13. Az Ön kisvállalkozása új munkatársat alkalmaz.
Beszéljen a munkaviszony létesítésének szabályairól! A
mellékelt munkaszerződés alapján ismertesse a dokumentum
tartalmát! Ön szerint mikor nem megfelelő a munkaszerződés?
Támassza alá véleményét konkrét példákkal!
1. A munkaviszonyt szabályozó jogforrások
A munkához való jog alkotmányos jog, benne van az
Alkotmányban.
A dolgozók felvételekor, alkalmazásakor különböző
jogszabályok előírásait kell betartani.
Ezek közül legfontosabb a Munka Törvénykönyve (1992.
évi XXII. törvény).
A 2012-es év első kihirdetett törvénye az új Munka
Törvénykönyve volt. A kihirdetést követően számtalan átmeneti
szabály volt érvényben, a szöveget több helyen módosították
is.
2013. január elsejétől véget ért az átmeneti időszak, és a
teljes új Munka Törvénykönyv hatályba lépett.
Ha van, akkor a kollektív szerződésben rögzítetteket is
figyelembe kell venni.
A kollektív szerződést a szakszervezetek és a munkaadó
kötheti. Szabályozza a munkaadó és a munkavállaló jogait és
kötelességeit, konkrétan az adott vállalkozásnál, intézménynél.
A kollektív szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérhet,
de csak a munkavállaló javára.
2. A munkaviszony fogalma, létesítése
A munkajogban
a munkaviszony a munka
törvénykönyve által meghatározott munkavégzésre irányuló
jogviszony. A
munkaviszony a munkavállaló
és a munkáltató
között jön létre munkaszerződés
kötésével, amit írásba kell foglalni. A munkaszerződésnek
tartalmaznia kell a felek megállapodása alapján a munkabért
és a munkavállaló munkakörét.
A hatályos magyar jog a munkaviszonyt a 2012. évi I. törvényben
szabályozza.
A munkaadóknak 2007. január 1-jétől a munkaviszonyok
létesítésének és megszűnésének tényét - egyéb adatok
mellett - az (illetékes elsőfokú) állami adóhatóság felé kell
jelenteniük elektronikus úton az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon (T 1041 számú nyomtatvány). A munkaszerződést a
munkavégzés megkezdését megelőzően kell megkötni.
3. A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló
Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés
alapján munkavállalót foglalkoztat.
Munkavállaló az a természetes személy, aki
munkaszerződés alapján munkát végez.
Munkavállaló az
lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően
munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a
tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű
képzés keretében tanulmányokat folytat.
A gyámhatóság
engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális,
művészeti, sport, hirdetési tevékenység keretében a
tizenhatodik életévét be nem töltött személy is
foglalkoztatható.
4. A munkavállalás kritériumai, okmányai, igazolványai:
- életkor (személyazonosító igazolvány),
- magyarországi lakóhely (lakcímkártya, letelepedési
engedély),
- szakképzettség (bizonyítvány),
- orvosi alkalmasság (egészségügyi könyv),
- erkölcsi alkalmasság (erkölcsi bizonyítvány),
- adóazonosító jel (adóigazolvány),
- társadalombiztosítási nyilvántartás (hatósági
bizonyítvány, TAJ kártya).
5. A munkaszerződés alaki és tartalmi követelményei a
mellékelt szerződés alapján
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződés mindkét fél jogait és kötelességeit
meghatározza.
A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a
munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató
köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba
foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére
csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon
belül – hivatkozhat.
E szabályoktól sem a felek megállapodása,
sem kollektív szerződés nem térhet el.
A munkaszerződés tartalma:
Némileg változott a munkaszerződés
tartalmára vonatkozó szabályozás.
A kötelező tartalmi
elemek a következők:
a felek
neve, lényeges adatai,
a
munkavállaló alapbére,
a
munkavállaló munkaköre,
a
munkaviszony tartama,
a
munkavállaló munkahelye.
Az alaki kötöttség általános szabályai
szerint a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek
nevét és a munkaszerződés teljesítése
szempontjából lényeges adatait.
Kötelező megállapodni a munkavállaló
alapbérében
és munkakörében,
ettől nem lehet
eltérni.
Meg kell határozni a munkaviszony
tartamát és a munkavállaló munkahelyét is. Ezek
is
kötelező elemei ugyan a munkaszerződésnek,
mégsem lesz érvénytelen a megállapodás, ha
kimaradnak a szerződésből. Ha ugyanis a
munkaszerződés nem utal a munkaviszony
tartamára vagy a munkahelyre, a törvény
kisegítő szabályát kell figyelembe venni: ilyen
esetben a munkaviszony határozatlan
időre jön létre, munkahelynek
pedig azt a helyet kell
tekinteni, ahol a munkavállaló a
munkáját szokás szerint végzi.
Ettől eltérő szabályt kollektív szerződés nem állapíthat
meg.
A munkaszerződésben kiköthető
részmunkaidős foglalkoztatás.
Ha nincs ilyen kikötés, a
munkaviszony általános teljes napi
munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
Próbaidő továbbra
is csak a munkaszerződésben köthető ki. Tartama legfeljebb
három
hónap lehet,
amelyet a munkaviszony kezdetétől számítunk. A három hónap csak
a
maximum, természetesen ennél rövidebb
próbaidő is kiköthető. Ha a próbaidő három
hónapnál rövidebb, a felek dönthetnek
úgy is, hogy a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal
meghosszabbítják, azonban az a
meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a három
hónapot. Meg kell említeni, hogy a
kollektív szerződés hosszabb,
legfeljebb hathónapos
próbaidőt
is megállapíthat.
A munkaviszony kezdete
A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben
kell meghatározni. Ha a
munkaszerződésben nem jelölik meg külön a felek, a
munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel
módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a
megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
6. Mikor nem megfelelő a munkaszerződés:
- ha szóban kötötték meg,
- ha nem tartalmazza azt, amit a jogszabály előír,
- ha ellentmond a jogszabálynak,
- ha nincs mindkét fél által aláírva.
