A fagylaltok

A fagylalt fogalma, táplálkozás-élettani jelentősége, nyersanyagai, csoportosítása

A fagylalt fogalma:

• fagylaltkeverékből, fagyasztással és keveréssel (habosítással) előállított krémszerű állományú cukrászkészítmény.
• tágabb értelemben a fagylaltok közé soroljuk mindazokat a cukortartalmú szörpöket, habokat, krémeket, melyeket az előállítási folyamat végén fagyasztunk.

A fagylaltok táplálkozás-élettani jelentősége

• magas élvezeti értékűek, üdítő, hűsítő hatásúak;
• energiaértékük az összetételüktől függően változik. A gyümölcsfagylaltok átlagosan 130 kalóriát (544 kJ), a tejes és a tejszínes fagylaltok 170-200 kalóriát (711-836 kJ) tartalmaznak 100 grammonként.

Az energiát elsősorban a fagyaltban levő 20 % szénhidrát, és a 4-5 % zsiradéktartalom szolgáltatja.

• teljes értékű fehérjéket tartalmaznak;

• vitaminokat (B₁, B₂, C, A, D), ásványi anyagokat (Ca, P, K, Na) is tartalmaznak;
• könnyen emészthető, mert nagy a víztartalma, a fehérjék oldott állapotban vannak jelen;

A fagylaltok nyersanyagai

1./ Alapanyagok:

• folyadék (tej vagy víz),
• cukor,
• zsiradék (vaj, tejszín),
• tojás,
• gyümölcs (friss, mirelit, gyümölcsvelő, gyümölcslé).

2./ Járulékos anyagok:

a./ Ízesítőanyagok:

• dió, mandula, mogyoró, grillázs, mazsola, kakaópor, csokoládé, vanília, kávé, gesztenye, karamell, kókusz, citromsav, rum → ezekről kapják a fagylaltok az elnevezésüket.
• az újfajta fagylaltízesítők por, paszta és koncentrátum formájában kaphatók.

b./ Színezőanyagok:

• ételfestékek (ált. gyümölcsfagylaltoknál).

c./ Állományjavítók: (stabilizátorok)

• kocsonyásító anyagok: a fagylaltkeverék szabad víztartalmának egy részét megkötik. pl. agar-agar, zselatin, pektin stb. Ezek az anyagok adják a fagylalt krémszerű állományát  megakadályozzák, hogy fagyasztáskor túl sok, ill. túl nagy jégkristály keletkezzék.
• emulgeátorok: képesek tartósan finom eloszlatásban tartani a fagylaltok zsiradékrészecskéit  megakadályozzák a fagylaltkeverék felfölöződését. pl. lecitin, monogliceridek, digliceridek.

A fagyalaltok csoportosítása

A csoportosítás szempontjai:

• összetételük szerint,
• a fagylaltkeverék készítési módja szerint,
• a fagyasztás módja szerint.

I. Összetételük szerint:

• tejfagylalt,
• tejes fagylalt,
• tejszínes fagylalt,
• gyümölcs fagylalt,
• gyümölcslé fagylalt,
• zöldségfagylalt.

1./ Tejfagylalt:

• alapanyagai: tej, tejpor, tejzsír, tojás, cukor.

2./ Tejes fagylaltok:

• olyan tejfagylalt, amely növényi zsiradékot is tartalmaz. pl. kókuszzsír, pálmaolaj.

Felhasznált alapanyagok:

• tej, tejszín, tojássárgája, cukor  ezekből állítjuk elő az alapfagylalt-keveréket.

Ezen kívül felhasználhatunk:

• ízesítő-, színezőanyagokat, állományjavítókat.

Az ízesítőanyagok fajtájától függően a legismertebb tejes fagylaltok:

Fagyalalt neve	Ízesítőanyag	Színezőanyag
vaníliafagylalt csokoládé kávé puncs karamell grillázs rumos-dió gesztenye kókusz mogyoró	vaníliarúd kakaópor, csokoládé pörkölt kávé, nescafé vaníliarúd, mazsola, rum olvasztott cukor grillázs dió, rum gesztenyepüré, rum kókuszdara pörkölt mogyoró	----------- ----------- kulőr piros ételfesték ----------- kulőr ----------- ----------- ----------- kulőr

Fehér fagylalt:

• a tejes fagylaltok sajátos fajtája, tojássárgáját nem tartalmaz, így az alapfagylalt színe fehér.
• fehér fagylaltból leggyakrabban kókuszfagylaltot állítunk elő.

Likőrfagylalt: (ritkábban készítik)

• az alapfagylaltot likőrrel ízesítik. (1 l tejre számítva 2 dl)
• pl. vanília-, kávé-, császárkörte-, triple sec-, unikum-, Hubertus likőr.

3./ Tejszínes fagylaltok:

• tejszínből, tejből, tojásfehérjéből, cukorból, ízesítő- és állományjavító anyagokból készül.
• jellemzője, hogy nagyobb mennyiségű tejszínnel készül.
• zsiradéktartalma a tejes fagylaltokénál magasabb, tojássárgáját nem tartalmazhat.
• a tejes fagylaltfélék szinte valamennyi változata készülhet tejszínes fagylaltként is.

pl.: tejszínes kávéfagylalt, tejszínes csokoládé fagylalt.

4./ Gyümölcsfagylaltok: (vizes fagylaltok)

• vízből, gyümölcsből, cukorból és járulékos anyagokból készülnek.
• tejet, tojássárgáját nem tartalmazhatnak. Ritkán készítenek tejszínes gyümölcs fagylaltot is.
• a gyümölcsöt gyümölcsvelő, gyümölcslé formájában használjuk fel a leggyakrabban.

A legkedveltebb gyümölcsfagylaltok:

• málna, eper, meggy, ribiszke, sárgabarack, őszibarack, ananász.

A gyümölcsvelő lehet: friss áttört gyümölcs, konzerv gyümölcs (pl. ananász), mirelit gyümölcs.

Nem használhatunk fel: gyümölcsízt, lekvárt, dzsemet.

Savszegény gyümölcsből készült fagylalt savanykás zamatát citromsav adagolásával növelhetjük.

Mesterséges színezőanyagokkal festjük meg, mivel a gyümölcsvelő színező ereje kevés ahhoz, hogy a fagylaltnak szép színe legyen.

Szorbet:

• olyan fagylaltféle, amelyben a szokásostól eltérően több gyümölcs vagy gyümölcspüré van.
• nem fagyasztjuk ki teljesen, félig kifagyott, kásás állapotban adagoljuk pohárba.
• nem desszertként fogyasztjuk, a többfogásos menük két főétele között kerül felszolgálásra.

