A lipidek az élőlényeknek azon létfontosságú szerves vegyületei, melyek glicerinből és zsírsavakból álló apoláris makromolekulák. Apoláris azaz víztaszítók és zsíroldószerekben oldódnak.
Különböző kémiai szerkezetű, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal rendelkező szerves vegyületek gyűjtőneve. Vízben nem, csak apoláris oldószerekben oldódnak (benzol, éter) – apolárisak maguk is, hiszen molekuláikat apoláris, hosszú szénhidrogénláncok vagy gyűrűk alkotják.
Közismert lipidek a neutrális zsírok, amelyek glicerinből és három nagy szénatomszámú zsírsavból épülnek fel (többnyire palmitin-, sztearin-, vagy olajsav). Keletkezésük: kondenzációval (vízkilépéssel) - az észterkötés helyén hidrolízissel felbontható. A keletkezett zsírmolekula kifelé apoláros, semleges jellegű, innen a neutrális elnevezés.
A természetben leggyakoribb lipidek, növényekben, állatokban egyaránt megtalálhatóak, főleg mint tartalék tápanyagok – a felhasználatlan tápanyag egy része zsírrá alakul és felhalmozódik a szövetekben.
A zsír esetenként hőszigetelő, mechanikai védelmet is betölthet – bálnák, delfinek.
A zsírban oldódó vitaminok számára oldószer is (A,D,E,K) – halmájolajok. Szobahőmérsékleten szilárdak vagy folyékonyak – szénláncok határozzák meg. Ha hosszabb ideig levegőn hagyjuk a bennük levő telítetlen kötések megkötik a levegő oxigénjét – avasodás. A növényekben elsősorban a termések húsos részében és a magvakban található. Olivaolaj – olajfa terméséből. Napraforgó, repce, szója, len. Tejben sokféle állati eredetű lipid található kolloid formában.
A lipidek másik csoportja a foszfatidok. Felépítője: egy glicerin, két zsírsav és egy foszforsav kapcsolódik össze észterkötéssel (illetve foszfátészterkötéssel). Legegyszerűbb képviselőjük a foszfatidsav. A molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, a foszforsavat tartalmazó poláris – ez a rész könnyen kapcsolódik vízmolekulákhoz. Ezért vizes közegben cseppeket vagy hártyákat alkotnak (kolloid méretű) - biológiai membránok létrehozásában van szerepük. Ennek kialakulását az apoláros részek közötti van der Waals kölcsönhatások is elősegítik.
Foszfatidok
- glicerin + 2 zsírsav + H3PO4 + poláris molekula észtere
A lipidek közé soroljuk a szteroidokat is. Alapszerkezetük a szteránváz (gonán). Szerepük: részt vesznek a sejt szerkezeti elemeinek kialakításában – a koleszterin minden sejtben (membrán) megtalálható; a D-vitamin előanyaga is idetartozik; epesavak (kólsav) – csökkentik a felületi feszültséget, a zsírokat kolloid részecskékké változtatják, elősegítve ezzel emésztésüket; nemi hormonok.
szteránváz (gonán alapváz) + oldalláncok
- apoláris
- hormonok, felületi feszültségcsökkentők
- pl: koleszterin, ösztrogén, tesztoszteron
A karotinoidok az állat- és növényvilágban is elterjedtek. Szénláncukban konjugált kettős kötésű rendszer van – színesek (többnyire vörösek, sárgák). Karotin (sárgarépa) – fotosz. pigment is, likopin (paradicsom), xantofill – fotosz. pigment is. Az A-vitamin kiindulási anyaga, illetve a szem fényérzékeny anyagának alkotórészei is ebbe a csoportba tartoznak.
A viaszok olyan észterek, amelyek egy nagy szénatomszámú alkoholból és nagy szénatomszámú karbonsavból épülnek fel. Növények és állatok (bogarak) kültakaróján található meg.
izoprén (8db) származék
- apoláris
- fotoszintetikus festékek, színanyagok
- pl: karotin (sárgarépa), likopin (paradicsom), A-vitamin
