2014. április 4., péntek

11. tétel Kereskedelem

11. Ön egy vállalkozás vezetője, aki tudni akarja a cég vagyoni állapotát.
A rendelkezésre bocsátott mérleg és eredmény-kimutatás elemzésével ismertesse a vagyoni helyzetet, nyereséget, veszteséget.






  1. A mérleg fogalma, felépítése, elkészítése


A gazdálkodó szervezeteknek ahhoz, hogy a társadalmi újratermelési folyamatból
- a társadalmi munkamegosztás alapján – rájuk háruló vagy általuk vállalt feladatokat elláthassák, anyagi és nem anyagi javakkal kell rendelkezniük.


A vagyon fogalma: a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége
A vállalkozás működése során a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javakat folyamatosan mozgatja, változtatja.
Azt, hogy a vagyon éppen milyen formában áll rendelkezésre (pl. pénz, gép vagy értékpapír), a számviteli nyilvántartásokból lehet megtudni.


Lényeges, hogy a tevékenység eredményes legyen, nyereséget érjen el.


A vállalkozásoknak a rendelkezésükre álló vagyontárgyakat – anyagi javakat – kétféle formában kell nyilvántartaniuk:
egyrészt az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint,
másrészt eredetük (származásuk) szerint.
Ha az anyagi javakat - a vállalati vagyont – az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor az anyagi javakat eszközöknek nevezzük.
Ha az anyagi javakat - a vállalati vagyont –eredetük (származásuk) szerint különböztetjük meg, akkor azokat forrásoknak nevezzük.


Mérleg: a vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását (eredetét), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is.






  1. Az eszközök (aktívák) ismertetése


Az eszközök fogalma: tárgyi alakot öltött javak és pénzértékben kifejezett követelések.


Az eszközök csoportosítása
A vagyonelemeket két nagy csoportra osztjuk:
  • befektetett eszközök és
  • fogóeszközök.
A befektetett eszközök olyan anyagi és nem anyagi javakat, valamint anyagi javakra vonatkozó jogokat (követeléseket) foglalnak magukba, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalat működését tartósan szolgálják.
A forgóeszközök olyan anyagi javakat és anyagi javakra vonatkozó jogokat (követeléseket) foglalnak magukba, amelyek az újratermelési folyamatban viszonylag rövid időn belül megváltoztatják megjelenési formájukat, mert annak egy új szakaszába lépnek át.


Az eszközök összessége – mint a vagyon megjelenésének formája – a pénztőke egy adott befektetési módozatát, struktúráját jelenti, és a vállalkozás múltbeli döntéseinek lenyomataként értelmezhető. Az eszközök olyan gazdasági erőforrások, amelyek biztosítják a vállalkozás működését, s így jövőbeni hasznát.






  1. A források (passzívák) ismertetése


Források: a vállalat saját tőkéjének és külső tartozásainak összege, együttesen az eszközök finanszírozását szolgálják.


A gazdálkodáshoz szükséges vagyon két forrásból származik: a tulajdonosoktól és a különböző hitelezőktől „idegen forrásból”.
A tulajdonosi tőkeérdekeltség általában a következő két részből áll:
  • a rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke (részvény vagy üzletrész),
  • a visszatartott (felhalmozott, tartalékolt) nyereség.
Ez utóbbi tőkerészt a menedzsment a tulajdonosok hasznára újra befektette az üzletbe, vagyis ezzel is a vállalat üzleti tevékenységét finanszírozta.
Hasonlóképpen teljesült a finanszírozási funkció a tulajdonosi érdekeltség másik részére és a hitelekre is, ezért igaz a következő állításunk: a források, ill. azok szerkezete a gazdálkodó egység múltbeli finanszírozási döntéseit tükrözik vissza.


A vagyon kétféle szempontú figyelembevétele a könyvvitelben kétféle nyilvántartásként jelenik meg. Mivel a nyilvántartásokat a könyvvitel ugyanarról a vagyonról vezeti, ezért a nyilvántartások végösszegének egymással meg kell egyeznie.


eszközök = források


Adott időszakon belül a gazdasági egység vagyoni helyzetében bekövetkező változás kétféle lehet: ha az eszközök felhasználása során többletérték keletkezett, ez nyereségként a passzívák között lesz elkönyvelve, hiszen a nyereség a források bővülését jelenti.
Veszteséges gazdálkodás esetén a veszteség szintén a passzívák között jelenik meg, de forráscsökkentő tételként.






  1. Az eredmény-kimutatás célja, jellemzői


A gazdálkodó szervezetek tevékenységével kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény a racionális gazdálkodás. Az ésszerű gazdálkodás többek között a tevékenység eredményes elvégzését is magába foglalja. A tevékenység eredményessége többféleképpen is mérhető.
Az eredményességet kifejező mutatószámok közül az egyik legfontosabb a vállalati eredmény (röviden: eredmény). A könyvvitelnek – a vagyon (és költség) nyilvántartásán kívül – éppen az eredmény-meghatározás az egyik legfontosabb feladata. Az eredmény dinamikus jellegű mutatószám, amely mindig egy időszak alatt keletkezik, meghatározása pedig az adott időszak alatt keletkezik, meghatározása pedig az adott időszak végén történik.




Az eredmény egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége.


Eredmény-kimutatás: a vállalat adott időszakban elszámolt bevételeinek és kiadásainak egybevetése.


Az eredmény-kimutatás olyan számviteli okmány, amely egy időszakra vonatkozóan előre meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt


A pénzügyi elemzés a vállalat tevékenységének pénzügyi vetületeit és következményeit tárja fel, különböző mutatók segítségével.
Ezek közül kiemelkedő szerepe van a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak.






  1. Eredmény-kimutatás: forgalmi és összköltség alapú


Az eredmény-kimutatások tartalom szerint csoportosított változatai:
  • forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás,
  • az összköltség típusú eredmény-kimutatás.
A forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás a hozamokat és a ráfordításokat is a kibocsátáshoz, az értékesítéshez, a realizáláshoz kapcsoltan tartalmazza. Ennek megfelelően a hozamok az értékesítés hozamai, a ráfordítások pedig az értékesítés ráfordításai.
Az összköltség típusú eredmény-kimutatásban a hozamok szintén az értékesítés hozamai, a ráfordítások egy része pedig a termelés költségei.
Mindkét változatban ugyanazok az eredménykategóriák szerepelnek:
  • üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a saját üzletmenetében mennyire volt sikeres.
  • pénzügyi műveletek eredménye: a pénzügyi tevékenység sikerességét mutatja meg.
  • a vállalkozás szokásos eredménye: ez az előző két eredmény összevonásával számítható ki.
  • rendkívüli eredmény: olyan bevételek és ráfordítások eredménye, amelyek nem tartoznak a vállalkozás alaptevékenységi körébe.
  • adózás előtti eredmény: megmutatja, hogy az adott év alatt mekkora volt a vállalkozás teljes kigazdálkodott eredménye.
  • adózott eredmény: az adófizetési kötelezettség teljesítése után maradó eredmény.
  • mérleg szerinti eredmény: Ha ez az összeg pozitív akkor a saját tőke ennyivel nő, ha negatív a saját tőke ennyivel csökken. Ez a tétel kerül a mérlegbe.






Az üzleti tevékenység eredményét tehát kétféle módszerrel lehet megállapítani.
A kétféle eredmény-kimutatás sémáját az alábbi ábra mutatja: