11. tétel Kereskedelem

11. Ön egy vállalkozás vezetője, aki tudni akarja a cég vagyoni állapotát.
A rendelkezésre bocsátott mérleg és eredmény-kimutatás elemzésével ismertesse a vagyoni helyzetet, nyereséget, veszteséget.

1. A mérleg fogalma, felépítése, elkészítése
   

A gazdálkodó szervezeteknek ahhoz, hogy a társadalmi újratermelési folyamatból
- a társadalmi munkamegosztás alapján – rájuk háruló vagy általuk vállalt feladatokat elláthassák, anyagi és nem anyagi javakkal kell rendelkezniük.


A vagyon fogalma: a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége
A vállalkozás működése során a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javakat folyamatosan mozgatja, változtatja.
Azt, hogy a vagyon éppen milyen formában áll rendelkezésre (pl. pénz, gép vagy értékpapír), a számviteli nyilvántartásokból lehet megtudni.


Lényeges, hogy a tevékenység eredményes legyen, nyereséget érjen el.


A vállalkozásoknak a rendelkezésükre álló vagyontárgyakat – anyagi javakat – kétféle formában kell nyilvántartaniuk:
egyrészt az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint,
másrészt eredetük (származásuk) szerint.
Ha az anyagi javakat - a vállalati vagyont – az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor az anyagi javakat eszközöknek nevezzük.
Ha az anyagi javakat - a vállalati vagyont –eredetük (származásuk) szerint különböztetjük meg, akkor azokat forrásoknak nevezzük.


Mérleg: a vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását (eredetét), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is.

2. Az eszközök (aktívák) ismertetése
   

Az eszközök fogalma: tárgyi alakot öltött javak és pénzértékben kifejezett követelések.


Az eszközök csoportosítása
A vagyonelemeket két nagy csoportra osztjuk:

• befektetett eszközök és
  
• fogóeszközök.
  

A befektetett eszközök olyan anyagi és nem anyagi javakat, valamint anyagi javakra vonatkozó jogokat (követeléseket) foglalnak magukba, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalat működését tartósan szolgálják.
A forgóeszközök olyan anyagi javakat és anyagi javakra vonatkozó jogokat (követeléseket) foglalnak magukba, amelyek az újratermelési folyamatban viszonylag rövid időn belül megváltoztatják megjelenési formájukat, mert annak egy új szakaszába lépnek át.


Az eszközök összessége – mint a vagyon megjelenésének formája – a pénztőke egy adott befektetési módozatát, struktúráját jelenti, és a vállalkozás múltbeli döntéseinek lenyomataként értelmezhető. Az eszközök olyan gazdasági erőforrások, amelyek biztosítják a vállalkozás működését, s így jövőbeni hasznát.

3. A források (passzívák) ismertetése
   

Források: a vállalat saját tőkéjének és külső tartozásainak összege, együttesen az eszközök finanszírozását szolgálják.


A gazdálkodáshoz szükséges vagyon két forrásból származik: a tulajdonosoktól és a különböző hitelezőktől „idegen forrásból”.
A tulajdonosi tőkeérdekeltség általában a következő két részből áll:

• a rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke (részvény vagy üzletrész),
  
• a visszatartott (felhalmozott, tartalékolt) nyereség.
  

Ez utóbbi tőkerészt a menedzsment a tulajdonosok hasznára újra befektette az üzletbe, vagyis ezzel is a vállalat üzleti tevékenységét finanszírozta.
Hasonlóképpen teljesült a finanszírozási funkció a tulajdonosi érdekeltség másik részére és a hitelekre is, ezért igaz a következő állításunk: a források, ill. azok szerkezete a gazdálkodó egység múltbeli finanszírozási döntéseit tükrözik vissza.


A vagyon kétféle szempontú figyelembevétele a könyvvitelben kétféle nyilvántartásként jelenik meg. Mivel a nyilvántartásokat a könyvvitel ugyanarról a vagyonról vezeti, ezért a nyilvántartások végösszegének egymással meg kell egyeznie.


eszközök = források


Adott időszakon belül a gazdasági egység vagyoni helyzetében bekövetkező változás kétféle lehet: ha az eszközök felhasználása során többletérték keletkezett, ez nyereségként a passzívák között lesz elkönyvelve, hiszen a nyereség a források bővülését jelenti.
Veszteséges gazdálkodás esetén a veszteség szintén a passzívák között jelenik meg, de forráscsökkentő tételként.

4. Az eredmény-kimutatás célja, jellemzői
   

A gazdálkodó szervezetek tevékenységével kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény a racionális gazdálkodás. Az ésszerű gazdálkodás többek között a tevékenység eredményes elvégzését is magába foglalja. A tevékenység eredményessége többféleképpen is mérhető.
Az eredményességet kifejező mutatószámok közül az egyik legfontosabb a vállalati eredmény (röviden: eredmény). A könyvvitelnek – a vagyon (és költség) nyilvántartásán kívül – éppen az eredmény-meghatározás az egyik legfontosabb feladata. Az eredmény dinamikus jellegű mutatószám, amely mindig egy időszak alatt keletkezik, meghatározása pedig az adott időszak alatt keletkezik, meghatározása pedig az adott időszak végén történik.




Az eredmény egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége.


Eredmény-kimutatás: a vállalat adott időszakban elszámolt bevételeinek és kiadásainak egybevetése.


Az eredmény-kimutatás olyan számviteli okmány, amely egy időszakra vonatkozóan előre meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt


A pénzügyi elemzés a vállalat tevékenységének pénzügyi vetületeit és következményeit tárja fel, különböző mutatók segítségével.
Ezek közül kiemelkedő szerepe van a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak.

5. Eredmény-kimutatás: forgalmi és összköltség alapú
   

Az eredmény-kimutatások tartalom szerint csoportosított változatai:

• forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás,
  
• az összköltség típusú eredmény-kimutatás.
  

A forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás a hozamokat és a ráfordításokat is a kibocsátáshoz, az értékesítéshez, a realizáláshoz kapcsoltan tartalmazza. Ennek megfelelően a hozamok az értékesítés hozamai, a ráfordítások pedig az értékesítés ráfordításai.
Az összköltség típusú eredmény-kimutatásban a hozamok szintén az értékesítés hozamai, a ráfordítások egy része pedig a termelés költségei.
Mindkét változatban ugyanazok az eredménykategóriák szerepelnek:

• üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a saját üzletmenetében mennyire volt sikeres.
  
• pénzügyi műveletek eredménye: a pénzügyi tevékenység sikerességét mutatja meg.
  
• a vállalkozás szokásos eredménye: ez az előző két eredmény összevonásával számítható ki.
  
• rendkívüli eredmény: olyan bevételek és ráfordítások eredménye, amelyek nem tartoznak a vállalkozás alaptevékenységi körébe.
  
• adózás előtti eredmény: megmutatja, hogy az adott év alatt mekkora volt a vállalkozás teljes kigazdálkodott eredménye.
  
• adózott eredmény: az adófizetési kötelezettség teljesítése után maradó eredmény.
  
• mérleg szerinti eredmény: Ha ez az összeg pozitív akkor a saját tőke ennyivel nő, ha negatív a saját tőke ennyivel csökken. Ez a tétel kerül a mérlegbe.
  

