1. A pénzforgalom fogalma
A pénz a forgalmi és fizetési eszköz funkcióját betöltve közvetíti az áruk cseréjét, lehetővé teszi a jövedelem elosztását és újraelosztását. A pénz mozog egyik tulajdonostól a másikhoz. A bankrendszer a pénz körforgásának kezdő és befejező pontja.
A pénznek az állandó, szakadatlan körforgását, amelynek során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket, pénzforgalomnak nevezzük. A pénzforgalom nem más, mint a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége.
A pénzforgalomban alapvetően két fő fizetési mód van:
- a készpénzfizetés és
- a bankszámlapénzzel
történő fizetés.
A készpénzes forgalom eszköze a készpénz (a jegybank által kibocsátott bankjegy és érme), a forgalom a pénz, készpénzkímélő eszköz (bankkártya, csekk) tényleges átadásával bonyolódik le.
A készpénz nélküli forgalom eszköze a bankszámlapénz (bankszámlabetét), a forgalom bankszámlák közötti átírással bonyolódik.
Tehát a pénzforgalom a készpénz- és a készpénz nélküli (elszámolási) fizetési forgalomból tevődik össze. A két forgalom között szoros kapcsolat van, hiszen a pénz állandó körforgásában a készpénz számlapénzzé, a bankszámlapénz készpénzzé alakulhat át.
A két fizetési forma közül az elszámolási forgalom a meghatározó (az összes pénzforgalom kb. 90%-a). Minél fejlettebb egy ország pénzügyi rendszere, annál kisebb a készpénzforgalom és annál elterjedtebb a készpénzkímélő fizetési forgalom.
Hazánkban a pénzforgalom szabályozása az MNB feladata.
Mind az elszámolási, mind a készpénzforgalom területén azonos elvek és szabályok érvényesülnek.
2. A készpénz nélküli forgalom szabályai
Feltétel, hogy a kötelezettnek és a jogosultnak is legyen bankszámlája valamelyik kereskedelmi banknál.
A bankszámla
A számlapénz- forgalom előfeltétele, hogy a pénztulajdonosoknak valamely pénzintézetnél legyen elszámolási számlája.
A belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és az áfa adóalany egyéni vállalkozók kötelesek pénzeszközeiket (a készpénzben teljesítendő fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével), bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.
A bankszámlaszerződés is – mint minden szerződés – a felek egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre. Az ügyfél számlanyitási kérelemmel fordul a választott,
bankszámlavezetésre jogosult hitelintézethez, amelyet az visszaigazol, ezzel létrejön a szerződés.
Az elszámolási számla lényege, hogy arról kifizetéseket lehet teljesíteni és jóváírásokat lehet rá elfogadni.
A szerződésben mindkét fél jogokat szerez és kötelezettségeket vállal.
A bank arra vállal kötelezettséget, hogy:
- a számlatulajdonos
bankszámláján levő pénzét kezeli, nyilvántartja, a megbízások
szakszerű teljesítését vállalja,
- a számla forgalmáról (a
számlára beérkező összegekről – jóváírásokról -, az
onnan teljesített fizetésekről – terhelésekről -) és a
számla mindenkori egyenlegéről a számlatulajdonost rendszeresen,
folyamatosan értesíti,
- az ügyféllel való
kapcsolata során tudomására jutott tényeket banktitokként
kezeli.
A számlatulajdonos jogosult:
- rendelkezni a
számlakövetelése feltett,
- a fizetése vonatkozó
megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonni, módosítani.
Gazdasági társaság részére pénzforgalmi bankszámlát a pénzintézet csak akkor nyithat, ha a jogi személy igazolja, hogy a társaság a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmét benyújtotta, továbbá egységes statisztikai számjelét a Központi Statisztikai Hivatal közölte.
Az egyéni vállalkozó részére pénzforgalmi bankszámla akkor nyitható, ha a magánszemélyt a NAV nyilvántartásba vette.
A számlanyitásról a bank a pénzforgalmi jelzőszám közlésével értesíti az adóhivatalt, a KSH-t és az Egészségbiztosítási Pénztárt.
A bankszámla feletti rendelkezésen a bankszámláról való fizetés jogát értjük.
A számlatulajdonos alapvető joga, hogy pénze felett szabadon rendelkezzék.
A pénzgazdálkodás biztonsága viszont megköveteli azt, hogy a bankszámla felett mindenkor csak az arra jogosult személyek rendelkezhessenek.
Ezért a rendelkezési jog csak akkor nyílik meg, amikor a számlavezető bankhoz a cég vezetője a számla feletti rendelkezésre jogosultak nevét és aláírását bejelentette.
A bejelentéshez mellékelni kell a vezető kinevezési okiratát és aláírását, amelyet a számlatulajdonos felettes hatóságának igazolnia kell.
Pénzforgalmi jelzőszám
A pénzforgalmi jelzőszám a bankszámla megjelölésére szolgáló 16 vagy 24 pozíciós szám.
Az első 8 pozíció a számlavezető bank azonosítására szolgál, a második 8 pozíció az ügyfél azonosítására szolgál, a harmadik 8 pozíció a számla típusának megkülönböztetésére szolgál.
3. A készpénz nélküli forgalom módjai
A bankszámlapénz-forgalom a bankszámlák közötti átírással lebonyolított pénzforgalom.
A bankszámlapénz-forgalomban a fizetés úgy történik, hogy a bank a kapott rendelkezés szerint megterheli a kötelezett bankszámláját, és elismeri a jogosult számláját.
Az alkalmazott formákat alapvetően a szerint különböztetjük meg, hogy ki és milyen feltételekkel kezdeményezi a fizetést a megbízás bankhoz történő benyújtásával (az adós,
a kötelezett, vagy az eladó, a jogosult-e a kezdeményező).
