Csomagolás

Értelmezése kettős, egyrészt jelenti azoknak a műveleteknek az összességét, mellyel kialakítják az áru burkolatát, másrészt a burkolatot alkotó anyagok és eszközök összességét. A csomagolás a minőség megőrzésének kulcskérdése.

Az Élelmiszerkönyv is szabályoz és a fogyasztóvédelmi törvény.
Az összes hulladék 30-40% csomagolás eredetű, folyamatosan növekszik a csomagolás mértéke.
Kötelező adatok feltüntetése:

• pontos megnevezés, amit fantázia név nem helyettesíthet
  
• gyártó, forgalmazó neve, címe, azonosítására alkalmas módon
  
• származási hely megjelölése
  
• mennyisége (kg, liter, db)
  
• előállításához felhasznált összetevők , mennyiségük csökkenő sorrendben
  
• minőség megőrzési idő (év, hónap, nap)
  
• tárolási javaslatok
  
• vonalkód (termék azonosítására alkalmas)
  
• engedély köteles terméknél engedélyszám feltüntetése
  
• zárjegy
  
• csomagolás összetétele
  

Választható adatok:

• elkészítési javaslat
  
• receptek
  
• jelölések (újrafelhasználásra alkalmas)
  

feladata, funkciója: külső behatások elleni védelem, frissesség fenntartása, védje a terméket a kártevők, fizikai-mechanikai hatásoktól.


Csomagolás összetétele:

• olyan anyagból nem készülhet, amely káros az emberi egészségre
  
• a felbontás nélkül a termék ne legyen megváltoztatható
  
• marketing célokat is szolgál
  

típusai:
→ fogyasztói csomagolás : esztétikus, könnyen kezelhető, higénikus
→ gyűjtőcsomagolás: több csomagolási egység kerül egy közösbe
→ szállítói csomagolás: könnyíti az anyagmozgatást, tárolást, külső és belső csomagolást tartalmaz (rekesz, raklap)
→ optimális csomagolás, ha a csomagolás árubarát, vevőbarát, környezetbarát és gazdaságos , tehát minden igényt kielégít a lehető legkisebb összköltség mellett




- Környezet védelmi termékdíj

Papír alapú csomagolás
Előnye	Hátránya
Olcsó könnyű színezhető, nyomtatható környezetbarát jól társítható más anyagokkal széles választékban áll rendelkezésre	Nedvesség érzékeny alacsony szakítószilárdságú tűzveszélyes nem aromazáró vízgőz áteresztő

A papír csomagolás az összes csomagolóanyag 30%-át teszi ki, m² tömege szerint osztályozzák
.

Fém csomagolás
Előnye	Hátránya
Nagy szakítószilárdságú aroma tartó vízgőz záró áruvédelmet biztosít jól alakítható hőtűrő higénikus	Drága nem bontja le a környezet vegyileg érzékeny (korrodálódhat) nem átlátszó nehezebben feliratozható újrahasznosítható

Alumínium, acél.

Üveg csomagolás
Előnye	Hátránya
Átlátszó íz, aroma anyagokat tartó vízgőz záró hőálló higénikus színezhető vegyileg ellenáll újrahasznosítható nagy választék	Törékeny nehéz drága nagy helyigény fényáteresztő

pl. ampulla, fiola, ballon

Műanyag csomagolás
Előnye	Hátránya
Aroma, vízgőz záró átlátszó olcsó széles választék újrahasznosítható természetes és szintetikus (celofán, kollagén, zselatin, cellulóz) fényre bomló csomagolás tartósítható más anyagokkal	Égetésekor rákkeltő anyagok szabadulnak fel előállítása környezetszennyező a felületi karcolásokban mikrobák telepedhetnek meg öregednek könnyen szennyeződnek

35-40 éve terjedtek el a műanyag csomagolások. 40%-át adják . A régi típusú műanyagot egyáltalán nem bontotta le a környezet.
(Fa csomagolás)
Kombinált csomagolás (társított)
Az egyik anyag kedvezőtlen tulajdonságait kombinálják a másik anyag kedvező tulajdonságaival.

