A villamosság biztonságtechnikája

Az elektromos áram: a töltéssel rendelkező részecskék rendezett mozgása által jön létre. A részecske elektron / ion lehet, egyen / váltó áram.
Fizikai jell.: feszültség, ellenállás, áramerősség

Az áram hatása az emberre

• ingerült vezetési zavart okozhat -> idegrángás, izomgörcs
• szívleállás
• égési / felületi/ csont sérülés
• hallás károsodás
• halál

Érintkezés védelem: olyan műszaki és védelmi módszerek összessége, amelyek célja az elektromos veszélyek elhárítása.

• megakadályozni a veszélyes érintést
• korlátozni az emberen átmenő áramerősséget 
• megakadályozni a megengedettnél nagyobb feszültség tartós fennállását

Érintés védelmi osztályok:

0. érintés védelem : alapszigetelés van csak
I. alapszigetelés, védőkapcsoló / védővezető
II. alapszigetelés, védőszigetelés
III. törpe feszültségen alapul (50W)

módjai:

• védővezetős: 
• null vezeték kioldja a védőbiztosítékot 
• védő földelés  : közvetett vagy közvetlen
• védővezető nélküli: 
• törpe feszültségen alapul
• gép, készülék szigetelés
• környezet elszigetelése
• védő elválasztás
• korlátozott zárlati áramkör alkalmazása

A munkahelyek

Munkahely: azok a helyek, amelyek magukba foglalják a munkavégzés helyeit üzemen belüli és termelőegység helyiségeit, a munkavégzés céljából hasznosított helyiségeket.

A méretekre vonatkozó követelmények és baleset megelőzési követelmények: 

• min. 3 méteres belmagasság
• a légköbméter tartalom 10 köbméter dolgozónként
• a terület nem lehet kisebb, mint 2 négyzetméter dolgozónként (+ gépek és bútorok)

Munkahelyi viszonyok:

• a dolgozók erőkifejtéséhez alkalmazkodó hőmérsékletet kell biztosítani (figyelembe kell venni a hőmérsékletet, levegő páratartalmát és a légmozgás mértékét)
• elegendő természetes fénnyel kell rendelkeznie a munkavégzés helyénél (kivétel: földalatti helyiség)
• a mesterséges fény a dolgozók biztonsága, egészsége és komfortérzete biztosítása (termelő munkahelyek 300 lux fény, tárolóhelyiségekben 200 lux)
• vészvilágító berendezés: meghibásodás esetén
• a padlózatnak, falaknak, mennyezetnek könnyen tisztíthatónak kell lennie
• a raktár , padlás maximális teherbíróságát fel kell tüntetni kg/ négyzetméter
• a falakat világos színűre kell festeni
• pihenő helyiségeket kell biztosítani (székkel, asztallal, nemdohányzók védelme)

• a kijáratok / vészkijáratok akadálymentesítése (evakuációs hely biztosítása)
• az ajtóknak min. 2 méter magas 1,2 méter szélesnek kell lenniük, könnyen és azonnal kifelé nyílónak , valamint jelzéssel kell ellátni, vészvilágítással
• a gépjármű forgalom által használt kapuk nem használhatóak gyalogos közlekedésre, kivéve, ha a dolgozók átkelése biztonságos -> a kapu mellé ajtókat kell telepíteni a gyalogos forgalom számára
• a gyalogosok közlekedési útvonala legyen elkülönítve a járművek által használt úttól
• sárga csík felfestésével kell jelezni a közlekedési utakat
• a közlekedési útvonalakon nem lehetnek olyan anyagok vagy felszerelések amelyek akadályozzák a személy és járműforgalmat

Külső (épületen kívüli) munkahelyek:

• a lépcsőnél szabványos és erős korlátokkal kell ellátni
• állvány, emelvény, felhajtó, erkély, felüljáró -> normál, lábakkal kapcsolódó védőkorláttal kell ellátni
• védőkorlát: kemény, ellenálló anyagból, min.1 méter magas, kétszintes, a legnagyobb erőkifejtést is kibírja

Szabadban lévő munkahelyek biztosítása: 

• biztosítani kell a közlekedő útvonalakat, azok méretét (személy/ áruforgalom)
• illetéktelen behatolók ne lépjenek be
• a veszélyzónát jelezni kell
• megfelelő fényforrás biztosítása, ha a természetes fény nem elegendő

Biztonsági jelzésrendszerek:

• munkahelyi biztonság
• egészségre vonatkozó törvényhozói intézkedések Európai Közösség irányelveinek megfelel, más országokban is ugyan olyan jelentéssel kell bírnia

típusai: 

• biztonsági szín- és alakjelek
• fényjel (pl. közlekedési jelzőlámpa)
• alakjel: kör, háromszög, négyzet
• színjel: 

• piros: állj, tiltó 
• sárga: veszélyekre figyelmeztet, rendellenes üzemállapot 
• zöld: útbaigazító, szabad út, vészkijárat
• kék: tájékoztató jelek
• adattábla: a gép jellegének, üzemi elbírálásához szükséges adatok
• vészjelző: állandó veszélyekre hívja fel a figyelmet , mint pl. esés, csúszás, ütközés

A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei

A munkavállaló a munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szól 65/1999. EüM rendelet. 

