A minőség alakulása
Az egyiptomi fáraók idején:
- dokumentált minőségügyi rendszer az előkelők temetésére
- eltemetendő javak szabvány leírása
- szertartások végrehajtási módját leírták
Az előírt minőséget a Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével.
.jpg)
Kínai agyaghadsereg: Kína első császára elrendelte, hogy amit az udvartartásban használnak meg kell jelölni. Azonosítani kellett a jelet, hogy ha egy darab hibásnak bizonyult meg tudják büntetni a készítőjét.
Középkor európai építőmesterei
- azonosítójelekkel ellátott épületek
- a mester jelölte az inasai által faragott köveket
- céhszabályzatban állították fel a minimális követelményeket a mesterré váláshoz
- a céhek és a manufaktúrák , a céhek tovább nem tudtak maradni, mert jobb minőségű árut készítettek
A hadiipar kezdetektől szoros kapcsolatban áll a minőségüggyel , így hozzájárult a fejlődéshez.
Királyi fegyvertartás követelményeinek megjelenése, beszállítók ellenőrzik, kiderült, hogy a köznyelv szinonimaként emlegeti.
Eredményesség: sikerrel, eredménnyel járó tevékenység megvalósítása a cél elérése. A tervezett tevékenységek megvalósításának és a tervezett eredmények elérésének mértéke.
Hatékonyság: a ráfordításokat és a hatásokat tükröző eredmények viszonya. Az eltért eredmény és a felhasznált erő viszonya.
Minőségügy nagyjai
- Philip Crosby : megfelelés a követelményeknek
- W. Edwards Deming: az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározása, mértéke piacnak megfelelő alacsony ár mellett
- Arnold V. Felgenbauer: teljes vevői megelégedettség
- Joseph Juran: használatra való alkalmasság a felhasználó megítélésének megfelelően
- Shgii Shiba: megfelelés a szabványoknak, megfelelés a használatra, felhasználásra alkalmasságra, megfelelés vevő kinyilvánított igényeinek és a ki nem mondott igényeknek
5 hiba , a probléma megoldás 7 lépése / szintje
- probléma konkrét meghatározása, a probléma jellegzetességeinek rögzítése
- összefüggések vizsgálása
- problémát okozó hibák feltárása, azok hatásainak rögzítése
- döntés a kidolgozott javaslatokról
- tényleges hatások ellenőrző mérése
- bizonyítottan jó eljárások technológiában való rögzítése és bevezetése az arra alkalmas helyen
A minőségügy fejlődése
1910-1960: Minőség-ellenőrzés hagyományos módszerei
1961-1965: Minőség szabályozás
1968-1990: Minőségbiztosítás
1991- 1992: Minőségirányítás
Hagyományos módszerek
- érzékszervi bírálat (szubjektív)
- mérésekre alapozott (objektív) célja: a hibás termékek kiszűrése
- A selejt képződés feltárására koncentrál, de nem fonódik össze a tervezéssel.