Papírviasz, üvegműanyag, papírműanyag, fémműanyag, műanyagműanyag, papírfém.

Hulladékgazdálkodás

A hulladék az ember fogyasztó, termelő tevékenysége során keletkezik.
Adott helyen és időben hasznavehetetlenek.
A hulladék újrahasznosítható, a szemét az nem. 
-> ártalmatlanítják:

• égetéssel (hulladékégető mű -> környezet elemeitől elhatárolva; energetikai hasznosítás)
• deponálás (rendezett hulladék lerakás) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TRTV4/ch01s09.html

A szelektív hulladékgyűjtés után újrahasznosítható üzembe kerül a hulladék.
2015-ig Magyarországon az összes városban be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtést.

Hulladékgazdaság prioritási sora : megelőzés; újrahasznosítás; ártalmatlanítás

2012. évi CLXXXV. törvény (185.) A hulladékgazdálkodásról (életciklus szemlélet): már a termék előállításánál arra kell törekedni, hogy a (teljes életciklusa alatt) a lehető legkisebb mértékben károsítsa a környezetet.

Kiterjesztett gyártói felelősség elve: a termék előállítójának gondoskodnia kell már a gyártásnál arról, hogy a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyességi tartalma a lehető legkisebb legyen. A termék minél hosszabb ideig betölthess a használati funkcióját és javítható legyen.

Újra használat: ugyanarra a célra használják fel, egymás után, átalakítás nélkül pl. kólás üveg/ flakon (visszaváltható üveg)

Újrahasznosítás:  a termékből másodnyersanyag készül, azaz anyagában hasznosítják újra. Környezet szennyezés nélkül nem lehet kitermelni nyersanyagokat.

Termelési hulladék - Kommunális, a lakosságtól származik

Szerves anyagok újrahasznosítása komposztálással (nagyobb mértékben is ) történik. Zöld hulladék gyűjtése március 1-től október 15-ig.

OHÜ: Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség;  2012-ben alapították

Veszélyes hulladék: olyan hulladék/ anyag illetve ezek bomlástermékei, amelyek veszélyesek az emberi egészségre, az élővilágra vagy a környezet bármelyik elemére.
A veszélyes anyagok újrahasznosítása nem lehetséges, legfeljebb bizonyos anyagok kivonására van lehetőség.
A magánszemélyeknél keletkezett veszélyes hulladékot hulladék udvaroknál, speciális gyűjtőhelyeken, veszélye hulladék gyűjtéskor lehet leadni pl. sütőolaj, hungarocell, villanykörte.
Veszélyes hulladékot külön kell kezelni, ártalmatlanítása nem helyes. pl. vegyszerek, elem, aku, stb...
Veszélyes hulladék lerakók: Aszód
Hulladék égető: Balatonfűzfő, Dorog, Győr
Radioaktív: Bátaapáti

Termelő/ Szolgáltató veszélyességből származó veszélyes hulladékok:
Negyedévente a hulladékokról kötelező adatokat szolgáltatni a Környezetvédelmi Hatóságnak.

• mennyiségről
• összetételről
• kezelésről

Külön kormányrendelet van :

440/2012. 12. 29. kormányrendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről
98/ 2001. 06. 15. kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
102/ 1996. 07.12. kormányrendelet a veszélyes hulladékokról

• a veszélyes hulladékok mindenfajta kezelése engedély köteles tevékenység
• tilos a veszélyes hulladékokat más anyaggal/ hulladékkal összekeverni, elkülönítve kell gyűjteni, a környezetszennyezést kizáró módon speciális, erre a célra kialakított üzemi gyűjtőhelyen
• legalább évente 1× kötelező elszállítani a speciális erre a célra szakosodott céggel, az erről szóló dokumentumokat 10 évig meg kell őrizni

Veszélyes hulladékok tárolása:

• eredete (TEÁOR-szám)
• hulladék megnevezése (hulladék jegyzék szerinti kódja)
• üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága 
• a hulladék fizikai megjelenési formája (szilárd, sűrű)
• a hulladék veszélyességi jellemzői (maró, fertőző, toxikus)
• a hulladék veszélyes összetevőinek koncentrációja, kémiai megnevezése ( 10 m/ m % sósav)
• veszélyes reakciók (hőre, nyomásra, levegőre, savra )
• üzemi gyűjtőhelyen tárolt hulladék mennyisége kg-ban 
• a hulladékmozgáshoz köthető időpontok

Technológiai nyilvántartás:

• technológiai leírás, kapacitás
• technológia anyagmérlege
• a képződött félkész, kész termék , melléktermék termelési adatai 

Környezetvédelmi termék díj

Közgazdasági szabályozó eszköz, adó jellegű elvonás.

célja:

• a környezetszennyezés elhárítását az fizesse meg, aki a környezetszennyezésből hasznot élvez, ne az egész társadalom
• a vállalatokat , üzemeket rákényszerítse a környezettudatosabb termelésre
• a fogyasztókat a termék választásban tudatosabbá tegyék
• pénzügyi forrásokat teremtsen a környezetvédelmi probléma megoldására

Egységenként kell megfizetni legalább évente egyszer.

1995-ben vezették be M.o-n. 2011. évi LXXXV. (85.) törvény a termékdíjról. 2012. január 1-jétől hatályos. 

Termékdíj köteles termékek: 

csomagoló eszközök, egyéb csomagolószer

reklám hordozó papír

akkumulátor

egyéb kőolaj származékok (kenőolaj)

elektronikai berendezések

gumiabroncs

Termékdíj Bizottság évente egyszer felülvizsgálja ezeket. 

Termékdíj bírság vonható ki, ha : 

• nem fizetett termékdíjat
• hiányos fizetés
• jogosulatlanul visszaigénylés
• elmulasztja az egyéni hulladék kezelés teljesítését

Környezetterhelési díj

Közgazdasági szabályozó eszköz, adó jellegű elvonás.

célja:

• a környezetszennyezés elhárítását az fizesse meg, aki a környezetszennyezésből hasznot élvez, ne az egész társadalom
• a vállalatokat , üzemeket rákényszerítse a környezettudatosabb termelésre
• a fogyasztókat a termék választásban tudatosabbá tegyék
• pénzügyi forrásokat teremtsen a környezetvédelmi probléma megoldására

Egységenként kell megfizetni legalább évente egyszer.

A környezetterhelési díjat 2003-ban vezették be, a LXXXIX. (89. )  törvényben.

Az ökológia megkülönböztet környezetterhelést és környezetszennyezést.
Olyan anyagra / energiára szabható ki, amire van mérési szabvány, kibocsátási anyag mérleg. Ezt rendszeresen ellenőrzik.

Határérték alatt és határértéken történő szennyezés kibocsátásakor fizetjük meg a terhelési díjat.
Határérték felett kibocsátani tilos!


Környezet terhelési díj:

• Levegő terhelési díj
• nem toxikus szilárd anyagok: por
• víz terhelési díj (szennyíz kezelés): nehézfémek, foszfor, nitrogén, higany, szerves oldószerek
• talaj terhelési díj : nehézfémek, szennyvíz

Beruházási díj kedvezmény: az állam támogatást ad fejlesztésre, hogy megváltoztassa az üzem a szennyező anyag mennyiségét, összetételét és alkalmazza az elérhető  legjobb technológiát.

Levegő és Víz védelem

Levegő: környezeti elem, létünk feltétele, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben jelen legyen

Fizikai tulajdonságok (meteorológiai)

• hőmérséklet
• szél
• légnyomás
• páratartalom 
• szilárd (por, korom, pollen)
• baktériumok, vírusok, spórák

Kémiai összetevők:

• nitrogén 78 %
• oxigén 21 %  ezek állandó összetevők
• 1  % :  
• változó összetevők (1 hét alatt)
• erősen változó összetevők ( 1 napon belül) 

Légszennyező anyagok:

• szén-monoxid
• szén-dioxid
• metán
• ammónia
• freonok
• kén-dioxid
• ózon
• kén-hidrogén
• ólom

Levegő minőséggel kapcsolatos globális problémák: 

• üvegházhatás -> kémiai változás
• ózon elvékonyodás 
• légköri savasodás (kén-dioxid, nitrogén-dioxid okozza)

Higéniés határérték: a légszennyező anyagok azon koncentrációja a levegőben, amely az emberi egészséget sem rövid , sem hosszú távon nem károsítja.

Vízvédelem 

Hidroszféra : földi vizek összessége (felszín alatti vizek, pára, köd is)
A víz újra termelődő (körforgás), öntisztulásra (szennyvíz) képes természeti erőforrás (kitermelése, felhasználása haszonnal jár).

Felhasználása

• iparban (szállító közeg)
• halászat, halgazdálkodás
• mezőgazdaság (öntözés)
• létfenntartás (2-3 liter naponta, élettani minimum, szennyezett víz fogyasztásától sokan halnak meg:kolera, gyermekbénulás)
• közlekedés, szállítás
• energia forrás (vízerőmű)
• emberi kikapcsolódás (sport, üdülés)
• tisztítás
• gyógyítás (gyógyvíz -balneológia)
• tűzoltás

Vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártétele elleni védekezés (árvíz, belvíz, erózió)

• vízminőség védelem
• vízmennyiség védelem
• vízzel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése
• a víz felhasználás folyamatosan növekszik ( az ipar , mezőgazdaság , kommunális fogyasztók)

Közműolló: a vezetékes ivóvíz hálózatra kötött és a szennyvíz hálózatra kötött települések / lakosok aránya 90%-nak elérhető vezetékes víz , 50-55% szennyvíz csatorna hálózatra kötve


Élelmiszeriparban fontos az ivóvíz.

Vízminőség: környezetvédelem, emberközpontú, a víznek olyan belső lényegi meghatározottsága, amely a társadalom számára hasznos és káros fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai összességében fejeződik ki

Hazánkban 90%- át a felszín alatti vizekből biztosítják. 10% folyók, parti szűréssel, kutakból, ott ahol a meder ezt lehetővé teszi.

• az ivóvíz nem tartalmazhat semmilyen emberre káros baktériumot 
• ásványi anyagokat, sókat tartalmaznia kell
• az ivóvíz átlátszó, szagtalan, jó ízű
• a vizek bakterológiai telepek számában jellemző (100 ml vízből kitenyészthető baktérium telepek száma)
• 100 évvel ezelőtt jöttek rá. hogy vannak a vízben baktériumok 
• klórral tisztítják a vezetékes vizet (80 mg/ liter)
• anion , kationok (hidrogén-karbonát, klór)

Vízszennyező anyagok: 

• nitritek, nitrátok (nitrogén tartalmú műtrágyák, szarvasmarha trágya) -> forralással nem távolítható el
• foszfátok (bekerül a tóba, elszaporodnak a moszatok , elzárják a vizet az oxigéntől, meghalnak a halak)
• kálium
• olaj (óceánok problémája, oxigént zár el)

Vizek öntisztulása: az az oxidációs folyamat , amelynek során az élővizekbe jutott szennyező anyagok elbomlanak , káros hatásuk megszűnik.
Sebessége függ: a higítás arányától, az elkeveredés mértékétől, víz oxigén tartalmától, hőmérséklettől, a lebontó szervezetek számától (baktériumok).

Vízszennyezés elleni lehetőségek:

• szennyvíz tisztítás (gyűjtése, kezelése)
• víz takarékosság ( ahol nem szükséges ott nem ivóvíz minőségű vizet használ fel)
• vizek többszörös felhasználása
• technológiai módosítás: kevésbé káros szennyező anyagok 
• termék módosítás / gyártás megszüntetése 

1. tétel környezetvédelem

Környezetvédelem: olyan céltudatos emberi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következményeinek kiküszöbölése, megelőzése az ember és az élővilág fennmaradásának érdekében. Hatékonyságát, működőképességét törvényi szabályozáson alapuló intézményrendszer biztosítja.