Az üzleti tevékenység eredményét tehát kétféle módszerrel lehet megállapítani.
A kétféle eredmény-kimutatás sémáját az alábbi ábra mutatja:

hogyan segíti az élelmiszeripart a bizonylatok, irodai szoftverek , raktár és készlet nyilvántartása

hogyan segíti az élelmiszeripart a bizonylatok, irodai szoftverek , raktár és készlet nyilvántartása


http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=750%3Aa-vonalkod-az-epos-rendszer-bemutatasa&catid=206&Itemid=328

http://ado.hu/rovatok/szamvitel/ugyeljuk-a-bizonylatok-helyes-kezelesere

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/17_0003_017_101030.pdf

Az élelmiszeripar az élelmiszerek üzemi előállításával foglalkozó iparág. Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.

A számviteli munka során a munkavégzés alapja a bizonylat, hiszen minden egyes gazdasági esemény hatását alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő bizonylat alapján lehet a könyvekben rögzíteni.
A bizonylat a gazdasági eseményekről készített, hitelt érdemlő okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában magyar nyelven kell kiállítani.
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal a számviteli törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

.Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők (szövegszerkesztés, nyilvántartások kezelése, prezentációkészítés stb.) számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé.

A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek: egymásból hívhatóak, képesek egymás fájlformátumainakbizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként mint közös szolgáltatás valósul meg (például közössúgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között).

Az irodai alkalmazáscsomagok (legalábbis a modernek) mindenképp kell, hogy tartalmazzanak:

• egy sokfunkciós, szofisztikált dokumentumszerkesztőt;
• és egy táblázatkezelő programot.

Ezenkívül általában tartalmaznak:

• bemutatókészítő alkalmazást;
• személyes nyilvántartó programot (PIM): (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programban integrálva);
• adatbázis-kezelő programot;
• webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutatókészítő programmal integrálva, azzal egyben);
• személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben);
• keretprogramot, ami a csomag összes alkalmazásának egyes funkcióit integráltan kezelni képes („irodai asztal” jellegű program)
• közös súgórendszert vagy segítőprogramot (Súgó, Segéd; esetleg a keretprogram részeként);
• egyszerűbb rajzoló-szerkesztőprogramokat diagramok, blokkdiagramok, dokumentumhátterek előállításához.

Az értékesítés folyamatosságához, zavartalanságához elengedhetetlen, hogy a kereskedelmi 

egységek vezetői naprakész információkkal rendelkezzenek az árukészletek nagyságának és 

összetételének alakulásáról. A készletek ismeretében tudnak döntést hozni arról, hogy a 

várható forgalom zökkenőmentes lebonyolításához milyen árukat, milyen mennyiségben kell 

beszerezni.

Ha a készletek alakulását mennyiségben és értékben folyamatosan nyilvántartják, akkor a 

készletekről mindig naprakész információ áll a vezetők, ill. tulajdonosok rendelkezésére. Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás esetén nem kötelező az év végén a készletek tényleges számbavétele, azaz a 

leltározás.Nagyobb készlet esetén ez a módszer számítógépes nyilvántartási rendszert igényel.Számítógépes készletnyilvántartás esetén a programba beépíthetők azok a minimális 

készletmennyiségek (a jelző-készletszintek), amelyeknél a gép jelzi az áruutánpótlás 

szükségességét.

A készletezési tevékenység az áruk szakszerű tárolását is magába foglalja.A készletezés technikai műveleteinek, - a tárolásnak és árukezelésnek - az értékesítési 

célokat kell szolgálniuk

Összességében, ha szoftvereineken nyilvántartjuk a tevékenységünk velejáróit (pl. számlázás, beszállítók, megrendelők névjegyzéke) és felfogadunk egy jó könyvelőt aki érti is a dolgát és rendesen megfizetjük, akkor nincs okunk aggodalomra a hivatalos szervek felé. De attól még vállalkozásunk csődbe mehet, a gazdasági helyzet instabilitása, az infláció és egy esetleges III. Világháború vagy globális katasztrófa bekövetkeztével. Akinek tehát vállalkozása van az tudja mire vállalkozik, lutri az egész.

10. tétel Kereskedelem

10. Az Ön kisvállalkozása olyan sikeresen működik, hogy a jövőben terjeszkedni szeretne. A beruházáshoz bankhitelre lesz szüksége és ehhez üzleti tervet kell készítenie.

Ismertesse az üzleti terv szerepét, típusait, részeit. Mit tart Ön a legfontosabb résznek?

Bármilyen tevékenységet végzünk, ha sikeresek akarunk lenni, akkor ki kell tűzni a célt és meg kell határozni azokat az eszközöket és módszereket, amivel elérjük a célt. Egy vállalkozás tevékenysége igen sokrétű, ezért a tervezés összetett feladat.

A terv olyan elgondolás, amelyben megfogalmazzuk a jövőben elérendő célokat, az azokat megvalósító eszközöket és a megvalósítás érdekében végrehajtandó feladatokat.

Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontot figyelembe vevő leírása, és jövőre vonatkozó elképzeléseinek számszerű rögzítése.

1. Az üzleti terv szerepe a vállalkozások működésében
   

Üzleti tervet a következő esetekben készítenek:

• egy vállalkozás beindítása előtt, annak eldöntésére, hogy egyáltalán érdemes–e a vállalkozásba belefogni,
  
• hitelfelvétel, részvénykibocsátás, tőzsdére történő belépés esetén, a hitelt adó bankoknak, befektetőknek, tőzsdei szervezeteknek,
  
• a vállalkozás életében igen jelentős változásokat eredményező döntés előtt,
  

(pl. új beruházás elindítása, összeolvadás, üzletrészek eladása vagy megvásárlása,

tevékenységi kör módosítása) előtt a jelenlegi vagy jövőbeli tulajdonosok döntés-előkészítésének elősegítésére.

2. Az üzleti terv felépítése
   

Az üzleti terv tartalom és forma szerint különböző lehet, aszerint, hogy kinek a számára készítik. A fő kérdésekben természetesen nincs nagy különbség, de máshol vannak a hangsúlyok és más a részletezettség foka. Előfordulhat, hogy a felépítés szerkezete nem a vállalkozástól függ, mert például a bank előírásszerűen rögzíti, hogy milyen adatokra van szüksége és ennek megfelelően kell a tervet elkészíteni.

Egy lehetséges felépítés a következő:

1. Összefoglaló
   
2. Helyzetelemzés, a vállalkozás bemutatása
   
3. Termelési, szolgáltatási, forgalmazási terv
   
4. Marketingterv
   
5. Pénzügyi terv
   

2.6 Függelékek, számítások, mellékletek

2.1 Az összefoglaló az egyik leglényegesebb rész, ugyanis az üzleti terv tanulmányozója sokszor ez alapján dönti el, hogy érdemes-e figyelmesebben elolvasnia a teljes üzleti tervet.

Az érdeklődés felkeltése a cél, érdemes annak a félnek a szemszögéből kiindulni, akinek az üzleti tervet készítették.

Az összefoglalás az üzleti terv készítésének legutolsó fázisa, a tömörség ebben a részben nagyon fontos szempont, úgy kell megírni, hogy az, aki a vállalkozásról semmit sem tud, általános és érthető benyomást szerezzen a cégről.

A vezetői összefoglalóban érdemes a vállalat alapadatait ismertetni, az alapadatok közül fontos:

• a vállalkozás neve, címe, adószáma, statisztikai jelzőszáma, a számlavezető bank és számlaszám megadása, főként, mert hitelkérelemhez csatoljuk a tervet,
  
• a székhely, telephely(ek), alapítási év,
  
• társasági forma, tulajdonosi viszonyok,
  
• a vállalkozás működési köre, egyéb jellemző adatok,
  
• a finanszírozási igény jelzése.
  