Nem minősül egyéni védőeszköznek: 

• közönséges munkaruha
• sportfelszerelés, sporteszköz
• önvédelem/ elrettentés célját szolgáló felszerelés

Fej: védősisak, sapka, hajháló

Hallás: füldugó, fülvédő, hangvédő sisak

Szem és arc: szemüveg, búvárszemüveg, röntgen/ lézersugár/ ultraibolya/ infra védőszemüveg, arcvédő maszkok, ívhegesztő maszk

Légutak: porszűrő, gázszűrő, levehető hegesztőmaszk, búvárfelszerelés

Kéz és kar: védőkesztyű (hő/ vegyszerek), ujjvédő, könyökvédő

Láb és Lábszár: fatalpú cipő, térdvédő, lábszárvédő, antisztatikus cipő, rezgés ellen védő cipő

Törzs: védő mellény, kabát , kötény, mentőmellény, védő övek

Egész test: a testet tartó eszközök, biztonsági munkaruha, porálló, gázbiztos védőruha

Gazdálkodó szervezet/ Munkáltató munkavédelmi feladatai

1. Munkavédelmi szabályzat készítése, azok betartása (helyi viszonyok, törvényi előírások figyelembe vétele)

2. Egészséges és Biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése
-> védőeszközök, védőfelszerelések biztosítása

3. A dolgozók munkavédelmi oktatásának a megszervezése

oktatás típusai:

• előzetes / alap oktatás
• ismétlő/ továbbképző oktatás
• rendkívüli (foglalkozási ártalom , baleset esetén)
• alkalmi/ munkakörülmény jelentős változásakor

4. Meghibásodás, veszély esetén a baleset elhárítás sorrendje:

• élet biztonsága
• vagyon biztonsága
• veszély behatárolása
• veszély elhárítás
• eredeti állapot visszaállítása

5. A munkahelyi magatartás szabályai:

• a dolgozót csak olyan munkával szabad megbízni, amelyre: 
• szakmailag
• fizikailag
• szellemileg
• egészségügyileg is alkalmas.
• csak azt a gépet, szerszámot használhatja, amelyre a munkája elvégzéséhez szüksége van
• a meghibásodást jelenteni kell
• TILOS!!! italt bevinni, alkoholos állapotban dolgozni
• a munka közben elszenvedett sérülést jelenteni kell
• elektromos meghibásodást, tüzet jelenteni kell

6. A munkavédelmi szabályok megszegésének következményei:

• fegyelmi eljárás
• kártérítés
• szabálysértési eljárás (pénz, elzárás, közmunka)
• büntető eljárás (segítség elmulasztása esetén pl. ) ->bírósági eljárás
• cég felszámolási eljárás
• gazdasági bírság

Munkavédelem

Feladata: a dolgozó egészségének, testi épségének és munkaképességének fenntartását a munkavégzés során, valamint megóvása a fellépő veszélyektől, ártalmaktól.

Szabályozás: 1993. évi (XCIII) törvény a munkavédelemről, az együttműködés kötelező:

• állam
• munkáltató
• munkavállaló közt. 

→ az ÁLLAM törvény hoz, szabályoztat, rendeletet kiad és a felügyeleti szervek kinevezése ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat), OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

→ MUNKÁLTATÓ : a munkahelyi körülmények megfelelő biztosítása, kialakítása, helyi szabályzat megalkotása, betartása

→ MUNKAVÁLLALÓ: betartani a szabályokat nem köteles, ha a saját vagy más testi épségét veszélyezteti

Munkavédelmi törvény: 8 fejezet

1. fejezet: Általános rendelkezések , amelyek mindenkire vonatkoznak 

2. fejezet: Az állam feladatai és a végrehajtási szervek

3. fejezet: Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, követelmények

4. fejezet: A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei

5. fejezet: Munkabalesetekkel kapcsolatos tudnivalók, foglalkozási ártalom bejelentése, vizsgálata, nyilvántartása

6. fejezet: Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

7. fejezet: Munkavédelmi hatóság főfelügyelete

  A: Távmunka (szabályozásánál) eltérő munkavédelmi szabályozás

8. fejezet: Értelmező rendelkezések

Munkavédelem felosztása

1. Munka és üzemegészségügy

2. Munka élettan

3. Baleset elhárítás

4. Élelmiszer higiénia

1. Munka és üzemegészségügy: a munka és a munkakörülményeket vizsgálja és a szervezet közötti összefüggéseket. 

Munkavégzés során ható tényezők: 

• fizikai (hő, zaj, rázkódás, por)
• kémiai (vegyszerek, tisztítószerek)
• biológiai (vírusok, mikrobák, baktériumok)
• pszihés /fiziológiai

2. Munka élettan: biológiai / munka ritmus összefüggését vizsgálja 

3. Baleset elhárítás: váratlanul, rövid idő alatt, véletlenszerűen, károsodást, halált okoz. Az ok okozatot vizsgálja → megelőzést szolgálja 

4. Élelmiszer higiéniai: 

• személyi higiénia
• üzemi tisztaság 
• élelmiszer előállítás
• szociális létesítmények biztosítása