Minőségszabályozás
- aktív szabályozást jelent, bár valamennyi folyamatra nem terjed ki
- megvalósul a visszacsatolás is
- cél a hiba megelőzése
Minőségbiztosítás
- rendszerbe foglalja és dokumentálja a termék vagy szolgáltatás minőségét befolyásoló folyamatokat
- a rendszerbe foglalás megkönnyítésére jött létre az ISO 9000 szabványsorozat
- kettős célú : belső minőségbiztosítás -> vállalaton belül biztosítja a termékek megfelelőségét, külső -> a vevő számára nyújt biztosítékot (szerződés esetében)
Minőségirányítás = minőségmenedzsment
A vezetés feladata
- a vállalat irányítási rendszerének azon tevékenységeire van hatással , melyek befolyásolják a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat
- a megvalósítás eszköze a min. ügyi tervezés, minőségbiztosítás, minőségfejlesztés
- előtérbe kerül a minőségrendszer felülvizsgálata
Minőség definíció szerinti meghatározása
Az egység (termék, folyamat, tevékenység, szervezet, rendszer, személy vagy ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsenek (ISO 9000:2000)
A minőség 8 dimenziója
- Teljesítmény
- Megjelenés
- Megfelelőség
- Megbízhatóság
- Jellegzetességek
- Tartósság
- Javíthatóság
- Érzékelt minőség
"A minőség a termék vagy szolgáltatás sajátosságainak és jellemző tulajdonságainak összessége, amely összefüggésben van azzal a képességével, hogy kielégíti a megállapított és ki nem mondott igényeket. "
Termékminőség -> használatra való alkalmasság
Élelmiszer: fogyasztási cikket, amelyet nagy mennyiségben , folyamatosan vesz magához a fogyasztó, alkotóelemei beépülnek a szervezetbe azt nevezzük élelmiszernek. Ezen tulajdonságok következtében az élelmiszerek megfelelő tisztasága és biztonsága különösen fontos tényezők.
Igények
- megfelelő mennyiségű élelmiszer iránti igény
- megfelelő tápértékű
- küllemű
- választékú
- biztonságú
Élelmiszer minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik az élelmiszert a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére.
Előállítani és forgalomba hozni csak emberi fogyasztásra alkalmas és közegészségügyi következményeknek megfelelő élelmiszert, italt, élvezeti cikket szabad.
Élelmiszer minőség jellemzői
- élelmezés egészségügyi jellemzők : mikrobiológiai, toxikológiai, higéniai
- táplálkozás biológiai jellemzők: fehérje, zsír, vitamin, rosttartalom, szénhidrát, bioaktív anyagok
- élvezeti érték: szín, íz, illat, frissesség
- felhasználhatóság/ kezelhetőség: eltarthatóság, jelölés, információ, összetétel
Minőséget befolyásoló tényezők
vállalaton belüli tényezők
- konstrukció, technológia
- személyi állomány
- gépek, berendezések
- alap és segédanyagok
- gyártás
- minőség ellenőrzés
- folyamat szabályozás
- vezetés
- szervezés
vállalaton kívüli , környezeti tényezők
- piac felvevő igények (kereslet- kínálat)
- beszerzési lehetőségek, árverseny és konzekvencia
- állami beavatkozások: jogi-gazdasági szabályozók, felügyeleti ellenőrzés
- tudományos-műszaki kutatási eredmények
Hazai élelmiszer-szabályozás hierarchiája
- EU joganyag
- az élelmiszerekről szóló 2003. évi 82. törvény (EU joganyaggal harmonizálva)
- végrehajtási rendelet a minisztériumoktól (agrár kamara)
- Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentaricus Hungaricus)
- Nem kötelező általános irányelvek , ajánlások, szabványok
- Specifikus irányelvek, ajánlások, továbbá a szakmai szervezetek és vállalatok által kidolgozott szabványok , előírások (GMP, GHP, GLP )
Minőségügyi rendszerek
- GMP - jó gyártási gyakorlat
- GHP - jó higéniai gyakorlat
- GLP - labor
- HACCP - Veszélyelemzés Analizálása Kritikus Kontroll Ponton
- TQM - teljeskörű minőségbiztosítás
- ISO szabványsorozat: ISO 9000 szabványsorozat; ISO 22000 Élelmiszer-biztonsági , irányítási rendszer
- Beszállítói szabványok: IFS, EFSIS, BRC
TQM stratégia: olyan menedzsment, amely a hosszútávú eredmény elérésére szolgál a partneri elégedettségen keresztül.
A minőségbiztosítás és a marketing elválaszthatatlan kapcsolatát a teljes körű minőségmenedzsment a TQM filozófia fogalmazza meg .
A TQM az önértékelésre épül, amely a belső minőségképben testesül meg.
A TQM filozófia megközelítése szerint a minőségnek messze túl kell lépnie a termékminőségen, sőt a minőségrendszereken.
