2014. április 3., csütörtök

hogyan segíti az élelmiszeripart a bizonylatok, irodai szoftverek , raktár és készlet nyilvántartása

hogyan segíti az élelmiszeripart a bizonylatok, irodai szoftverek , raktár és készlet nyilvántartása


http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=750%3Aa-vonalkod-az-epos-rendszer-bemutatasa&catid=206&Itemid=328

http://ado.hu/rovatok/szamvitel/ugyeljuk-a-bizonylatok-helyes-kezelesere

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/17_0003_017_101030.pdf

Az élelmiszeripar az élelmiszerek üzemi előállításával foglalkozó iparág. Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.

A számviteli munka során a munkavégzés alapja a bizonylat, hiszen minden egyes gazdasági esemény hatását alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő bizonylat alapján lehet a könyvekben rögzíteni.
A bizonylat a gazdasági eseményekről készített, hitelt érdemlő okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában magyar nyelven kell kiállítani.
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal a számviteli törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

.Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők (szövegszerkesztés, nyilvántartások kezelése, prezentációkészítés stb.) számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé.
A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek: egymásból hívhatóak, képesek egymás fájlformátumainakbizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként mint közös szolgáltatás valósul meg (például közössúgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között).
Az irodai alkalmazáscsomagok (legalábbis a modernek) mindenképp kell, hogy tartalmazzanak:
Ezenkívül általában tartalmaznak:
  • bemutatókészítő alkalmazást;
  • személyes nyilvántartó programot (PIM): (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programban integrálva);
  • adatbázis-kezelő programot;
  • webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutatókészítő programmal integrálva, azzal egyben);
  • személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben);
  • keretprogramot, ami a csomag összes alkalmazásának egyes funkcióit integráltan kezelni képes („irodai asztal” jellegű program)
  • közös súgórendszert vagy segítőprogramot (Súgó, Segéd; esetleg a keretprogram részeként);
  • egyszerűbb rajzoló-szerkesztőprogramokat diagramok, blokkdiagramok, dokumentumhátterek előállításához.
Az értékesítés folyamatosságához, zavartalanságához elengedhetetlen, hogy a kereskedelmi 
egységek vezetői naprakész információkkal rendelkezzenek az árukészletek nagyságának és 
összetételének alakulásáról. A készletek ismeretében tudnak döntést hozni arról, hogy a 
várható forgalom zökkenőmentes lebonyolításához milyen árukat, milyen mennyiségben kell 
beszerezni.
Ha a készletek alakulását mennyiségben és értékben folyamatosan nyilvántartják, akkor a 
készletekről mindig naprakész információ áll a vezetők, ill. tulajdonosok rendelkezésére. Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás esetén nem kötelező az év végén a készletek tényleges számbavétele, azaz a 
leltározás.Nagyobb készlet esetén ez a módszer számítógépes nyilvántartási rendszert igényel.Számítógépes készletnyilvántartás esetén a programba beépíthetők azok a minimális 
készletmennyiségek (a jelző-készletszintek), amelyeknél a gép jelzi az áruutánpótlás 
szükségességét.
A készletezési tevékenység az áruk szakszerű tárolását is magába foglalja.A készletezés technikai műveleteinek, - a tárolásnak és árukezelésnek - az értékesítési 
célokat kell szolgálniuk
Összességében, ha szoftvereineken nyilvántartjuk a tevékenységünk velejáróit (pl. számlázás, beszállítók, megrendelők névjegyzéke) és felfogadunk egy jó könyvelőt aki érti is a dolgát és rendesen megfizetjük, akkor nincs okunk aggodalomra a hivatalos szervek felé. De attól még vállalkozásunk csődbe mehet, a gazdasági helyzet instabilitása, az infláció és egy esetleges III. Világháború vagy globális katasztrófa bekövetkeztével. Akinek tehát vállalkozása van az tudja mire vállalkozik, lutri az egész.