Az összefoglalóban röviden be kell számolni:

• a vállalkozás fejlődéséről,
  
• a vállalkozás szervezeti felépítéséről, vezetőiről,
  
• tevékenységi köréről, annak esetleges változásáról az eddigi működés során,
  
• a legfontosabb pénzügyi adatairól jól áttekinthető, általában táblázatos formában, grafikus ábrázolással kiegészítve,
  
• jövőbeli céljáról és ennek megvalósíthatóságáról, szociális hatásáról.
  

2.2 A helyzetelemzésben be kell mutatni:

• a folytatni kívánt tevékenység (termék, szolgáltatás) helyzetének megítélését, jelenét, jövőjét,
  

• a stratégiai célokat, a tevékenység főbb alapelveit, a cég piaci helyzetét, erős és gyenge pontjait,
  
• a piacok áttekintését, a versenyhelyzet, a versenytársak elemzését, a piaci lehetőségeket, korlátokat,
  
• az ágazati elemzést, az ágazati előrejelzéseket, a trendeket és kilátásokat.
  

A vállalkozással kapcsolatban be kell mutatni:

• a termékeket, nyújtott és igénybe vett szolgáltatásokat, a termékfejlesztést, az üzleti elképzeléseket,
  
• a vállalkozás méretét, szakmai szerkezetét, a vezetők és az alkalmazottak szakmai hátterét, a főbb munkaszervezési, személyzeti és adminisztrációs kérdéseket,
  
• a cég fontos működési körülményeit.
  

2.3 Termelési, szolgáltatási, forgalmazási terv

Ebben a részben a vállalkozás által termelt, forgalmazott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások állnak a középpontban, ezért a következő részei lehetnek:

• a termékek, illetve a tevékenységek leírása,
  
• a termékek vagy a szolgáltatások legfontosabb jellemzői, a konkurenciától eltérő egyediségük.
  

Ezt a leírást úgy kell elkészíteni, hogy olyanok számára is érthető legyen, akik nem szakmabeliek. A szakszerű technológiai leírást elég a függelékben közölni. Amennyiben lehetséges érdemes fényképeket, mintákat mellékelni. A vállalkozásról megjelent sajtócikkeket, fogyasztói véleményeket is hasznos mellékelni.

2.4 Marketingterv

Az üzleti terv egyik leglényegesebb pontja, arra a kérdésre kell válaszolni, hogy milyen a termékek vagy szolgáltatások iránti piaci kereslet.

A terv lényegi elemeit a marketing-mix tagolása szerint állíthatja össze a vállalkozás.

2.4. 1 Termékpolitika

Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározása, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége.

A kereskedelemben a termékpolitika nem gyártást, termékfejlesztést jelent, hanem választékkialakítást. Részletesen be kell mutatni a termékválasztékot, és a termékek minőségét. Mivel már működő vállalkozás üzleti tervét kell elkészíteni. ki kell emelni a tervezett változásokat.

2.4.2 Árpolitika

Árpolitika: az ajánlati ár kialakításának, valamint a fogyasztói reagálás kezelésének elveit és módszereit foglalja össze.

Az árakat alapvetően a piaci helyzet határozza meg.

Az árképzés során az alábbiakat kell figyelembe venni:

• a vállalkozás árpolitikai céljai
• a várható kereslet,
• a hasonló szolgáltatást nyújtó versenytársak árainak elemzése,
• az árképzés módszerének kiválasztása,
• a költségek megállapítása.

Mivel kisvállalkozásról van szó, a vállalkozás piaci mérete nem nagy, ezért árelfogadóként működik.

2.4.3 Értékesítéspolitika

Az értékesítési utak politikája, a marketingcsatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége. A marketingcsatorna az út, amelyen a termék a termelőtől (szállítótól) a fogyasztóhoz eljut. Az értékesítéspolitikában meg kell határozni az értékesítési csatornát és az értékesítés helyét. A leghosszabb értékesítési csatorna a termelő – nagykereskedő – kiskereskedő - fogyasztó. A legrövidebb, amikor a termelő közvetlenül a fogyasztónak értékesít.

2.4.4 Kommunikációs politika

Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer.

Egy vállalkozás marketingprogramja akkor lesz hatékony és sikeres, ha a megfelelő terméket, a megfelelő áron, a megfelelő reklámozás mellett, a megfelelő helyen (értékesítési csatornán) adják el.

A marketingkommunikáció azt jelenti, hogy az eladó információkat ad a vevőknek, annak érdekében, hogy befolyásolják őket.
A marketingkommunikáció főbb formái: a reklám, a személyes eladás, az értékesítés ösztönzés és a PR (public relations = közönségkapcsolatok).

2.5 Pénzügyi terv

Hitelfelvétel előtt külön hangsúlyt kell fektetni a jövedelmezőségre, a befektetett tőke megtérülésére, így az egész pénzügyi terv hangsúlyosabbá válik.

A pénzügyi tervet a következő részekre tagolhatjuk:

• Jövedelmezőségi terv: Tartalmazza az árbevételre vonatkozó előrejelzést, a ráfordításokat, a pénzügyi műveletek várható bevételeit és kiadásait (ide tartozik a hitelfelvétel költsége is) és a várható nyereséget. Az eredmény-kimutatás tervezetet is el kell készíteni és a mellékletekben elhelyezni.
  
• Fedezetszámítás, illetve a fedezeti pont elemzése: Megmutatja, hogy milyen árak és milyen eladott mennyiség biztosítja a költségek fedezetét, milyen árbevétel és kapacitáskihasználás felett várható a cégnél nyereség.
  
• Mérleg: A cég vagyoni helyzetéről tájékoztat egy adott időpontra nézve. Tartalmazza a vagyon eredet szerinti (források) és megjelenési forma szerinti (eszközök) összetételét. A teljes mérleget is a mellékletekben kell elhelyezni, de a mérlegelemzést itt kell elvégezni.
  
• Pénzforgalmi terv, Cash flow: Az üzleti tevékenységeket a pénzmozgások, a bevételek és a kiadások tükrében vizsgálja. Csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. a terv pénzforgalmi becslésekre épül, nem megtörtént gazdasági eseményekre. A pénzforgalmi terv lényeges részeit szövegesen értékeljük. A teljes pénzforgalmi tervet szintén a mellékletekben kell elhelyezni.
  

2.6 Függelékek, számítások, mellékletek

Az üzleti terv céljától, felépítésétől függően eltérő lehet a szükséges mellékletek köre.

A már említett mérleg, eredmény-kimutatás és cash-flow kimutatás biztos része a mellékleteknek. Hitelfelvételkor igazolást kell beszerezni arról, hogy a vállalkozásnak nincs köztartozása.

Ha a hitel fedezetéül a vállalkozás biztosítékot ajánlott fel, akkor igazolni kell, hogy a cégtulajdonos vagy a cég tulajdonában van.

9.tétel Kereskedelem

9. Egyéni vállalkozóként milyen adózással kapcsolatos feladatai vannak?
Értelmezze a rendelkezésére bocsátott törvényrészletet!






1. Az adó fogalma, szerepe


Szociális piacgazdaságban az állam – a közfeladatok ellátása mellett – (pl. törvényhozás, beruházások stb.) jelentős szociális feladatokat vállal magára (pl. oktatás, egészségügy stb.) és igyekszik biztosítani a verseny tisztaságát is.
Az államnak feladatai ellátásához bevételre van szüksége, legnagyobb bevétele az adókból származik.

1. Az adózással kapcsolatos fogalmak
   

Az adó olyan állammal szemben, törvényben előírt kényszer jellegű befizetési kötelezettség, amelyhez nem tartozik közvetlen ellenszolgáltatás.

