1. A csődeljárás és a megszüntetés közötti különbség
A gazdaság működésének természetes velejárója, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része nem tud megfelelni a piaci verseny követelményeinek, tönkremegy, fizetésképtelenné válik.
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy ilyenkor meg lehessen kísérelni e szervezetek újjászervezését,
visszavezetését a gazdasági életbe, vagy ha ez nem lehetséges minél gyorsabban meg kell szüntetni, fel kell számolni azokat.
Ezt a célt szolgálja a csőd-, illetve a felszámolási eljárás intézménye.
Csődeljárás
Lényege: a vállalkozás tevékenységének újjászervezése.Ennek során az adós fizetési haladékot kér, megpróbál a hitelezőivel csődegyezséget kötni.
Menete:
- Az eljárás úgy indul meg, hogy a gazdálkodó
szervezet vezetője a bíróságnál kezdeményezi annak
megindítását.
- A csődeljárást a Cégközlönyben nyilvánosságra
hozzák.
- A csőd 90 napos fizetési haladékot (moratóriumot)
jelent, amennyiben a hitelezők
ebbe beleegyeznek, ez idő alatt nem követelhetik a tartozást, a vállalkozó viszont
gazdálkodik, igyekszik bevételhez jutni.
- A 90 napos fizetési haladékot – a hitelezők kérelmére
– a bíróság legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.
- A moratórium nem érinti a bérjellegű kifizetéseket,
azokat folyamatosan teljesíteni kell.
- A fizetési haladékot tartalmazó végzésben a bíróság
vagyonfelügyelőt jelöl ki, akinek az a feladat, hogy
figyelemmel kísérje a vállalkozás gazdasági tevékenységét és
a követelések biztosítása érdekében megtegye a hatáskörébe
utalt intézkedéseket.
A csőd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak az üzleti vállalkozásnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni.
A csőd lehet önkéntes (ha azt a pénzügyileg ellehetetlenült vállalkozás maga kéri), vagy nem önkéntes (ha a hitelezők kérik). A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalkozás felszámolását, - sőt sok esetben a vállalkozásnak lehetőséget teremt belső átrendezésre és az újrakezdésre, mivel a csődeljárás alatt jogilag érvényesen szünetelteti adósságai megfizetését.
A csőd utáni újrakezdésre meg van a vállalkozás lehetősége. A csőd nem váratlanul áll elő, annak veszélyét a vállalkozás válsághelyzete előre jelzi, a csődbejelentés is a válság menedzselés része.
Amennyiben az eljárás nem sikeres, sor kerül a felszámolási eljárásra.
2. A társas vállalkozások megszűnésének módjai: végelszámolás, felszámolás
2.1 A gazdasági társaság megszűnik, ha:
- a társasági szerződésben (alapító okiratban,
alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más
megszűnési feltétel megvalósult,
- elhatározza jogutód nélküli megszűnését
(végelszámolási eljárás),
- más gazdasági társasággal egyesül, abba beolvad,
szétválik, vagy más gazdasági társasági formába átalakul,
- tagjainak száma – az egyéni cég a kft.-t és az rt.-t
kivéve – egy főre csökken és hat hónapon belül nem
jelentenek be a cégbíróságnál új tagot,
- a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
- a bíróság a felszámolási eljárás során
megszünteti.
2.1.1 Végelszámolási eljárásKözismert jelenség, hogy fizetőképes gazdálkodó szervezetek szüntetik meg tevékenységüket saját elhatározásuk alapján.
A gazdasági társaság legfőbb szerve határozatot hoz, melyben kimondják a gazdálkodószervezet jogutód nélküli megszűnését, kinevezik a végelszámolót, valamint rendelkeznek a gazdasági társaság vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról.
A végelszámolás kezdő időpontjában, melyet a legfőbb szerv határozatában állapít meg, a cég vezető tisztségviselőjének megszűnik a megbízatása. Az ő helyébe lép a végelszámoló.
A vezető tisztségviselő 45 napon belül köteles elvégezni a törvény által rá kiszabott számviteli feladatokat, ill. köteles eleget tenni tájékoztatási és iratátadási kötelezettségének. Ezt akkor is meg kell tenni, ha esetleg a volt vezető tisztségviselő lesz a végelszámoló.
Bárki lehet végelszámoló, aki a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel és elfogadja a megbízást.
A végelszámoló fokozott gondossággal, a gazdasági társaság ill. a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni.
A határozatot meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely meghozza a végelszámolásról szóló végzést, és elrendeli annak Cégközlönyben való közzétételét.
A hitelezők a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül kötelesek bejelenteni a követeléseiket.
A végelszámoló a gazdálkodószervezet kötelezettségeit teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti. Az eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
A végelszámolás igazolt költségeit a gazdálkodószervezet viseli.
2.1.2 Felszámolási eljárás
Célja: a fizetésképtelen adós vagyonából a hitelezők hozzájussanak követeléseikhez. Ezzel
egyidejűleg a felszámolt vállalkozás jogutód nélkül megszűnik.
Az eljárás az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése alapján folytatható le.
A felszámolást elrendelő bírósági végzés alapvető feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.
A bíróság akkor állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, ha:
- nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60
napon belül nem egyenlítette ki, vagy
- a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen
volt, vagy
- fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött
egyezség ellenére nem teljesítette.
A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az egész eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
A felszámolás körébe tartozó vagyonból a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni a tartozásokat:
- a felszámolás költségei (az adóst terhelő munkabér,
végkielégítés, bírósági költségek,
a vagyon megőrzésével, értékesítésével járó költségek stb.),
- zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések,
- tartásdíj, életjáradék kártérítési és más,
rendszeres időközönként járó pénzbeli juttatás, mely a
jogosultat élete végéig megilleti,
- kártérítésből, hibás teljesítésből, szavatossági,
jótállási kötelezettségből származó követelések,
- társadalombiztosítási tartozások, adók, egyéb
köztartozások,
- egyéb követelések.
3. A betéti társaság „bt.”jellemzői:
- a tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenységet
folytatnak,
- alapító okirata a társasági szerződés,
- tagjai beltagok és kültagok,
- beltagok: felelősségük korlátlan és egyetemleges,
a társaság ügyei csak ők intézhetik, a társaságot csak ők
képviselhetik,
- kültagok: felelősségük korlátolt, az alapító
okiratot módosító döntésekben az ő egyetértésük is kell,
- mind a beltag, mind a kültag lehet magánszemély és jogi
személy is,
- a nyereségből való részesedés és a veszteség viselése
vagyonarányos,
- a betéti társaság lehetőséget ad arra, hogy valaki nem
túl nagy összegű tőkét fektessen be munkavégzés nélkül,
csendestárs legyen.
A tagsági jogviszony:
- közös megegyezéssel,
- kizárással,
- azonnali hatályú felmondással,
- felmondással,
- a tag halálával vagy (szervezet esetén) a szervezet
megszűnésével, illetve akkor szűnik meg, ha fenntartása
jogszabályba ütközik.
A bt. akkor is megszűnik, ha abból valamennyi beltag, illetőleg kültag kiválik. A törvény három hónapos határidővel lehetőséget ad a beltag(ok) nélkül maradt kültag(ok)nak , illetőleg a kültag(ok) nélküli beltag(ok)nak hogy a társaságot folytassák.
Vagy úgy, hogy új beltag(ok), illetőleg új kültag(ok) belépését jelentik be a cégbírósághoz, vagy úgy, hogy a továbbiakban közkereseti társaságként működnek tovább.
4. A megszűnéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek
A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására az adós székhelye szerint megyei (fővárosi) bíróság illetékes, a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozik.
Az eljárás során a felek pozícióját az adós és a hitelező(k) foglalják el.
Adós – az a gazdálkodószervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni.
Hitelező – mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van.
A végelszámolási eljárás határozatát meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely meghozza a végelszámolásról szóló végzést, és elrendeli annak Cégközlönyben való közzétételét.
A csődeljárás úgy indul meg, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnál kezdeményezi annak megindítását.
A csődeljárást a Cégközlönyben nyilvánosságra hozzák.
A felszámolást elrendelő jogerős végzést közzé kell tenni a Cégközlönyben.
A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törlést a Cégközlönyben közzéteszik.