5./ Zöldségfagylalt:

• friss vagy gyorsfagyasztott zöldségből, ill. zöldségkészítményekből (zöldséglevek, zöldségpüré, szárított zöldség, zöldségpor) állíthatók elő.
• kevés cukorral készülnek, a megfelelő állományt tojásfehérje, glükózszirup és állományjavítók adagolásával érjük el.
• pl. paradicsom-, sárgarépa-, cékla fagylalt.

II./ A fagylaltok csoportosítása a fagylaltkeverék készítési módja szerint:

A fagylaltot készíthetjük:

• friss, folyékony fagylaltkeverékből,
• konzerv fagylaltkeverékből,
• stabilizált fagylalt sűrítményből,
• fagylaltporból.

1./ Friss, folyékony fagylaltkeverék (kézműves fagylalt):

• 12 órán át szabad tárolni, + 8 C alatti hőmérsékleten.

2./ Konzerv fagylaltkeverék:

• a kinyitott konzervet azonnal fagyasztjuk, járulékos anyagot, tejet vagy vizet nem szabad hozzáadni.

3./ Stabilizált fagylalt sűrítmény:

• felbontás után vízzel felhígítjuk és fagyasztjuk.
• előnye: könnyebb és olcsóbb a szállítása, kisebb helyen tárolható.

4./ Fagylaltpor:

• eltarthatósági ideje: 6 hét-1 év.
• víztartalma max. 2,5 %  szállítása, tárolása olcsóbb.
• fagyasztás előtt ivóvízzel folyékony fagylaltkeveréket készítünk, 15-20 percig pihentetjük, majd fagyasztjuk.

III./ A fagylaltok csoportosítása a fagyasztás módja szerint:

A fagyasztás módja szerint készíthetünk:

• hagyományos fagylaltot,
• lágyfagylaltot,
• mélyhűtött fagylaltot.

1. A hagyományos fagylaltot keverővel ellátott fagyasztógéppel fagyasztjuk ki  a fagylaltpult szelencéibe mérjük, majd 40-60 percig utánfagyasztjuk.

2. A lágyfagylaltot folyamatos üzemelésű fagylaltgéppel fagyasztjuk  azonnal adagolható. Nagyobb mennyiségű tejszárazanyaggal (tej, tejpor), tejszínnel, több állományjavítóval készül → lágyabb, nehezebben olvad. Darabos dúsítóanyagokat nem tartalmazhatnak.

3. A mélyhűtött fagylalt: pasztőrözött folyékony fagylaltból, zárt technológiával készült, fagyasztás után azonnal -18 ºC-ra hűtött és legalább ezen a hőmérsékleten tárolt késztermék.

A hagyományos fagylaltgyártás

A fagylaltkészítés műveletei:

• az alap- és járulékos anyagok előkészítése,
• a fagylaltkeverék készítése és hőkezelése,
• a fagylaltkeverék szűrése,
• a fagylaltkeverék egyneműsítése,
• a fagylaltkeverék hűtése, pihentetése,
• fagyasztás,
• a fagylalt utánfagyasztása és adagolása.

1./ A fagylalt anyagainak előkészítése: a tanultak alapján történik!

2./ A fagylaltkeverék készítése és hőkezelése:

a./ Tejes és tejszínes fagylaltok:

• a cukrot az állományjavítókkal elkeverve tejben feloldjuk, majd forráspontig hevítjük.
• a tojást simára keverjük, hozzáadjuk a tejszínt és a szükséges ízesítőanyagokat.
• ezután a tejes alaplé 1/6-át állandó keverés közben fokozatosan a tojásos-tejszínes anyaghoz adjuk.
• a következő lépésben a cukros tejjel elkevert tojásanyagot visszaadagoljuk a tejes cukorszörphöz  fagylaltfőzés.

Előnye: a 100 °C-os cukorszörppel készített fagylaltkeveréket nem kell pasztőrözni.

Hátránya:

• a tojásfehérje egy kis része kicsapódik  szűréssel eltávolítjuk, de ettől csökken a szárazanyag-tartalom.

Összeállíthatjuk a fagylaltkeveréket melegített cukorszörppel is. Ebben az esetben a fehérjék nem denaturálódnak, de a készítményt pasztőrözni kell  85 °C-on 30 másodpercig (magas hőmérsékleten történő pasztőrözés) vagy 65 °C-on 30 percig (alacsony hőmérsékleten történő pasztőrözés).

b./ Gyümölcsfagylaltok:

• a cukrot és az állományjavítókat vízben oldjuk, forráspontig hevítjük.
• a tojásfehérjét a gyümölcsvelővel elkeverjük, majd hozzáadjuk a cukorszörp 1/6 részét. Az így kapott anyagot a fennmaradt cukorszörphöz adagoljuk  színezzük, ízesíthetjük.
• a gyümölcsfagylaltot elsősorban akkor „főzzük”, ha friss vagy mirelit gyümölcsöt dolgozunk fel.
• tartósított gyümölcsvelővel hidegen is elkészíthetjük a fagylaltkeveréket, de ilyenkor a keveréket pasztőrözni kell. (65 °C-on 30 percig)

3./ A fagylaltkeverék szűrése:

A szűréssel eltávolítjuk az esetleg keletkezett fehérjepelyheket, gyümölcsmagvakat, csomókat, vaníliarudat stb.

A szűrést végezhetjük:

• szitával  kisebb mennyiség esetén.
• szűrőberendezéssel  nagyobb fagylaltmennyiség esetén.

4./ A fagylaltkeverék egyneműsítése: (emulgeálás, homogénezés)

• csak a zsiradékot tartalmazó (tejes, tejszínes) keveréket kell egyneműsíteni.
• a fagylaltkeverék pihentetés alatt felfölöződik. Ha ilyen keveréket fagyasztunk ki, a fagylaltban zsiradékcsomók keletkeznek.
• homogénezéssel a keverék zsírgolyócskáit felaprítjuk.
• emulgeátorral végezzük  a 60-70 °C-os fagylaltkeveréket szűrés után az emulgeátorba öntjük.

5./ A fagylaltkeverék hűtése és pihentetése:

A fagylaltkeveréket rövid idő alatt le kell hűteni. (1 óra alatt 8 °C alá)

Ez több szempontból is fontos:

• a meleg fagylaltkeverékben a mikrobák gyorsan elszaporodnak.
• a magas hőmérsékleten tárolt keveréknek nagy a párolgási vesztesége.
• a fagylalt-fagyasztó gépbe nem szabad meleg fagylaltkeveréket önteni.

A hűtés megoldásai:

• kevesebb fagylalt készítésekor  jeges vízbe állított kannákban hűtjük;
• a fagylalttermelő üzemben ún. csörgedező hűtőt használnak (nyitottak vagy zártak).