Az adóalany az, a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás és minden olyan szervezet, amelyet az adóhatóság adófizetésre kijelöl.
Az adófizető az, a természetes vagy jogi személy, aki az adót ténylegesen fizeti.
Az adó alanya és befizetője nem feltétlenül ugyanaz. A személyi jövedelemadó alanya például a munkavállaló, fizetője viszont általában a munkáltató.
Az adó tárgya az a dolog, tevékenység vagy jogosultság, ami után az adót fizetni kell.
A személyi jövedelemadónál pl. a jövedelem, az áfa esetében a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás.
Adóalapnak nevezzük azt a pénzben vagy mennyiségben kifejezett nagyságot, amelyre kiszámítják a fizetendő adót.
Az adó alapját általában pénzben határozzák mag, pl. az áru ára, az adózás előtti eredmény, de meghatározható más mértékegységben is, pl. a gépkocsi súlya, az égetett szeszesital szesztartalma.
Az adó mértéke azt fejezi ki, hogy az adóalap vagy annak egy-egysége után mennyi adót kell fizetni.
Ezzel tudjuk meghatározni a fizetendő adó összegét. Ha százalékban határozzák meg az adó mértékét, akkor adókulcsról, ha összegszerűen, akkor adótételről beszélhetünk.
Adómentesség kivétel az általánosan előírt adókötelezettség alól. Ebben az esetben az adót nem kell megfizetni.
Adókedvezmény az adó összegének mérséklése, fizetési halasztás engedélyezése, az adózással összefüggő előnyök, preferenciák biztosítása.




2. Az adók csoportjai: állami, önkormányzati


Az adóztatás jogosultsága szerint:
- megkülönböztetünk központi és helyi adókat.
A központi adók esetében az adók alapjának, mértékének, fizetési idejének megállapítása, valamint beszedése az államigazgatás központi szerveinek feladata, a helyi adók esetében ezeket a feladatokat az önkormányzatok látják el.
A helyi adók, amelyet az önkormányzat, az illetékességi területén szedhet, a helyi önkormányzatok számára jelentenek bevételt. Fajtái: vagyoni adók, helyi iparűzési adó, kommunális adók, idegenforgalmi adó, gépjárműadó.




3. Jövedelemhez kapcsolódó adók
3.1 Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó a magánszemélyek hozzájárulása az állami költségvetéshez.
A személyi jövedelemadó alanya:
Belföldi illetékességű magánszemély: korlátlan adókötelezettség
Külföldi illetékességű magánszemély: korlátozott adókötelezettség - belföldről származó jövedelmek után
Jövedelemtípusok:
Munkaviszonyból származó jövedelem (főállás, részfoglalkozás, mellékfoglalkozás);
Vállalkozási tevékenységből származó jövedelem (egyéni vállalkozó, őstermelő, szellemi szabadfoglalkozás);
Biztosítási szolgáltatásból származó jövedelem (nyugdíj),
Szociális juttatásból származó jövedelem
Tőkehasznosításból származó jövedelem
Egyéb jövedelmek
A SZJA közvetlen (egyenes) adó az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel.
A magánszemélyek minden jövedelme adóköteles. Egy éven belül a különböző forrásból származó jövedelmeket össze kell vonni, és együttesen esnek az adózási kötelezettség alá.
Az adó mértéke egységesen 16%.
Az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.
A magánszemélyek jövedelem alapú adózása szempontjából bármilyen címen és formában megszerzett bevétel - az SZJA törvényben elismert költségekkel csökkentett része – jövedelemnek minősül. Vagyis bevétel – költség = jövedelem
Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg.



3.2 Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)
Az egyszerűsített vállalkozói adót elsősorban a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében vezették be Magyarországon.
Az eva körébe az az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy egyéni cég tartozhat, amely 2013. december 20-áig bejelentkezett az adóhatóságnál és
- éves bruttó (áfával növelt) bevétele nem haladja meg a 30 millió forintot,
- nincs köztartozása stb., megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek.
Megszűnik az eva-alanyiság akkor is, ha az adózó elmulasztja számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettségét és emiatt az adóhatóság bírságot szab ki. Ez azzal is jár, hogy az adózó négy évig nem kerülhet vissza az eva-körbe.
2012-től az eva szerint adózóknak az éves bevétel 37 százalékát kell befizetniük.
50 százalék evát kell fizetni, ha az adózó túllépi a 30 milliós bevételi határt. A magasabb kulccsal nem az egész bevétel, hanem annak csak a 30 millió forint feletti része adózik.
Az adózó az eva befizetéssel kiváltja a társasági adót, az szja-t és az áfát, de nem váltja ki a társadalombiztosítási befizetési kötelezettségeket.
2009-től az eva-alanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis az adóbevallás benyújtását követő ötödik év végéig meg kell őriznie.
Az evát banki átutalással kell befizetni a vállalkozás saját bankszámlájáról (lakossági folyószámláról nem lehet fizetni).



3.3 Társasági adó
Az adó célja: az állami bevételek egy részének biztosítása a vállalkozás által elért nyereség arányában.
Az adó alanya mindenki, aki vállalkozási tevékenységet folytat.
Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.
A társasági adó versenysemleges, ugyanis nincs tekintettel arra, hogy a vállalkozási tevékenységet milyen tulajdonformák alapján, milyen gazdálkodási, szervezeti keretek között végzik.
Az adó közvetlen adó, az adó megfizetésére kötelezett adóalany viseli az adó terhét.
Az adó alapja az adózás előtti pozitív eredmény, a nyereség.
A társasági adó alapjául szolgáló jövedelem, azaz az adózás előtti eredmény meghatározása a számviteli törvény szabályai szerint történik. A kedvezményes adó mértéke az adóalap
500 millió forintjáig 10 százalék, az ezen felüli rész 19 százalékkal adózik.


3.4 Osztalékadó
Osztalék
Egy társaságban a tulajdonosi részesedéssel rendelkező személyek jogosultak a társaság által adott időszakban elért eredményből részesedni. Ezt a részesedést nevezik osztaléknak.


Az osztalékadó olyan jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján. Mentes az osztalékadó alól a társas vállalkozás magánszemély tagja.
Belföldi illetőségűnek fizetett osztalék: a kifizető vonja le az osztalékadót a kifizetett osztalék azon része után, amelyet készpénzben fizet ki.
Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít.
Az adózott eredményből fizethető osztalék, a kifizetett osztalék után fizetni kell 16 % szja-t (osztalékadó) továbbá 14 % egészségügyi hozzájárulást.



3.5 A különadó
A különadót 2010-ben vezették be. Az Országgyűlés múlt év decemberében 2014. január elsejei hatállyal az addigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett
- kétmillió, illetve bizonyos esetekben három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadót.
Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forint feletti része után kell megfizetniük a különadót.



4. Fogyasztáshoz kapcsolódó adók
A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek.


4.1 Általános forgalmi adó
Az áfa olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni, a hozzáadott érték – az eladás és a beszerzés adó nélküli árainak különbözete – után, és az adó terhét a végső felhasználó a fogyasztó viseli.


Az általános forgalmi adó a forgalmi adók egyik típusa, a modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása. A végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. Mivel azonban az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét –majdnem teljes egészét – napi cikkek vásárlására fordítják, míg a gazdagabbak megtakarítása, külföldi fogyasztása gyakran mentes az áfától, ezért az áfát a „szegények adójának” is nevezik
A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül.
Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik. Az általános forgalmi adó esetében az adót az érintett termék vagy szolgáltatás eladóinak kell megállapítani és megfizetni (tehát ők az adóalanyok), viszont az adó összegét áthárítják, így az végső soron a fogyasztót terheli.
A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni vagy pedig az adó-visszatérítés eszközét alkalmazzák. Az adócsalások elhárítása érdekében vezették be a fordított adózási rendet (2007. évi CXXVII. tv. 142. §). Ilyenkor a kiállított szállítói számlában nem kell szerepeltetni a szolgáltatás áfáját, azt a vevő/megrendelő fizeti/vallja be a saját áfa-bevallása során az adóhatóságnak.
Az élő, az egész vagy a félsertés áfa kulcsa csökkent, az 5 százalékos áfa hatálya alá került.








