél aláírásával érvényes. 

A munkaviszony megszüntetése

• kizárólag írásban lehet

Fajtái: 

1. közös megegyezéssel
2. azonnali hatállyal felmondás
3. próbaidő alatt azonnali hatállyal

1. Közös megegyezés , mind a két fél elfogadja a munkaszerződés felmondását és rögzítik, hogy egymással szemben követelésük nincs és jogvitát sem kezdeményeznek. El lehet térni a törvényben előírt felmondási időtől illetve a végkielégítéstől.
A felmondási idő a munkaviszonyban töltött  évek számától függ, de ettől függetlenül a munkaadó 60 nap felmondáshoz ragaszkodhat, melyet pénzben is meg lehet váltani.
A munkáltatót megillető felmondási időnél a munkaadó a teljesítés alól felmentheti, de ki kell fizetnie vagy max 50 %-ához ragaszkodhat.
A próbaidőn kívüli felmondást mindig indokolni kell.
Az indoklásból egyértelműen ki kell derülnie a munkaviszony megszüntetésének okát.

2. Azonnali hatállyal: Kötelező az indoklás. Munkaügyi papírok és a jogosult bér kiállítása és kifizetése.
Jogvita esetén az indoklás bizonyítása / cáfolata mindig a munkaadót terheli.
A munkaviszony megszüntetését bíróság előtt meg lehet támadni.
A bíróságnak a beadvány után 30 napon belül meg kell tartania az első tárgyalását, a felek meghallgatásáról szól.
Általában az első tárgyaláson a bíró szóbeli álláspontot hirdet, ami nem ítélet, ami iránymutató az lejárás további szakaszában.

Munkaidő és szabadság nyilvántartása:
Munkaidő nyilvántartás (jelenléti ív) kötelező vezetni, elektronikusan vagy papíron.
A vezetésnek napra készen kell történnie, a jelenléti ív csak aláírva érvényes.
A munkaidő nyilvántartás a bérszámfejtés alapja.
A jelenléti ívet csak a hivatalos dokumentumokra előírtan lehet javítani.


A munkavállaló szabadsága alkotmányos jog, aminek a részletes szabályozása a Munka Törvénykönyvében van rögzítve.
Pályakezdőknek minimum 15 nap jár.
A szabadság egy adott naptári évre jár.
A szabadság ideje a munkával töltött évekkel arányosan nő.
A szabadságot hitelesen nyilván kell tartani, 5 évig meg kell őrizni.
A szabadság idejére törvény szerint az alapbér jár (időarányosan), ettől pozitív irányba a munkáltató eltérhet (bérkiegészítés, pótlék).
Az év során kiadásra nm került szabadságot bizonyos feltételekkel a következő évre át lehet vinni.
A szabadságra járó bért a munkáltató fizeti.
A szabadság napjai munkanapra vonatkoznak.
A pihenőnap nem számít bele a szabadságba.

Betegállomány/ keresőképtelenség/ táppénz
Joga van hozzá, a munkavállalót megilleti.
A bérének 65% -a illeti meg a dolgozót, pl. influenzás, ha kórházi ellátásban részesül akkor csak 50%.