A lehűtött fagylaltkeveréket 0°C és 4 °C közötti hőmérsékleten legalább 4 óra hosszat pihentetjük. A pihentetés alatt a fehérjék megduzzadnak, a stabilizátorok megkötik a szabad víz egy részét.

A pihentetett fagylaltkeverékből készített fagylalt:

• rövidebb idő alatt fagy meg,
• selymesebb, krémszerűbb állományú,
• harmonikusabb ízű lesz.

6./ A fagylaltkeverék fagyasztása:

E művelettel a fagylaltkeverék szabad víztartalmát állandó keverés közben apró jégkristályokká alakítjuk.

A fagyasztás hőfoka:

- 14 °C és -16 °C közötti hőmérsékleten történik.

Időtartama:

• 15-20 perc.

A fagyasztással szilárd halmazállapotú és habos állományú fagylaltot kapunk.

A habosodás magyarázata:

• a fagyasztás alatt az állandó keveréssel levegőt juttatunk a fagylaltba.
• a fagylalt habosítását a térfogat- növekedéssel jellemezzük. pl. ha 1l fagylaltkeverékből 1,3 l térfogatú fagylalt lesz, akkor a habosodás 30%-os volt.
• a fagylalt habosodása 20-40 % közötti érték lehet.

A habosodás mértéke függ:

• a fagylaltgép fajtájától: ( függ a bekevert levegő mennyisége)

Legjobban a „mozgó önkeverő” fagylaltgép habosít, ebben az üst forog és a kaparókés egyidejűleg körbe mozog.

Legkevésbé a lágyfagylaltgépek habosítanak. Ugyanaz a fagylaltgép is másként habosít, az üst fordulatszámától és a kaparókések állapotától függően.

• a fagylalt összetétele:

A nagyobb cukortartalmú fagylaltkeverék nehezebben fagy, fagyási ideje megnő, így jobban habosodik.

A tej-, vagy tojásfehérjében gazdagabb fagylalt igen jól habosítható  az oldott fehérjék csökkentik a keverék felületi feszültségét. A zsiradéktartalom növekedésével a fagylalt habosítása romlik.

• a fagyasztás időtartama: a habosodás mértéke egyenesen arányos vele.

• a fagyasztás hőmérséklete

alacsonyabb  kevésbé habos magasabb  habosabb lesz.

• a fagyasztóüstbe öntött fagylaltkeverék mennyisége  minél több fagylaltkeveréket öntünk a fagylaltüstbe, annál hosszabb ideig tart a kifagyasztása, annál habosabb lesz a fagylalt. Célszerű a fagyasztóüstöt térfogatának 1/3-1/2 részéig megtölteni.

7./ A fagylalt utánfagyasztása és adagolása:

• a szakaszosan működő fagylaltgépeken fagyasztott fagylaltot -18 °C-on utánfagyasztjuk, mivel fagyasztás után közvetlenül nem tudjuk adagolni.

A fagylalt tárolása

• a kész fagylalt -8 °C alatt 72 órán át tárolható. (opt. -12-14 °C)
• megolvadt fagyaltot tilos újra kifagyasztani!

A fagylalt készítését dokumentálni kell → fagylaltkönyvet kell vezetni!

A fagylaltkönyvben fel kell tűntetni:

• a fagylalt megnevezését, tömegét,
• a fagylalt hőkezelésének kezdési és befejezési időpontját (nap, óra), módját (hőfok, időtartam), a kiszállítás időpontját,
• a félkész termékek (fagylaltpor, sűrítmény) bekeverésének időpontját,
• a fagyasztás megkezdésének időpontját.

Az adagolt fagylaltkészítmények fajtái, összetételük, készítésük

Az adagolt fagylaltkészítmények olyan fagylaltkülönlegességek, melyeket a vendég rendelése után állítunk össze, előhűtött poharakba.  fagylaltkehelynek ill. fagylaltserlegnek is nevezzük őket.

Tömegük: 15-20 dkg.

Összetételük:

• fagylalt a fő alkotóeleme,
• járulékos anyagok: gyümölcs, tejszínhab, olajos magvak, öntetek, stb.

Csoportosításuk:

• standard fagylaltkelyhek  összetételük állandó. pl. jegeskávé, Szép Heléna, Jakab-serleg stb.
• változó összetételűek: összetételük az eladó fantáziagazdagságától függ.

pl. tavaszi fagylaltkehely, eper fagylaltkehely.

Fajtái:

1./ Jegeskávé:

• kávéfagylalt, amelyet tejszínnel vagy vajjal dúsítunk.
• az előhűtött talpas poharakat 3/4 részig töltjük a kávéfagylalttal, tetejét cukrozott tejszínhabbal díszítjük.
• csokoládéból öntött kávészemmel díszítjük.
• mintájára: jeges csokoládé.

2./ Őszibarack Melba:

• a kehely aljára vaníliafagylaltot adagolunk, erre helyezzük az őszibarackbefőttet. Meglocsoljuk likőrrel, tetejét tejszínhabbal díszítjük, megszórjuk szeletelt pörkölt mandulával.
• mintájára: eper Melba.

3./ Jakab-serleg:

• vaníliafagylalt, erre cseresznyepálinkába áztatott vegyes gyümölcsbefőttet vagy cukrozott gyümölcsöt rétegezünk.
• tejszínhabbal, gyümölccsel díszítjük.

4./ Szép Heléna fagylaltserleg:

• vaníliafagylalt, erre körtebefőtt szeleteket helyezünk, meglocsoljuk hideg csokoládémártással, tetejét tejszínhabbal díszítjük.
• babapiskótát vagy ostyát adunk hozzá.

5./ Kijevi fagylaltkehely:

• puncsfagylalt, rumba áztatott mazsolát rétegezünk rá, az egészet beborítjuk tejszínhabbal, erre cukros vodkában megpárolt mandaringerezdeket teszünk, és ostyahengert tűzünk mellé.

A parfék jellemzői, fajtái, készítésük

A parfé a fagylalttal rokon cukrászkészítmény.

A parfé fogalma:

• tejszínhabbal dúsított és formában fagyasztott fagylalt. Ide soroljuk a formában fagyasztott fagylaltot, és a formában fagyasztott tejszínhabkrémet is.

Alapanyagai:

• fagylalt + tejszínhab keveréke,
• fagylalt,
• tejszínhabkrém.

Eltarthatóság:

• - 18 C-on több hétig.

Készítésének főbb műveletei:

• az alapanyagok elkészítése,
• a formába töltés és fagyasztás,
• a parfé adagolása, tálalása, díszítése.

1./ Alapanyag elkészítése:

a./ Hagyományos készítési mód:

• a frissen kifagyasztott fagylaltot habüstbe szedjük, azonos mennyiségű tejszínhabot keverünk hozzá.

b./ Csak fagylalt az alapanyag:

• nem keverünk tejszínhabot hozzá.

c./ Alapanyag tejszínhabkrém:

• tejszínből habot verünk, ízesítjük porcukorral és a parfé ízét meghatározó anyagokkal ( kávé, mogyoró, csokoládé, vanília, eper, málna, narancs ).
• önmagában vagy fagylalttal rétegezve használhatjuk.

2./ Formába töltés, fagyasztás:

• a parféformák anyaga: ónozott fémforma, rozsdamentes acél, alumínium.
• a parféformák nagysága: 1-2 adagos, 5-10-12 adagos ( sőt 50-100 adagosak is).
• a parféformák alakja: félgömb  parfé bombák

kerek, torta alakú

szögletes fémforma, alagútforma rúd parfé vagy szelet parfé.

• a formába töltést meg kell előznie a formák alapos lehűtésének.
• k
  
  ülönböző ízű és színű parfékat rétegezhetünk.
  

A parfé-rétegezés változatai:

• a formába töltés után következik a parfé fagyasztása  - 18 C-on, 3-4 óráig a nagyságtól függően.

3./ Adagolás, tálalás, díszítés:

• a parfét üveg vagy porcelán tányérra adagoljuk.
• egy-egy adag tömege: 15-20 dkg.
• a parfé formából történő kiszedése  a formát rövid időre meleg vízbe mártjuk, így könnyen kicsúszik a parfé.
• szeletelés: forró vízbe mártott, szárazra törölt késsel.
• díszítés szelet parfék esetében: tejszínhabos fecskendezéssel, pörkölt olajos magvakkal, grillázslapocskákkal, cukrozott gyümölccsel, ostyahengerekkel, reszelt csokoládéval stb.
• parfé bombák vagy parfé torták díszítése: marcipánszegéllyel látjuk el, grillázs, csokoládé vagy marcipándíszekkel díszítjük a tejszínhabos fecskendezés mellett.

Parféfajták

1./ Csokoládé - eper parfé:

• a csokoládé és eperfagylalthoz tömegükkel megegyező mennyiségű tejszínhabot keverünk.
• a szeletparfé-forma alján elegyengetjük a csokoládé fagylalt felét, erre töltjük a darabos eperrel elkevert eperfagylaltot, végül ráadagoljuk a csokoládé másik felét.
• fagyasztás után szeletekre vágjuk, tejszínhabbal, szeletenként eperrel, csokoládé pasztillával díszítjük.

2./ Csokoládé - vanília parfé:

• a fagylaltokat azonos súlyú tejszínhabbal elkeverjük.
• a kétféle fagylaltot átlós irányban formába töltjük.
• fagyasztás után négyzet vagy téglalap alakú darabokra szeleteljük, tejszínhabbal, csokoládé forgáccsal, ostyalapocskákkal díszítjük.

3./ Diplomata parfé:

• bombaformába töltött parfé külső rétege narancsfagylalt, belseje rumba áztatott, mazsolával dúsított csokoládés tejszínhabkrém.
• díszítés: tejszínhabbal, cukrozott gyümölccsel, csokoládé forgáccsal.

4./ Fagylalttorta:

• kerek doboslapra tortakarikát helyezünk, tetszés szerinti fagylaltokból 2 vagy 3 réteget töltünk rá.
• fagyasztás után úgy szeleteljük, mint a tortát.
• díszítés: tejszínhabbal, olajos magvakkal, gyümölcsökkel.
  

A pohárkrémek csoportosítása, fajtái, készítésük

A hideg pohárkrémek főzött krémekből és tejszínkrémekből összeállított cukrászkészítmények.

Eltarthatósági idejük:

• 16 óra (hűtőben tároljuk).

Tömegük:

• 10-15 dkg.

Csoportosításuk: összetételük és készítési módjuk alapján:

• főzött alapkrémből-,
• tejszínhabkrémből-,
• becofixből előállítható-,
• vegyes összetételű pohárkrémek.

Készítésük főbb műveletei:

• előkészítés,
• alapkrém elkészítése és ízesítése,
• krémek adagolása, díszítése, hűtése.

I./ Főzött alapkrémből előállítható pohárkrémek készítése:

Alapanyagok:

• tej, tejszín, víz, bor,
• liszt, krémpor,
• tojás,
• cukor.

Járulékos anyagok:

• gyümölcsök, zselé,
• olajos magvak, kakaópor, csokoládé,
• vaníliás rúd, vaníliás cukor,
• kávé, rum, likőrök.

1./ Előkészítés: lsd. előbb.

2./ Alapkrém készítése:

• a tejet (ill. folyadékot) a cukorral felforraljuk. Közben a lisztet vagy krémport és a tojássárgáját egy kevés hideg tejjel simára keverjük.
• állandó keverés közben hozzáöntjük a forrásban lévő cukorszörpöt, majd felfőzzük. A forró alapkrémhez hozzáadjuk az ízesítőanyagokat.

Adagolását kétféle módon végezhetjük:

• a krémet még melegen poharakba töltjük, és hidegen díszítjük;
• a krémet lehűtjük, szitán áttörjük, hozzákeverjük az ízesítőanyagokat, ezután hidegen töltjük az előhűtött poharakba.

Díszítésük lehet:

• belső díszítés: különféle ízesítésű és színű krémek rétegezése; ízesítő-, dúsítóanyagok és a krémek rétegezése; a pohár belső díszítése zselélapocskákkal, csokoládé vonalkázással, pontozással.
• külső díszítés: a krémmel 4/5 részig megtöltött poharak tetejét díszítjük. pl. tejszínhab fecskendezésével; beszórással (csokoládé forgács, mogyoró, kókuszreszelék); felrakással (csokoládé pasztillák, zseléformák stb.)

II./ Becofixből előállítható pohárkrémek készítése:

• a becofix folyadékban azonnal oldódó porított termék, nagyszerűen helyettesíti a főzött krémeket.
• előnye: hosszú ideig eltartható (6 hónap); hideg folyadékkal elkeverve bármikor készíthető krém belőle.
• készítése: a becofix port 2,5-szeres folyadékkal elkeverjük, rövid állás után 3-4 percig erőteljesen keverjük. Keverés előtt vagy után is ízesíthetjük.

III./ Tejszínhabkrémből előállítható pohárkrémek:

Alapanyagok:

• habtejszín, cukor.

Készítésük:

• az érlelt tejszínt porcukorral habbá verjük.
• az ízesítő- és dúsítóanyagokat először egy kevés habbal simára keverjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a többi tejszínhabot.

IV./ Vegyes összetételű pohárkrémek készítése:

• főzött alapkrém és tejszínhab keverékéből állítjuk elő.
• a főzött alapkrémet kihűtjük, szitán áttörjük, hozzáadjuk az ízesítőanyagokat, majd óvatosan belekeverjük a tejszínhabot.

A hideg pohárkrémek fajtái

1./ Főzött alapkrémből:

a./ Vaníliás pohárkrém:

• főzött alapkrém, amelyet vaníliarúddal ízesítünk  kihűtjük, vanílialikőrt keverünk el benne, poharakba töltjük, cukrozott tejszínhabbal díszítjük.

b./ Meggyes pohárkrém:

• a lisztet és a citromos krémport kevés hideg vízzel simára keverjük. A fennmaradt vizet és meggybefőtt levet a cukor hozzáadásával felforraljuk, ráöntjük a lisztes pépre, majd vele együtt felfőzzük.
• a meggybefőtt egy részét összevagdaljuk és a meggylikőrrel együtt a félig kihűlt krémhez adjuk.
• piros ételfestékkel színezzük.
• hűtés után cukrozott tejszínhabbal és egész meggyekkel díszítjük.
• mintájára: ananász, narancs, banán, körte, cseresznye, málna pohárkrémek.

2./ Tejszínhabkrémből:

a./ Gesztenyés pohárkrém:

• cukrozott tejszínhab + rummal megpuhított gesztenyepüré.
• díszítés: tejszínhabbal, cukrozott cseresznyével, konyakos meggyel, csokoládéban kimártott gesztenyeszívvel vagy golyóval stb.

b./ Epres tejszínes pohárkrém:

• az epret a tejszínhab 1/3 részével elkeverjük, ízesítjük citromsavval, színezzük ételfestékkel, majd hozzákeverjük a tejszínhab második harmadát.
• az így kapott krémet poharakba adagoljuk, a meghagyott tejszínhabbal és eperrel díszítjük.
• mintájára: málna, ribiszke, ananász, narancs.

3./ Becofixből:

a./ Ananász pohárkrém:

• a becofix port elkeverjük a hideg befőttlével. Rövid állás után kikeverjük, hozzáadjuk a darabolt ananász egy részét, poharakba töltjük.
• díszítés: tejszínhabbal, ananásszal.

4./ Vegyes összetételű:

a./ Csokoládés pohárkrém:

• a tejből, krémporból, tojássárgájából, cukorból és kakaóporból főzött krémet készítünk.
• ha kihűlt, a tejszínhab felét hozzákeverjük.
• díszítés: tejszínhabbal, csokoládéval.

b./ Szőlős pohárkrém: (Borkrém)

• a borból, cukorból, tojássárgájából és a vaníliás krémporból szegfűszeggel ízesített főzött krémet készítünk.
• ha kihűlt, a tejszínhab felét hozzákeverjük.
• díszítés: tejszínhabbal, szőlőszemekkel, csokoládéval.

c./ Gyümölcsrizs:

• a rizst tejben puhára főzzük, hozzáadjuk a cukrot, majd kihűtjük.
• elkeverjük benne a cukrozott gyümölcsöt és a tejszínhab felét.
• tejszínhabbal, cukrozott gyümölccsel díszítjük.

10. tétel minőségügyi ismeretek

Ön üzemében ISO 9001-s minőségbiztosítási szabványt alkalmaz. Ismertesse a szabvány szerkezeti felépítését, a rendszer akkreditálását.

A szabvány szerkezeti felépítése

A rendszer akkreditációja

A szakmáján belüli kulcsfolyamatok azonosítása, jelentőségük kiemelése

Termékvisszahívás, eljárás folyamata

1. A szabvány szerkezeti felépítése

ISO ( = International Organization for Standardization )

• Az ISO 9001-es szabvány az ISO 9000-es minőségbiztosítással / minőségirányítással foglalkozó szabványcsoport maghatározó tagja.
• Ez a szabvány tartalmazza a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket.
• Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
• Ez a szabvány egyben tanúsítható szabvány is, és a minőségirányítási rendszerek (a közbeszédben sokszor minőségbiztosítási rendszerek) tanúsítása ezen szabvány a követelményeinek való megfelelőséget vizsgálja.
• A független, tanúsító általi tanúsítás eljárása (auditálása) után a tanúsító kiállít az adott szervezetre egy tanúsítványt, amivel igazolja az ISO 9001 szerint kialakított minőségirányítási rendszer követelményeknek megfelelő működését.

2.Minőségirányítási rendszer

1. Alkalmazási terület

2. Rendelkező hivatkozások

3. Szakkifejezések és meghatározásuk

4. Minőségirányítási rendszer

5. A vezetőség felelősségi köre

6. Gazdálkodás az erőforrásokkal

7. A termék előállítása

8. Mérés, elemzés, fejlesztés

Általános követelmények

• a minőségirányítási rendszer bevezetése, dokumentálása, fenntartása és folyamatos fejlesztése;
• a folyamatok felismerése, sorrend és kölcsönhatás megállapítása;
• a folyamatok hatékony végrehajtása és irányítása;
• a folyamatok mérése, felügyelete, elemzése a tervezett eredmények, ill. a folyamatos javítás elérése érdekében;
• ha egy főfolyamat (vagy annak egy része) külső erőforrással (alvállalkozásban) valósul meg, akkor meg kell határozni annak szükséges kontrollját és felügyeletét – a szervezet felelőssége nem hárítható át az alvállalkozás kontrolljával az alvállalkozóra.;

A dokumentálás követelményei

• a nemzetközi szabvány dokumentált eljárásokat követel meg;
• a szervezettől megkövetelt dokumentumoknak biztosítaniuk kell az eljárások hatékony működését és a hatékony irányítást;
• a terjedelme függ a szervezet nagyságától és típusától, a folyamatok komplexitásától, személyzet képességeitől;
• a feljegyzéseknek biztosítaniuk kell az elvégzett dolgok igazolását, igazolniuk kell a megfelelést;

A minőségirányítási kézikönyvnek tartalmaznia kell:

• a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve az esetleges kizárásokat és azok indokolását;
• a minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat (vagy az azokra való hivatkozást);
• a minőségirányítási rendszer folyamatai közti kölcsönhatások leírását.

Dokumentált eljárás a dokumentumok kezelésére, amely minimálisan a következőket szabályozza:

• ellenőrzés a kiadás előtt,
• folyamatos felülvizsgálat az aktualitás megtartásáért,
• verziókövetés, azonosítás,
• az érvényes, és csak az érvényes dokumentumok legyenek felhasználhatóak,
• jól olvashatóság és könnyű azonosíthatóság,
• külső dokumentumok azonosítása, elosztása.