Az áfa fő jellemzői:

1. Általános adó. Normatív, a forgalmazás teljes folyamatát átfogja.
   
2. Forgalmi típusú adó. Mindig meg kell fizetni, ha a terméket vagy a szolgáltatást értékesítik.
   
3. Fogyasztói típusú forgalmi adó. A megrendelőre, a vevőre áthárítható, végső soron mindig a fogyasztót terheli.
   
4. Többfázisú adó. Az értékesítési folyamatot annak minden pontján terheli, a termelés és a forgalmazás minden fázisában fizetnek adót az értékesített termékek és szolgáltatások után.
   
5. Nettó típusú adó. Az áfa a termék és a szolgáltatás árában nem halmozódik, mert a beszerzéseket terhelő adókat a fizetendő adókból le kell vonni, vagy vissza lehet igényelni. Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő az áfa, végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül.
   
6. Közvetett adó. Azért tekintjük közvetett adónak, mert aki befizeti a költségvetésbe, annak jövedelmét, vagyonát nem terheli, a vállalkozó fizeti be, de a fogyasztót terheli. Az áfa tehát indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik.
   
7. Az állami költségvetés stabil bevétele. Az értékesítési tevékenységhez kötődik, független a vállalkozás jövedelmezőségétől.
   
8. Közgazdaságilag semleges hatású. Szektor és versenysemleges.
   

Az adót a gazdálkodó szervezetnek a termelés, szolgáltatás jövedelmezőségétől függetlenül meg kell fizetni, hiszen azt áthárították a felszámított árakban vevőikre. Az ÁFA a termelő, illetve a szolgáltató vállalkozások számára átfutó könyvelési tétel, általánosan nem jelent költséget, nincs hatással a jövedelemre, vagy az üzleti vagyon alakulására.

9. Számlaadási kötelezettségre épül. Az eladónak és a vevőnek is érdeke a számlaadás, az adó visszaigénylésének a feltétele a szabályszerűen kiállított számla.
   

Az adó alanya minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet amely önállóan, hivatásszerűen és rendszeresen ellenszolgáltatásért javakat ad el, illetve szolgáltatásokat teljesít. Tehát az adó fizetésére kötelezettek személye nem azonos az adóterhet viselőkkel (az adóalanyok „adóbeszedő” tevékenységet végeznek a költségvetés javára).


Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke.
Az ellenérték az ÁFA – t nem foglalja magában. Az adó alapjába nem tartoznak bele az árleszállítás, engedmény címén elengedett összeg.


Az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka. A termékek többsége az általános, normatív 27 százalékos adókulcs alá tartozik.


Adómentesség:
Adómentesség esetén áfát nem kell fizetni, de visszaigénylésre sincs lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a felhasznált berendezések, felszerelések áfáját sem lehet visszaigényelni. Ebben az esetben az áfa a költségek között kerül elszámolásra
Fajtái:
Tárgyi adómentesség
Tárgyi adómentesség esetén bizonyos tevékenységek –földértékesítés, oktatás, szociális ellátás stb. – adómentesek.
Alanyi adómentesség
Alanyi adómentességet a vállalkozó választhatja, akinek éves bevétele kevesebb, mint
6 000 000 Ft, ha túllépi ezt az értékhatárt, az adómentesség azonnal megszűnik.
Az alanyi adómentesség választása:
Ennek a formának az előnye, hogy nem kell az ÁFA - val kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási munkát elvégezni. a hátránya viszont, hogy a beszerzéskor kifizetett ÁFA – t nem lehet visszaigényelni. A vállalkozónak tehát mérlegelni kell, hogy megéri-e neki ezt a formát választani.


A vállalkozás éves árbevételének nagyságától függően az elszámolási kötelezettség lehet éves, negyedéves vagy havi gyakoriságú.


4.2 Jövedéki adó
A nagy adótartalmú termékeket jövedéki termékeknek nevezzük. A jövedéki termékek termelését, raktározását és forgalmazását törvény szabályozza.
Ezek a termékek a következők: az ásványolaj, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermékek és a dohányáruk.
A jövedéki adó alanya az, aki a terméket termeli vagy importálja.
Az egyfázisú adó az értékesítési folyamatot csak egy ponton terheli, csak a termelőnél vagy az importőrnél merül fel, a költségvetéstől vissza nem igényelhető.
Az adó alapja termékenként változó, mert általában a termék valamilyen fizikai jellemzőjét veszik figyelembe. (pl. liter, hektoliter, Balling fok, ezer db)

8. tétel Tejes- és dúsított tésztából készíthető sütőipari termékek

Ismertesse a tejes- és dúsított tésztából készíthető sütőipari termékek jellemzőit, gyártástechnológiáját, minőségi követelményeit!
A tejes tésztából készíthető termékek jellemzői, anyagnormája.
A tejpor technológia szerepe.
A tejes tésztából készíthető termékek gyártástechnológiája.
A dúsított tésztából készíthető termékek jellemzői, anyagnormája.
A margarin technológia szerepe. A dúsított tésztából készíthető termékek gyártástechnológiája. Tejes- és dúsított tésztából készülő termékek feldolgozásának technikai megoldásai.
A tejes- és dúsított tésztából készíthető termékek minőségi követelményei.

Dúsított tésztából készült termékek jellemzői:

• BL 55 liszt
• alap, segéd és járulékos anyagok felhasználásával
• a zsiradék mennyisége 5% minden termékhez margarin, a vajas kiflihez vaj 

Csoportba tartozó termékek formája:

• kifli
• kalács
• uzsonnarúd: kenyér jellegű
• mindszenti kalács

Dúsított kifli NORMA:

• BL 55 liszt 26,5 kg
• 4% élesztő
• 1,2% só
• 5% margarin
• 4% cukor 
• 3% tejpor 
• 0,003-0,004 aszkorbinsav
• 52-56% víz

Paprikás kifli norma:

• BL55 34,5 kg liszt
• 3% pirospaprika
• 0,5% bors
• 4% élesztő
• 1,2 % só
• 4% cukor 
• 3% tejpor
• 52-56% víz

Gyártástechnológia

1. NYAEK
2. Tésztakészítés, célja, lejátszódó folyamatok
paraméterei:

• anyag összetétel: dúsított kifli, vajas kifli, paprikás kifli norma
• TS: 52-56% 
• 26-28  fok
• dagasztási idő a dagasztó gép típusától függ; 4 dagasztó gép típus felsorolása
• érési idő: a paraméterektől függ, dagasztó gép típusa

3. Tészta feldolgozás, célja, összetett formázás
4. Kelesztés, célja,
paraméterei:

• 30-35 fok
• 30-45 perc
• 80-90% RPT , a mindszenti kalácsnál 50-60%

5.Sütés, célja

• 200-220 fok; paprikás kiflinél 250-260 fok, 
• gőzzel telített, kivéve mindszenti kalács
• 13-15 perctől 28 percig

6. KÁK: ,célja



Minősítés (MÉ 2-81 / 04)

Érzékszervi minősítés dúsított kifli
ALAK: patkó formájú, szabályos , nem lehet torz
HÉJ: aranybarnától vörösesbarnáig terjedő színű, matt, a sodratok enyhén látszanak, nem cserepes, nem lehet szennyezett, kormos, égett, vizes
BÉLZET: világos színű, a héjtól nem válik el , rugalmas, vékony pórusfalú, egyenletesen apró lyukacsú, selymes fényű és tapintású, nem lehet sületlen, csomós, idegen anyagot tartalmazó, mikroorganizmussal szennyezett
Íz és SZAG: kellemes, harmonikus, a dúsítóanyagok érződnek, nem lehet kellemetlen, idegen szagú, ízű



Műszeres minősítés
A termék bélzetének a szárazanyagtartalmára vonatkoztatva.