A gondolkodás, a környezet, az életmód, életvitel , a társadalmi, gazdasági kultúra egészét át kell fognia.
TQM alapelvei
- a vevő teljes megelégedésének elérése
- a vezetőség aktív részvétele a minőségirányításban
- az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése
- a minőség, mint állandó vállalati cél
- folyamatos minőségfejlesztés
- az információ- kommunikáció lánc fejlesztése
- minőségbiztosítási rendszer kialakítása
- a hibák el nem fogadása (nulla hiba elfogadása)
- beszállítókkal való folyamatos kapcsolat
ISO szabványsorozat
Az ISO elnevezése: Nemzetközi Szabványosítási Szervezet
ISO 9001: olyan követelményeket foglal magában tervezési, szervezési feladatok
Ezeket a szabványokat folyamatosan felülvizsgálják, megújítják.
A minőségirányítási rendszer egy olyan eszköze, amelynek alkalmazásával a szervezet biztosítani tudja, hogy a vállalat minden tevékenysége a vezetőség irányelvei összhangban folyik.
Tanúsított irányítási rendszer által a vállalatok demonstrálhatja megfelelőségét az ISO 9001 : 2000/ 2009 nemzetközileg elfogadott szabvány.
A szabvány jellemzői
- A megfelelő minőséget a szervezetnek kell meghatároznia annak függvényében ,hogy hogyan elégíthetné ki a felhasználó igényeit.
- követelmények dokumentálása (szolgáltatásokra vonatkozó , műszaki követelmények)
- minimum követelményeket ír elő, miközben szabadon hagyja az utat a további elemek, részletek beépítéséhez, a minőségügyi területről , illetve a szervezet szakma működéséből fakadóan.
ISO 22000 Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer
A nemzeti szabvány az MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) a nemzeti szabványosodásról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján tette közzé.
A szabvány alkalmazása a szabvány értelmében önkéntes.
Az európai szabványt a CEN-tagok (EU-i Szabványbizottság) kötelesek nemzeti szabványként felfogni.
A szabvány célja
- élelmiszer biztonság megteremtése
- a szervezetek maguk választják meg a módszereket, amivel megtudnak felelni a szabványkövetelményeknek
A szabvány az élelmiszerlánc egészét vizsgálja, mivel nem a kívánt anyagok , szennyeződések az élelmiszer végső fogyasztóihoz eljutva az előállítás alatt is belekerülhetnek a termékbe.
Az élelmiszerlánc egészén biztosítani kell
- kölcsönös kapcsolattartás
- rendszerirányítás
- előfeltételi programok (GMP)
- HACCP alapelvek
Beszállítói szabványok
- EFSIS
HACCP elvek alkalmazása mellett a jó gyártási , higéniai, labor gyakorlat és ISO 9001 elemeinek komplex megvalósulását jelenti.
Kidolgozásában kereskedelmi, szakmai, ellenörző vizsgálat és tanúsító szervezetek vettek részt.
Gyakorlatilag egy harmadik fél által nyújtott olyan független szolgáltatás, amely az élelmiszer előállítás, a kereskedelem és a vendéglátók működését világszerte felülvizsgálja, hogy biztosítsa a legmagasabb szintű követelményeknek való megfelelést.
- BRC
A HACCP 7 alapelvének alkalmazása mellett környezetirányítási és minőségbiztosítási rendszerelemek alkalmazását is előírja.
Brit kereskedelmi láncok márkaneve alatt álló beszállítóival szemben támasztott élelmiszer biztonsági és minőségügyi követelmények.
Önálló elvárási rendszerré alakult ki.
- IFS
Német.o., Francia.o, terjedt el, legelfogadottabb , az áruházláncok ezt használják.
Az IFS rendszer a minőségpolitika a vevő igényére fókuszál.
Az egyik legfontosabb elem a nyomon követés, amellyel mindig biztosítható az azonosítás, a termék beszerzésétől az értékesítésig.