Dokumentált eljárást kell bevezetni a feljegyzések kezelésére, azaz azonosításának, tárolásának, védelmének, kikeresésének, megőrzési idejének és selejtezésének szabályozására.

A vezetőség felelősségi köre

• a vevői jelenlegi igények jelentősége;
• a hatósági és jogszabályi követelmények közvetítése;
• minőségpolitika és minőségcélok meghatározása;
• vezetőségi átvizsgálások végzése;
• erőforrásokról való gondoskodás;

Vevőközpontúság

• a vevői igények és elvárások felmérése;
• a vevői igények követelményekké alakítása, és ezáltal a vevői megelégedettség céljának teljesítése;

Minőségpolitika

• megfelelés a szervezet céljainak;
• elkötelezettség a követelmények teljesítésével és a folyamatos javítással szemben;
• keretek a minőségcélok meghatározásához és értékeléséhez; Tervezés

• a minőségcélok a szervezet minden érintett funkciója és szintje számára;
• a minőségcéloknak mérhetők, és összhangban legyenek a minőségpolitikával;
• a minőségirányítási rendszer tervezését a folyamatokra illetve célok teljesítésére vonatkoztatva kell elvégezni;
• a minőségirányítási rendszer integritása a módosítás alatt is;

Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció

• a felelősségi körök és hatáskörök meghatározása és közzététele;
• a vezetőség képviselőjét ki kell jelölni, aki meghatározott felelősségi körrel és hatáskörrel rendelkezik a minőségirányítási rendszer működtetéséhez és irányításához;
• gondoskodás megfelelő belső kommunikáció kialakításáról a szervezeten belül a minőségirányítási rendszer hatékony működése érdekében;

Vezetőségi átvizsgálás

• a rendszeres vezetői átvizsgálás témái: a fejlesztési lehetőségek értékelése, a minőségirányítási rendszerben, a minőségpolitikában és a minőségcélokban szükséges változások;
• az átvizsgálások bemenő adatainak tartalmazniuk kell: az auditok eredményeit, a vevői visszajelzéseket, a folyamatok működését és a termékek megfelelőségét, a megelőző és helyesbítő intézkedések helyzetét, a megelőző átvizsgálások intézkedéseinek helyzetét, a minőségirányítási rendszert befolyásol(hat)ó változásokat és a fejlesztésre irányuló javaslatokat;
• az átvizsgálás kimenő döntései, ill. intézkedései:

• a minőségirányítási rendszer fejlesztése
• termékfejlesztés a vevői követelményekkel kapcsolatban
• erőforrás-szükséglet

Gazdálkodás az erőforrásokkal

• az erőforrások rendelkezésre bocsátása

Emberi erőforrások

• személyzet rendelkezzen a szükséges megfelelő képzettséggel
• a személyzet képzettségigényének felmérése;
• gondoskodás a szükséges (igényeket kielégítő) képzésekről;
• a képzések hatékonyságának megítélése;
• a munkatársak ismerete tevékenységük jelentőségéről és fontosságáról;
• feljegyzések vezetése a képzésekről, végzettségekről és tapasztalatokról ;

Infrastruktúra

• a termék konformitás eléréséhez szükséges infrastruktúra meghatározásáról, rendelkezésre bocsátásáról és fenntartásáról gondoskodni kell, beleértve a következőket:

• munkahely és az ahhoz tartozó berendezések
• a folyamatok eszközei (hardware, software)
• informatikai és információs rendszerek
• kapcsolatos szolgáltatások

Munkakörnyezet

• kedvező munkakörnyezet feltételeinek meghatározása

A termék előállítása

• A tervezéskor meg kell határozni:

• minőségcélok
• folyamatok, dokumentumok, berendezések szükségessége
• igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumok
• szükséges feljegyzések

A vevővel kapcsolatos folyamatok

• a vevő által a termékre vonatkozóan meghatározott követelmények,
• a vevő által nem megadott követelmények, melyek azonban a szándékolt, vagy megadott alkalmazáshoz szükségesek,
• termékkel kapcsolatos kötelezettség, és a hatósági és törvényi előírások,
• a vevővel folytatott kommunikáció szabályainak meghatározása;

Tervezés és fejlesztés

• a termék tervezését és fejlesztését is meg kell tervezni, és szabályozni kell;
• meg kell határozni a tervezés szakaszait, az alkalmazandó ellenőrzési tevékenységeket, a felelősségi köröket és hatásköröket;
• meg kell határozni a tervezés bemenő és kimenő adatait;
• a tervezés módszeres átvizsgálását meg kell tervezni a tervezés eredményeinek verifikálása és validálása tekintetében, az alkalmazás előtt;
• a fejlesztési módosítások hatásának kiértékelése a jelentős alkatrészekre és a kiszállított termékekre;

Beszerzés

• a beszerzési folyamatot a mindenkori beszerzendő termék/szolgáltatás végtermékre kifejtett befolyásához mérten kell kialakítani;
• a beszerzési információ írja le a beszerzendő terméket, valamint a beszerzett termékre vonatkozó követelményeket;
• ellenőrzési tevékenységet kell kialakítani annak igazolására, hogy a beszerzett termék kielégíti a beszerzési követelményeket;
• beszállítók teljesítményét értékelni kell, és felhasználni a következő kiválasztáskor;

Előállítás és szolgáltatás nyújtása

• az előállítást és a szolgáltatás végrehajtását szabályozott körülmények között kell megtervezni és végrehajtani;
• azokra a folyamatokra, amelyek kimenete nem ellenőrizhető, érvényesítést kell bevezetni, és ott bizonyítani kell a folyamatképességet;
• ahol célszerű, ott azonosítási és nyomon követési folyamatok. – a teljes termék / szolgáltatási életciklus során;
• vevő tulajdonának gondos kezelése, védelme valamint sérülés vagy elvesztés esetén haladéktalan jelentése a vevőnek; (vevői tulajdon a szellemi tulajdon, illetve a személyes adatok is)
• gondoskodás a termék folyamatos megfelelőségéről, ill. állagmegőrzéséről – ez magába foglalja az azonosítást, anyagmozgatást, csomagolást, tárolást és védelmet;

A megfigyelő- és mérőberendezések kezelése

• megfelelő mérési folyamatok kialakítása, ehhez a megfelelő módszerek és eszközök biztosítása;
• gondoskodás a mérőberendezések vagy módszerek érvényességéről;
• követelmények a feljegyzésekkel szemben;

Mérés, elemzés, fejlesztés

Általános útmutatás

• meg kell tervezni és be kell vezetni a szükséges mérési folyamatokat;
• a mérési folyamatoknak igazolniuk kell a termék megfelelőségét, a minőségirányítási rendszer megfelelőségét;
• a mérési folyamatok által a minőségirányítási rendszer fejlesztése;