• só tartalom max 1,3% [m/m]; paprikás kifli 3,5 % [m/m]
• zsírtartalom min. 4,4 % [m/m]
• cukortartalom min. 3% 
• homoktartalom max. 0,04 % [m/m], de érzékszervileg ne legyen észlelhető

Tejes tésztából készült sütemények 

NORMA

• BL55 liszt 34,5 kg
• 4% élesztő
• 1,2% só
• 2% margarin
• 1,5% cukor
• 3% tejpor
• 52-54% víz
• 0,003-0,004 aszkorbinsav

Általános jellemzők:

• BL55 liszt
• alap és segédanyagok
• tömegük 500 g max
• formájuk változatos
• összetett formázással készülnek
• szállítólevél
• tömegtűrés

Érzékszervi minősítés: 
ALAK: hosszúkás vagy hajlított, tompa végű, nem lehet torz
HÉJ: aranysárgától vörösesbarnáig terjedő, enyhén cserepesedik, sodratok látszanak, nem lehet égett, vizes, szennyezett
BÉLZET: világos, a héjtól nem válik el, egyenletesen apró lyukacsos, selymes fényű és tapintású, nem lehet sületlen, csomós, idegen anyagot tartalmazó
ÍZ és SZAG: kellemes, harmonikus, a dúsító anyagok érződnek, nem lehet kellemetlen, idegen


Műszeres vizsgálat:

• só max 1,8 % [m/m]
• homok 0,04% [m/m]
• zsír tartalom  min 2,2 % [m/m]
• cukortartalom min. 1,5 %  [m/m]

Tejpor technológiai szerepe:

• csak tehéntej ;10 % szárazanyag, 1 liter tej 10g tejpor
• növeli a vfk-t
• képlékenyebb , alakíthatóbb a tészta a tejzsír miatt
• alaktartóbb a tészta
• résztvesz a termék színének kialakításában
• kismértékben megváltoztatja a PH-t

Margarin technológiai szerepe:  ipari úton előállított növényi olajból készül hidrogénezéssel, zsírtartalma 80% , víz 20% , emulgálószereket és színezéket, aroma anyagokat tartalmaz. Forgalomba kerül: sütőmargarin, lap , krém margarin formában.

• rugalmasabbá, nyújthatóbbá teszi a tésztát kis mennyiségben
• nagy mennyiségben csökkenti a vfk-t , az élesztősejtek tevékenységét, az enzimes folyamatok aktivitását és a térfogatot
• merevvé, rugalmatlanná, nehezen lazíthatóvá teszi a tésztát
• késlelteti a termék öregedését
• tovább marad puha a termék, lassabban színesedik, nem cserepesedik,
• részt vesz a termék szerkezetének kialakításában (foszlós szerkezet, omlós, leveles)

Géptan rész

Tésztakészítés: 

• a kimért anyagok összekeverése, homogenizálása
• a nyersanyag előkészítés után a tésztafeldolgozás előtt
• művelete: keverés, egyneműsítés
• csoportosítás, gépek:
• Z-karú keverő
• Lengőlapátos dagasztó
• Spirál kisdagasztó
• Forgóvillás gépek
• Forgókaros dagasztó
• Csigavonalú gyorsdagasztó
• Intenzív dagasztó
• Spirál gyorsdagasztó

Z-karú keverő (kisüzemi berendezés A-ábra)

• fő részei: védőrács, lassító hajtómű, hajtómotor, dagasztóteknő, dagasztókar, teknőbillentő, gépállvány
• működése: a védőrácsot felnyitva az anyagokat a teknőbe öntjük, a motor beindításával a dagasztás megkezdődik, dagasztás közben a rácson át még további anyagokat is adagolhatunk
• karbantartás: a lassító hajtóművet kell ellenőrizni, kenőolaj, időszakonként karbantartó szakember végzi
• gépápolás, tisztítás: naponta el kell végezni a műszakban dolgozónak
• baleset, munkavédelem: a védőrácsot olyan biztonsági kapcsolóval látják el, a rács felemelésekor a gép azonnal leáll, felemelt ráccsal a gép nem indul, a burkolatnak sértetlennek kell lennie, hogy biztonságosan lehessen használni
• műszaki jellemzők: gépkönyvben

Tésztafeldolgozás:

• a megfelelő forma és tömeg kialakítása
• lehet kézi/ gépi osztás

Kézi osztó-gömbölyítő gép

A préseléshez és a vágáshoz emberi erőkifejtés szükséges.

szerkezete: a fejrészben van az osztószerkezet, a géptörzsben a gömbölyítőszerkezet

működése: a tésztát egy tálcára helyezve tesszük a szerkezet alá, a fogasíves kar lehúzásával a tésztát préseljük. A tészta oldalirányú terjedését meg kell gátolni, ezért a préslap mozgását megelőzve egy hengerpalást a tálcára ereszkedik. Gömbölyítőhatás: tárcsa mozgatja a tálcát.

gépápolás: tésztamaradványok eltávolítása

karbantartás: a csúszópályák tisztítása, olajozása

balesetvédelem: a leereszkedő osztószerkezet sérüléseket okozhat, fokozott figyelem használatkor

Kombinált tészta alakító gép: többféle alakítási műveletet végző kombinált gép használható zsemle, kifli, finomtermékek , kisebb tömegű kenyérfélék formázására is. 

Szalagos kiflisodró

feladata: az osztott és gömbölyített tészta nyújtása és felsodrása

szerkezete: nyújtóhengerpár, az alsó kosárszerkezet, a felső kosárszerkezet és lisztszóró.

részei: védőburkolat, oldallap, lisztezőszerkezet, behúzószerkezet, védőburkolat, szíjtárcsa, asztallap, köríves kitámasztó, keresztmerevítő, állvány, laposszíj, villamos motor, görgő, motoralaplap, tisztítókés, felső sodróvászon, alsó sodrófilc, fahenger, feszítőgörgő,feszítőék, 

gép szabályozása: a nyújtóhengerek távolságával beállítjuk a tésztalap vastagságát;

a két kosárszerkezet egymáshoz viszonyított távolságát változtatva

az alsó szalag alatti formázólapot állítva a  felsodort tészta hossza változik

a feszítő hengerpár elforgatásával a felső szalagot feszítjük.

gépápolás: liszt és tésztamaradványok eltávolítása

karbantartás: tisztítjuk és kenjük a láncot, fogaskerekeket és csapágyakat

balesetvédelem: védőrács felemelésekor a gép leáll

Kelesztés:

célja: Széndioxid képzésével növelni a tészta térfogatát; valamint alaktartó sikérszerkezet kialakítása, mely a képződött gázokat a tésztában tartja.
helye a technológiában: a tésztafeldolgozás után, a sütés előtt

• Süteménytészta gépi kelesztő berendezés. Működési elve ugyanaz. A bölcsők mérete kisebb (a termék méretéből adódóan). Mivel a kisebb méretű termékek kelesztési ideje amúgy is rövidebb és nem is tér el jelentősen egymástól, ezért a süteménytészta gépi pihentetőknél nem szereltek kelesztési idő szabályozó szerkezetet a kelesztőbe. Ezzel a berendezés költségei csökkenek. (ha mégis szükséges lenne a kelesztési idő szabályozása, akkor itt is a szabályozó hídszerkezet beépítése indokolt).