Eszerint a bankszámlák közötti megbízás fajtái:
- az átutalás,
- a beszedési megbízás
(inkasszó),
- az okmányos meghitelezés
Azzal bízza meg a számláját vezető bankot, hogy a megbízáson feltüntetett összeggel bankszámláját terhelje meg, és az ott feltüntetett kedvezményezett, jogosult bankszámláján írja jóvá, vagy ha azt más bank vezeti, oda utalja át.
A beszedési megbízásnál (inkasszó) a fizetést a jogosult, a kedvezményezett kezdeményezi.
A jogosult azzal bízza meg a számlavezető bankját, hogy követelését az adós terhére a bankszámlák közötti átírással szedje be.
A beszedési megbízásnak két fő formája van:
- a határidős és
- az azonnali beszedési
megbízás.
A külkereskedelmi tevékenység gyakori elszámolási formája, a legbiztonságosabb mód a nemzetközi kereskedelemben az okmányos meghitelezés, vagy más néven akkreditív.
Az okmányos meghitelezés, az akkreditív a pénzintézet fizetési ígérete arról, hogy a vevő (importőr) megbízásából, a vevő által biztosított fedezet (elkülönített számla, hitelkeret) terhére meghatározott időn belül az akkreditív szerződésben meghatározott okmányok benyújtása ellenében a jogosult (kedvezményezett) részére fizetést teljesít.
Vagyis, az okmányos meghitelezéssel a pénzintézet (nyitó bank) saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget, az okmányok megfelelősége esetén, részére megfizeti.
4. A készpénzzel történő fizetés szabályai
Ha a pénztulajdonos a pénzforgalmát mégsem számlapénz-alakjában kívánja lebonyolítani, akkor nem marad más hátra, mint készpénzzel fizetni. Ehhez általában először a cég bankszámlájáról fel kell venni a szükséges összeget készpénzben, majd a cég házipénztárában nyilvántartásba kell venni, és ezt követően lehet belőle fizetni.
Ezt ugyan a pénzügyi rendszer irányítói nem nagyon kedvelik, és a pénztulajdonosoknak is sok gondja van vele, ennek ellenére jelentős készpénzforgalom zajlik – még a gazdálkodó szervezetek között is – hazánkban. Ennek egyik legfőbb oka a vállalkozások között kialakult bizalmatlanság. Több cég vált fizetésképtelenné, így a benyújtott számlákat sem tudta kiegyenlíteni, így előfordul, hogy a vevők előre nem hajlandók fizetni, amíg az árut meg nem kapják, az eladók pedig nem hajlandók az árut odaadni, amíg az árát nem látták.
A készpénzforgalom lehetőséget biztosít az úgynevezett pénzmosásra. Amennyiben valaki tisztességtelenül szerzett pénzét árura akarja cserélni és így akarja a pénz eredetét eltitkolni, akkor vevőként nem akarja, hogy fény derüljön a személyére, ezért készpénzben adja át az eladónak az áruért fizetendő összeget. Többszöri áru-pénz-áru csere után a pénz útja már követhetetlenné válik.
A bankjegyekkel és az érmékkel lebonyolított forgalmat nevezzük készpénzforgalomnak.
A gazdálkodó szervezetek házipénztárai az adott cég készpénzállományát kezelik és forgalmát bonyolítják
A pénztár az a területileg is elhatárolt hely, ahol a gazdálkodó szervezet készpénzforgalmát lebonyolítják.
A pénztáros minden pénztári befizetést és kifizetést szabályszerűen kiállított pénztárbizonylat alapján számolhat el, és ezeket felmerülésük sorrendjében pénztári nyilvántartásba is fel kell jegyeznie.
A pénztárjelentést és a készpénzállomány meglétét a pénztárellenőrnek naponta ellenőriznie kell.
A készpénzforgalom lebonyolításának módozatai
A készpénzmozgást megelőzi vagy követi a számlapénz készpénzzé alakulásának, ill. a készpénz számlapénzzé alakulásának folyamata.
Tehát, ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a pénztárában készpénzzel tudjon fizetni (saját dolgozóinak, más cégeknek stb.), bankszámlájáról a pénzt fel kell vennie. De fizethet úgy is, hogy megbízást ad a számláját vezető banknak, hogy számlaköveteléséből közvetlenül (készpénzcsekk) vagy posta közbeiktatásával harmadik személynek teljesítsen készpénzfizetést.
A készpénzzel fizetők vagy a szervezet bankszámlája javára a banki, postai pénztáraknál, vagy közvetlenül a házipénztárban teljesíthetik a befizetést.
A pénzforgalmi megbízásokat csak az MNB által jóváhagyott nyomtatványokon lehet megadni.
A pénzfelvét az a művelet, amikor a gazdálkodó szervezet a bankszámlája terhére a saját pénztárának feltöltésére vagy telephelye, kirendeltsége, fiókja részére ellátmányt juttat.
Egy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás esetében a készpénzzel történő fizetésnél a következőkre kell figyelni:
- A készpénzzel történő
fizetés azonnali fizetési kötelezettséget jelent, a teljesítés
időpontjában kell fizetni.
- Nem biztonságos.
- Magas költséggel jár.
- Ellenőrizni kell, hogy a
bankjegyek és érmék nem hamisak és nem hiányzik belőlük.
- Pontosan kell visszaadni.
- Megfelelő értékű és
címletű váltópénzzel kell rendelkezni.
- Ha vissza kell adni belőle,
csak a visszajáró visszaadása után tehetjük el a nagyobb
címletű pénzt.