Figyelemmel kísérés és mérés

A rendszer mérése és figyelemmel kísérése:

• vevői megelégedettség mérése fontos követelmény;
• belső minőségügyi auditok rendszeres végzése;

A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése:

• a folyamatok mérése a folyamatok képességének meghatározására a tervezett eredmény elérése céljából;
• helyesbítő illetve megelőző tevékenységek bevezetése a kitűzött céloktól való eltérések esetén;

A termék mérése és figyelemmel kísérése:

• a termék jellemzőinek folyamatos figyelemmel kísérése;
• a mérések feljegyzéseinek megőrzése, (mérési, engedélyezési) felelősségek írásos megjelölése;

A nem megfelelő termék kezelése

• gondoskodás a nem megfelelő termék azonosításáról, nyomon követéséről, és akár véletlenszerű felhasználásának megakadályozásáról;
• intézkedés a nem-megfelelőség kiküszöböléséről vagy továbbengedéséről;
• ezekről feljegyzések megőrzése;

Az adatok elemzése

• a megfelelő adatokat elemezni kell a következő információk megszerzéséhez:

• folyamatok és termékek jellemzőiről és azok trendjéről;
• a vevők követelményeinek teljesítéséről;
• a vevő megelégedettségéről;
• a beszállítókról;

Fejlesztés

• a folyamatok eredményességének és hatékonyságának, a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztése;
• helyesbítő tevékenységek végzése az eltérések okainak kiküszöbölésére, hogy azok az eltérések ne ismétlődhessenek meg;
• megelőző tevékenységet kell megállapítani, amellyel kiküszöbölhetők lehetséges hiba-okok, és ezáltal megelőzhetőek eltérések bekövetkezése;
• a helyesbítő illetve megelőző tevékenységeknek arányban kell állniuk a felmerült eltérések hatásaival;
• a helyesbítések és megelőzések akkor tekinthetők befejezettnek, ha azok hatékonysága igazolt;
• dokumentált eljárás(oka)t kell kialakítani a helyesbítő és megelőző tevékenységek követelményeire, tervezésére és végrehajtására.

7.tétel Kereskedelem

7. Ön partnerével vállalkozást hoz létre. Milyen vállalkozási formák között választhatnak? Mondja el, milyen gyakorlati teendőik lesznek és hol, hogyan fogják lebonyolítani!




Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.


Üzleti vállalkozást folytathatnak az állampolgárok egyedül – egyéni vállalkozás, egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság – vagy másokkal szövetkezve, gazdasági társaság formájában.


A gazdasági társaságok esetében az ún. formakényszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy a törvény által tételesen meghatározottakon kívül gazdasági társaság más formában nem hozható létre. A lehetséges formák:

• közkereseti társaság (kkt.),
  
• betéti társaság (bt.),
  
• közös vállalat (k.v.),
  
• korlátolt felelősségű társaság (kft.),
  
• részvénytársaság (rt.).
  

1. Leggyakoribb gazdasági társaságok: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jellemzői.

1. Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok

1.1.1 Közkereseti társaság „kkt.”
- a tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak,

• a társaság tagjai személyesen is közreműködnek a társaság tevékenységében,
  
• a tagot személyes közreműködéséért díjazás illeti meg,
  
• a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges,
  
• a tagok a tevékenységhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják,
  
• tagjai magánszemélyek és jogi személyek is lehetnek,
  
• alapító okiratát társasági szerződésnek nevezik,
  
• a nyereségből való részesedés és a veszteség viselése vagyonarányos.
  

A korlátlan és egyetemleges felelősség annyit jelent, hogy ha a társasági vagyon kevésnek bizonyul a hitelezők kielégítésére, akkor bármelyik tag teljes magánvagyonával tartozik helytállni. Az egyetemlegességből az következik, hogy a hitelező bármelyik tagot a teljes összegre perelheti, a „kiválasztott” tag a többiektől természetesen követelheti a rájuk jutó rész megfizetését. A tagok szabadon dönthetnek arról, hogy egy vagy több tagot bíznak meg a társaság irányításával.

2. Betéti társaság „bt.”
   

• a tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak,
  
• alapító okirata a társasági szerződés,
  
• tagjai beltagok és kültagok,
  
• beltagok: felelősségük korlátlan és egyetemleges, a társaság ügyei csak ők intézhetik, a társaságot csak ők képviselhetik,
  
• kültagok: felelősségük korlátolt, az alapító okiratot módosító döntésekben az ő egyetértésük is kell,
  
• mind a beltag, mind a kültag lehet magánszemély és jogi személy is,
  
• a nyereségből való részesedés és a veszteség viselése vagyonarányos,
  
• a betéti társaság lehetőséget ad arra, hogy valaki nem túl nagy összegű tőkét fektessen be munkavégzés nélkül, csendestárs legyen.
  

2. Jogi személyiséggel rendelkező társaságok
   

1.2.1 Korlátolt felelősségű társaság „kft.”
Az egyik legelterjedtebb társasági forma. Tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni tilos.
Jellemzői:

• előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul,
  
• a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétek szolgáltatására terjed,
  
• törzsbetét: az a vagyonrész, amellyel az egyes tagok a társaság induló vagyonához hozzájárulnak,
  
• törzstőke: a törzsbetétek összege,
  
• a törzstőke nem lehet kevesebb hárommillió forintnál,
  
• a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál, tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie,
  
• a cégbejegyzést követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg, az üzletrész a törzsbetétek arányához igazodik,
  
• az üzletrész olyan mértékben változik, ahogy a társaság vagyona alakul,
  
• a tagok üzletrészüket eladhatják, de a többi tagnak és a társaságnak elővételi joga van,
  
• a kft. működése során, tagjai az adózott eredményből részesednek törzsbetéteik arányában,
  
• ha a kft. megszűnik, a tartozások után megmaradó vagyont szintén a törzsbetétek arányában kell szétosztani,
  
• alapító okirata a társasági szerződés,
  
• legfőbb szerve a taggyűlés, ahol törzsbetét arányosan szavaznak, minden tízezer forintnyi törzsbetét egy szavazatot ér,
  
• vezető tisztségviselői az ügyvezetők, ők nem csak a tagok, hanem fizetett alkalmazottak is lehetnek,
  
• felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló választását, csak nagyobb társaságoknál teszi kötelezővé a törvény,
  
• lehetőség van egyszemélyes kft. alapítására is, itt azonban a szabályok szigorúbbak,
  
• egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség,
  
• egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.
  

2. Részvénytársaság „rt.”
   

• előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul,
  

Névérték: kibocsátási érték

• a tag kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény értékének szolgáltatására terjed ki,
  
• a rt. alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál,
  
• a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál,
  
• az alapításkor alapítási tervezetet bocsátanak ki, ezen a jövendő rt. legfőbb jellemzőit tüntetik fel, célja a leendő részvényesek toborzása, az érdeklődés felkeltése az alapítandó rt. iránt,
  
• aki részvényt akar venni, az a részvényjegyzési ívre feliratkozik,
  
• a részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt módon a jegyzéssel együtt befizetni,
  
• az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést,
  
• a megalakult társaságot a Cégbíróságon be kell jelenteni, ettől számított egy éven belül kell az összes pénzt befizetni,
  
• lehet zártkörű alapítás is, ilyenkor az összes részvényt az alapítók veszik meg,
  
• az rt. alapító okirata az alapszabály,
  
• a részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól,
  
• a részvény eladható a többi részvényes hozzájárulása nélkül,
  
• a részvényre nyomtatott összeg a névérték, általában alapításkor ennyiért lehet megvenni, bár lehet névérték alatt, vagy névérték felett is kibocsátani részvényeket,
  
• az árfolyam a részvény ára amennyiért eladható, viszonya a névértékhez attól függ, hogy milyen a részvény iránt a kereslet és mennyi a kínálat, ezt az rt. hírneve, eredményessége erősen befolyásolja,
  
• a részvények tulajdonosai a részvényesek,
  
• a részvényeseknek vannak vagyoni és tagsági jogai,
  
• joguk van részarányos osztalékra az adózott eredményből,
  
• az rt. megszűnésekor joguk van a megmaradó vagyon részarányos részére,
  
• joguk van a közgyűlésen részt venni, a vállalkozás irányításába beleszólni, és szavazással dönteni, az egy részvény egy szavazat elve alapján,
  
• arról, hogy hány fajta részvényt bocsátanak ki, az alapszabály rendelkezik,
  
• legfőbb szerve a taggyűlés,
  
• vezető tisztségviselői az igazgatósági tagok, ezek kívülállók is lehetnek,
  
• kötelező felügyelő bizottságot választani,
  
• kötelező könyvvizsgálót alkalmazni,
  
• rt. a zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át,
  
• egyszemélyes rt. létrejöhet úgyis, hogy már működő rt. valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg,
  
• egyszemélyes rt. alaptőkéjét bejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni.
  

2. Gyakorlati teendők: társasági szerződés, bankszámla, adószám, hatósági engedélyek beszerzése


Gazdasági társaságot társasági szerződéssel (alapító okirattal, alapszabállyal) lehet alapítani.
A társasági szerződésben meg kell határozni:

• a társaság cégnevét és székhelyét,
  
• a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével,
  
• a társaság tevékenységi körét,
  
• a társasági vagyon mértékét, a rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
  
• a cégjegyzés módját,
  
• a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét,
  
• a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.
  

A felsorolt tartalmi elemek megjelenítése valamennyi társasági formánál kötelező, a törvény az egyes társaságoknál továbbiakat is kötelezővé tesz.


A társasági szerződést az alapítóknak alá kell írni és az ügyvédnek ellenjegyezni. A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől, illetőleg az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre.

A cégjegyzék, vagy más néven cégnyilvántartás a gazdasági élet biztonságát szolgálja:

• hiteles,
• bárki beletekinthet, arról másolatot készíthet, kivonatot kérhet,
• a cégjegyzékből bárki tájékozódhat üzleti partnerei vállalkozásának helyzetéről,
• a cégbíróság törvényességi felügyeletet is ellát a bejegyzett társaságok fölött,
• ha a cégbíróság törvénysértést állapít meg, különféle szankciókat alkalmazhat

(pl. figyelmeztethet, bírságolhat, súlyos vétség esetében eltilthatja a céget a további működéstől).

A Cégközlönyben, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni a cégbíróság közleményeit

A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéért költségtérítést kell fizetni.

A vállalkozó és alkalmazottjai csak akkor részesülhetnek társadalombiztosítási ellátásokban, ha bejelentkezett a társadalombiztosításhoz.

2013. augusztusától a munkaadó a kötelező társadalombiztosításra való egységes bejelentést (M űrlap) kizárólag az egységes elektronikus bejelentés révén juttatja el a kötelező társadalombiztosítás központi nyilvántartójának honlapján keresztül.

A vállalkozás indításakor be kell jelentkezni az adóhatóságnál. A Nemzeti Adó és Vámhivatal adószámot és statisztikai számjelet ad a vállalkozásoknak.

A vállalkozásoknak bankszámlát kell nyitniuk valamelyik kereskedelmi banknál.
A cégjegyzés azt jelenti, hogy kinek van joga a társaság nevében aláírni. Azoknak, akik rendelkezhetnek a bankszámla felett, be kell mutatniuk a banknál egy olyan okmányt, amelyen közjegyző hitelesítette az aláírásukat.
Vállalkozás indítás – működési engedély
A 2009. október 1-jétől hatályos szabályozás értelmében csak az alább felsorolt, ún. “üzletköteles termékek” forgalmazása esetén kell működési engedélyt kérni.
Üzletköteles termékek:

1. a dohánytermékek;
   
2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;
   
3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
   
4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
   
5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék (a játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével);
   
6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
   
7. nem veszélyes hulladék;
   
8. “A” és “B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag (kivéve a tüzelőolaj, a propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag).
   

Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek.
Egyéb elintéznivalók:

• Ha jövedéki termék forgalmazásával, raktározásával vagy szállításával kíván foglalkozni a vállalkozás meg kell szerezni ehhez a NAV engedélyt.
  
• Bélyegzőt kell rendelni, ezen szerepelnie a cég nevének, székhelyének, adószámának és bármilyen egyéb adatnak, amelyet a vállalkozás fontosnak tart.
  
• Meg kell vásárolni a számvitelhez szükséges okmányokat.
  
• Az forgalmazási, szolgáltatási tevékenységet ellátó vállalkozás esetében az önkormányzat jegyzőjével hitelesíteni kell a vásárlók könyvét.
  
• Tevékenységtől függően be kell szerezni a tűzoltóság, az ÁNTSZ és a rendőrség engedélyét.
  
• Nyílt árusítású üzlet esetében cégtáblát kell készíttetni. Ezen fel kell tüntetni:
  
• a vállalkozás nevét,
  
• az üzletben folytatott alapvető tevékenységet,
  
• a vállalkozás székhelyét, ha nem az üzletben van,
  
• annak a gazdasági kamarának a megjelölését, amelynek tagja a vállalkozás.