Feladata: a szennyezőanyagok határértékének megállapítása az EU egységes határértékei alapján, amelynél a szennyeződés mértéke már károsítja a környezetet. Az emberi szervezetre káros egészségügyi határértéke mérhető, pontos megállapítása.

1995. évi LIII. törvény

• levegő tisztaság védelme
• talaj védelem
• vízvédelem
• élővilág védelem
• épített környezet védelme
• zaj és rezgés ártalmak
• hulladék gazdálkodás
• veszélyes anyagok  és technológiák
• sugárzások
• energia gazdálkodás
• közös szabályok

Globális problémák

• túlnépesedés
• víz és élelmiszer hiány
• klíma változás
• sarki jég , gleccserek olvadása 
• fosszilis energia hordozók csökkenése (nem megújuló energia források pl. kőolaj, földgáz, szén)
• biológiai sokféleség csökkenése (biodiverzitás)
• trópusi esőerdők irtása

Ökológiai lábnyom: mesterségesen létrehozott mérőszám hektár/ fő , azt a területet mutatja meg, amely elegendő nagy ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tartsa el a rajta élő népességet.

Levegő: környezeti elem, létünk feltétele, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben jelen legyen.
A troposzféra a légkör alsó rétege 10-12 km.

Fizikai tulajdonságok:

• hőmérséklet
• szél
• légnyomás 
• páratartalom (vízgőz)
• szilárd (por, korom)
• baktériumok, vírusok, spórák
• pollen

Kémiai összetevők: 
78% nitrogén
21% oxigén
1% ->  változó összetevők (1 hét alatt); erősen változó összetevők (1 napon belül pl vízgőz)

Légszennyező anyagok:

• szén-monoxid
• szén-dioxid
• metán (tehenek)
• freonok
• ammónia
• kén-dioxid
• kén-hidrogén
• ózon
• ólom
• nitrogén-oxid

Levegő minőséggel kapcsolatos globális problémák:

• üvegházhatás -> klímaváltozás- > felmelegedés
• ózon réteg elvékonyodása (freonok, metán)
• légköri savasodás (kén-dioxid, nitrogén- dioxid)
• a légköri anyagok koncentrációjától függ

Higéniés határérték : a légszennyező anyagok azon koncentrációja a levegőben, amely az emberi egészséget sem rövid, sem hosszú távon nem károsítja.

• iparból (pontszerű, emisszió) füst, gáz szűrő felszerelése
• közlekedés
• mezőgazdaság
• lakossági fűtés

A szennyező anyagoknak körforgása van.

Levegő tisztaság védelmi szabályozás: mérni kell a méreganyagok kibocsátását, környezet terhelési díj.

• szmog: nem globális, hanem lokális, a légszennyező anyagok rövid idő alatt történő nagymértékű felhalmozódása a levegőben, 1870-es évek Anglia, 

Los Angeles típusú szmog	London típusú szmog
Nyáron alakul ki	Ősszel, télen alakul ki
Délben a legnagyobb koncentrációjú	Reggel és este, éjszakai köd elősegíti
Nitrogén-oxidok okozzák, Ózon keletkezik	Szén égéséből származó anyagok okozzák
Károsítja a szöveteket, kötőhártya, nyálkahártya, légúti megbetegedést okoz	Légúti megbetegedést okoz
Athénban fordul elő	London 1952-ben 4773 ember halt meg .

A Kárpát-medence miatt megreked a légtömeg , így jellemző mind a kettő típusú szmog.

1989. óta van szmogriadó rendszer Magyarországon.

1. Egészségügyi határérték : rövid ideig átlépte az emberi egészséget nem károsítja
2. Tájékoztatási küszöbérték: az érzékeny embercsoportokra (idős, kisgyerek, krónikus) veszélyes
3. Riasztási küszöbérték: rövid ideig tartó átlépése is veszélyes pl. forgalom korlátozást hajtanak végre

Mit tennél, hogy csökkentsd a környezet szennyezést?
Alkalmazom az elérhető legjobb technológiát. Füst-gáz szűrő felszerelése, mérések rögzítése, hibrid autók / elektromos, zöld környezet telepítése (park), alternatív energia hordozók, források (szél, nap- energia használása).