• Süteménytészta gépi pihentető berendezés. Az osztó-gömbölyítőgép és a kiflisodrógép közé építik be. (lásd az ábrán) Lehet szabályozni a hőmérsékletet, a páratartalmat. A pihentetési idő szabályozására nincs szükség (mert kis méretű/térfogatú a tésztadarab). Az egyszeri körbehaladás megfelelő pihentetést biztosít. .
  A pihentetési idő: 10 perc (egyszeri körbehaladással) teljesítménye: 10 000 db/óra
  Mindkét pihentetőnél fontos a szinkronizálás, vagyis az, hogy az érkező tésztadarabok egyszerre érjenek a bölcsőkkel a beadagolás helyére. Az üresen visszatérő bölcsőket általában germicid lámpával csírátlanítják. 

Sütés: 

Feladata: formázott és kelesztett tészta emberi fogyasztásra alkalmassá tétele hőbehatással
Helye a technológiában: kelesztés után, készáru kezelés előtt

Sütés elmélete, mire kell a hő? 

• tészta felmelegítése 35-100 fokig (35%)
• tészta felület, héj 100-170 fok (5%)
• víztartalom eltávolítása (párolgási hő) (60%)

Az adott kemencére jellemző tüzelőanyag (gáz, olaj, szén) megmutatja, hogy elégetése során keletkező hőmennyiségből mennyi fordítódik közvetlenül a sütésre, a többi veszteség. 

Q elméleti= Q tészta+Q héj+Q párolgás

Gőzcsöves kemence:

• Feladata: a kelesztett tészta hőbehatással történő kezelése
• Részei: vízmelegítő bojler, huzatjárat, gőzcső, lábgödör, kőzetgyapot szigetelés, hőálló lap, gőzcső
• Működése: Zárt rendszerben desztillált vizet keringtetnek.
• A tűztérben felszabaduló hő felforralja a cső végében összegyűlő vizet, a gőz felfelé áramlik a sütőtér felé, ahol lecsapódik, a víz visszafolyik a tűztér felé.
• A hőmérséklet emelésével a gőz nyomása is emelkedik.
• Balesetvédelem: Hideg állapotban ki kell fúrni a csöveket, amelyekre a csővég dudorodása miatt a kaliber nem megy rá. Hetente ellenőrizzük a csöveket.
• Karbantartás: időszakonként szakember végzi
• Műszaki paraméterek: gépkönyvben

17. Csemegék és marcipános sütemények géptan rész

Azok a tartósabb cukrászkészítmények, amelyeket csokoládéval vonunk be. Készítésükhöz sok nemes alapanyagot használunk (kakaópor, csokoládé, mandula, mogyoró, grillázs, marcipán, tejszín stb.).

Miért gépesítünk? 

• Humán oldal
• nehéz fizikai munka kiváltása
• monoton munka elkerülése
• veszélyes, egészségre káros munkavégzés kiváltása
• Gazdasági oldal
• gyors
• mennyiségi termelés
• egyenletesebb, "pontosabb"
• gazdaságosabb termelés
• nem feltétlenül olcsó

Csokoládé temperáló gép: műveletei a keverés, melegítés, hűtés , hőn tartás;  akkor használunk temperáló gépek , amikor ipari csokoládéval dolgozunk.
Temperálás célja: a stabil kristálymódosulat megvalósítása az előírt mértékű felmelegítéssel, hűtéssel, majd ismételt felmelegítéssel. (H ábra)

Csokoládé melegítő megtartja a feldolgozható állapotot. ( I ábra)

Fondán gép (keverőkaros habfúvó): Fondán gyártásakor célunk olyan mikrokristályos anyagot előállítani, amelynek 50-55% szilárd cukor, 45-50% pedig túltelített cukoroldat. Fondánnal díszíthetünk, fecskendezhetünk, áthúzhatunk puncs tortát, mynont, Eszterházy tetőt. ( O ábra)

Hengergép: feladata a finom aprítás. Cukrászatban marcipán, praliné és nugát készítésekor használunk  hengergépet.
Működése: a hengerek egymással szemben forognak, de fordulatszámuk különböző, az anyag mindig a gyorsabb hengerre tapad, arról nem válik le, a második megmunkáló hézag kisebb az elsőnél. A hengereket márványból készítik, felmelegszenek , ezért hűlési szünetet kell tartani.
(P ábra)

Zselészóró ( T ábra) Festékszóró ( S ábra): Desszertek és gyümölcstorták felületét zselével fényezzük. Színezéshez festékszórót használunk pl. marcipán gyümölcsök, zöldségek készítésénél.

Univerzális konyhagép sokféle műveletet végez : habot ver, kever, dagaszt, darál.

19. Termékek díszítése géptan rész

Ez egy befejező, kikészítő művelet. A termék tetszetőssé, kívánatossá tétele, hosszabb eltarthatóság miatt alkalmazzuk a díszítést.

Miért gépesítünk? 

• Humán oldal
• nehéz fizikai munka kiváltása
• monoton munka elkerülése
• veszélyes, egészségre káros munkavégzés kiváltása
• Gazdasági oldal
• gyors
• mennyiségi termelés
• egyenletesebb, "pontosabb"
• gazdaságosabb termelés
• nem feltétlenül olcsó

A Gépekről amiket használunk díszítéshez:

Csokoládé temperáló gép: műveletei a keverés, melegítés, hűtés , hőn tartás;  akkor használunk temperáló gépek , amikor ipari csokoládéval dolgozunk.
Temperálás célja: a stabil kristálymódosulat megvalósítása az előírt mértékű felmelegítéssel, hűtéssel, majd ismételt felmelegítéssel. (H ábra)

Csokoládé melegítő megtartja a feldolgozható állapotot. ( I ábra)

Fondán gép (keverőkaros habfúvó): Fondán gyártásakor célunk olyan mikrokristályos anyagot előállítani, amelynek 50-55% szilárd cukor, 45-50% pedig túltelített cukoroldat. Fondánnal díszíthetünk, fecskendezhetünk, áthúzhatunk puncs tortát, mynont, Eszterházy tetőt. ( O ábra)

Hengergép: feladata a finom aprítás. Cukrászatban marcipán, praliné és nugát készítésekor használunk  hengergépet.
Működése: a hengerek egymással szemben forognak, de fordulatszámuk különböző, az anyag mindig a gyorsabb hengerre tapad, arról nem válik le, a második megmunkáló hézag kisebb az elsőnél. A hengereket márványból készítik, felmelegszenek , ezért hűlési szünetet kell tartani.
(P ábra)

Zselészóró ( T ábra) Festékszóró ( S ábra): Desszertek és gyümölcstorták felületét zselével fényezzük. Színezéshez festékszórót használunk pl. marcipán gyümölcsök, zöldségek készítésénél.

8.tétel kereskedelem

8. Az Ön üzeme betéti társaságként működik, de a továbbiakban nem akarja fenntartani. Hogyan tudja megszüntetni a vállalkozását?






1. A csődeljárás és a megszüntetés közötti különbség


A gazdaság működésének természetes velejárója, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része nem tud megfelelni a piaci verseny követelményeinek, tönkremegy, fizetésképtelenné válik.


Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy ilyenkor meg lehessen kísérelni e szervezetek újjászervezését,
visszavezetését a gazdasági életbe, vagy ha ez nem lehetséges minél gyorsabban meg kell szüntetni, fel kell számolni azokat.


Ezt a célt szolgálja a csőd-, illetve a felszámolási eljárás intézménye.


Csődeljárás

Lényege: a vállalkozás tevékenységének újjászervezése.Ennek során az adós fizetési haladékot kér, megpróbál a hitelezőivel csődegyezséget kötni.
Menete:

• Az eljárás úgy indul meg, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnál kezdeményezi annak megindítását.
  
• A csődeljárást a Cégközlönyben nyilvánosságra hozzák.
  
• A csőd 90 napos fizetési haladékot (moratóriumot) jelent, amennyiben a hitelezők
  ebbe beleegyeznek, ez idő alatt nem követelhetik a tartozást, a vállalkozó viszont
  gazdálkodik, igyekszik bevételhez jutni.
  
• A 90 napos fizetési haladékot – a hitelezők kérelmére – a bíróság legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.
  
• A moratórium nem érinti a bérjellegű kifizetéseket, azokat folyamatosan teljesíteni kell.
  
• A fizetési haladékot tartalmazó végzésben a bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki, akinek az a feladat, hogy figyelemmel kísérje a vállalkozás gazdasági tevékenységét és a követelések biztosítása érdekében megtegye a hatáskörébe utalt intézkedéseket.
  

A csőd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak az üzleti vállalkozásnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni.


A csőd lehet önkéntes (ha azt a pénzügyileg ellehetetlenült vállalkozás maga kéri), vagy nem önkéntes (ha a hitelezők kérik). A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalkozás felszámolását, - sőt sok esetben a vállalkozásnak lehetőséget teremt belső átrendezésre és az újrakezdésre, mivel a csődeljárás alatt jogilag érvényesen szünetelteti adósságai megfizetését.


A csőd utáni újrakezdésre meg van a vállalkozás lehetősége. A csőd nem váratlanul áll elő, annak veszélyét a vállalkozás válsághelyzete előre jelzi, a csődbejelentés is a válság menedzselés része.
Amennyiben az eljárás nem sikeres, sor kerül a felszámolási eljárásra.








2. A társas vállalkozások megszűnésének módjai: végelszámolás, felszámolás


2.1 A gazdasági társaság megszűnik, ha:

• a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult,
  
• elhatározza jogutód nélküli megszűnését (végelszámolási eljárás),
  
• más gazdasági társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más gazdasági társasági formába átalakul,
  
• tagjainak száma – az egyéni cég a kft.-t és az rt.-t kivéve – egy főre csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot,
  
• a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
  
• a bíróság a felszámolási eljárás során megszünteti.
  

2.1.1 Végelszámolási eljárásKözismert jelenség, hogy fizetőképes gazdálkodó szervezetek szüntetik meg tevékenységüket saját elhatározásuk alapján.
A gazdasági társaság legfőbb szerve határozatot hoz, melyben kimondják a gazdálkodószervezet jogutód nélküli megszűnését, kinevezik a végelszámolót, valamint rendelkeznek a gazdasági társaság vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról.
A végelszámolás kezdő időpontjában, melyet a legfőbb szerv határozatában állapít meg, a cég vezető tisztségviselőjének megszűnik a megbízatása. Az ő helyébe lép a végelszámoló.
A vezető tisztségviselő 45 napon belül köteles elvégezni a törvény által rá kiszabott számviteli feladatokat, ill. köteles eleget tenni tájékoztatási és iratátadási kötelezettségének. Ezt akkor is meg kell tenni, ha esetleg a volt vezető tisztségviselő lesz a végelszámoló.
Bárki lehet végelszámoló, aki a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel és elfogadja a megbízást.
A végelszámoló fokozott gondossággal, a gazdasági társaság ill. a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni.
A határozatot meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely meghozza a végelszámolásról szóló végzést, és elrendeli annak Cégközlönyben való közzétételét.
A hitelezők a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül kötelesek bejelenteni a követeléseiket.


A végelszámoló a gazdálkodószervezet kötelezettségeit teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti. Az eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
A végelszámolás igazolt költségeit a gazdálkodószervezet viseli.

2.1.2 Felszámolási eljárás
Célja: a fizetésképtelen adós vagyonából a hitelezők hozzájussanak követeléseikhez. Ezzel
egyidejűleg a felszámolt vállalkozás jogutód nélkül megszűnik.
Az eljárás az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése alapján folytatható le.
A felszámolást elrendelő bírósági végzés alapvető feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.
A bíróság akkor állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, ha:

• nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
  
• a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  
• fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
  
  
  

A felszámolást felszámoló bonyolítja le.

A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az egész eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
A felszámolás körébe tartozó vagyonból a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni a tartozásokat:

• a felszámolás költségei (az adóst terhelő munkabér, végkielégítés, bírósági költségek,
  a vagyon megőrzésével, értékesítésével járó költségek stb.),
  
• zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések,
  
• tartásdíj, életjáradék kártérítési és más, rendszeres időközönként járó pénzbeli juttatás, mely a jogosultat élete végéig megilleti,
  
• kártérítésből, hibás teljesítésből, szavatossági, jótállási kötelezettségből származó követelések,
  
• társadalombiztosítási tartozások, adók, egyéb köztartozások,
  
• egyéb követelések.
  
  

A felszámolási eljárásban a hitelezők és az adós között bármikor helye van az egyezségnek. Ha ez létrejön a bíróság dönt a felszámolási eljárás befejezéséről.


3. A betéti társaság „bt.”jellemzői:

• a tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak,
  
• alapító okirata a társasági szerződés,
  
• tagjai beltagok és kültagok,
  
• beltagok: felelősségük korlátlan és egyetemleges, a társaság ügyei csak ők intézhetik, a társaságot csak ők képviselhetik,
  
• kültagok: felelősségük korlátolt, az alapító okiratot módosító döntésekben az ő egyetértésük is kell,
  
• mind a beltag, mind a kültag lehet magánszemély és jogi személy is,
  
• a nyereségből való részesedés és a veszteség viselése vagyonarányos,
  
• a betéti társaság lehetőséget ad arra, hogy valaki nem túl nagy összegű tőkét fektessen be munkavégzés nélkül, csendestárs legyen.
  

A tagsági jogviszony:

• közös megegyezéssel,
  
• kizárással,
  
• azonnali hatályú felmondással,
  
• felmondással,
  
• a tag halálával vagy (szervezet esetén) a szervezet megszűnésével, illetve akkor szűnik meg, ha fenntartása jogszabályba ütközik.
  

A bt. akkor is megszűnik, ha abból valamennyi beltag, illetőleg kültag kiválik. A törvény három hónapos határidővel lehetőséget ad a beltag(ok) nélkül maradt kültag(ok)nak , illetőleg a kültag(ok) nélküli beltag(ok)nak hogy a társaságot folytassák.
Vagy úgy, hogy új beltag(ok), illetőleg új kültag(ok) belépését jelentik be a cégbírósághoz, vagy úgy, hogy a továbbiakban közkereseti társaságként működnek tovább.




4. A megszűnéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek


A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására az adós székhelye szerint megyei (fővárosi) bíróság illetékes, a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozik.


Az eljárás során a felek pozícióját az adós és a hitelező(k) foglalják el.
Adós – az a gazdálkodószervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni.
Hitelező – mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van.


A végelszámolási eljárás határozatát meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely meghozza a végelszámolásról szóló végzést, és elrendeli annak Cégközlönyben való közzétételét.


A csődeljárás úgy indul meg, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnál kezdeményezi annak megindítását.
A csődeljárást a Cégközlönyben nyilvánosságra hozzák.


A felszámolást elrendelő jogerős végzést közzé kell tenni a Cégközlönyben.


A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törlést a Cégközlönyben közzéteszik.