5.tétel Kereskedelem

5. Ön vállalkozási formát választ. Beszéljen róla, hogy mik a vállalkozások közös jellemzői, és milyen szempontokat vesz figyelembe a választásakor. Az Ön által tanult szakmában melyik a legmegfelelőbb vállalkozási forma?

1. A vállalkozás fogalma, szerepe a gazdaságban

A vállalkozások alapvető funkciója a fogyasztói szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása.

A vállalkozások elsősorban gazdasági tevékenységet végeznek, jövedelmüket termékek és szolgáltatások eladásából szerzik. Ezen tevékenységükhöz a háztartások munkakínálata szolgáltatja a legfőbb erőforrást. Ugyanakkor a vállalkozások legfőbb bevétele a háztartások fogyasztásából ered. A vállalkozások jövedelmüket részben újabb javak előállításába fektetik be, részben a háztartások számára munkabérként fizetik ki.

A helyi lakossággal a vállalkozás, nemcsak mint fogyasztókkal kerül kapcsolatba, minthogy a vállalkozás nemcsak piaci szereplő, hanem társadalmi tényező, a helyi élet szervezője is, a vállalkozás hozzájárulhat helyi szociális-kulturális problémák megoldásához.
A természeti környezettel való kapcsolat a közelmúltig meglehetősen egyoldalú volt: a vállalatok kihasználták a természeti erőforrásokat.
Az elmúlt három-négy évtized hozott csak lényeges változást ezen a téren: a természeti tényezők korlátozottságának fokozott felismerése gazdasági szempontból; az általános társadalmi felelősség erősödése a fejlett országokban pedig emberi és erkölcsi szempontból hívta fel a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk erre a kapcsolatra. Ma már követelménnyé vált a természeti környezet megőrző - regeneráló használata.

1. 1 Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.

1.2 A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

2. A vállalkozás legfontosabb jellemzője az önállóság, a profitérdekeltség, a kockázatvállalás és a valóságos piacon való megmérettetés.

A szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában, nem függ egyoldalúan sem a szervezeten kívüli személytől, sem az államtól, sem más szervezettől.

Az önállóság természetesen mindig viszonylagos, a döntéseket számos olyan tényező befolyásolja, amelynek alakulása a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik.

Az önállóságról abban az értelemben beszélünk, hogy módjában áll a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelni, és a döntéseit erre a mérlegelésre alapozni.

A vállalkozás profitorientált, vagyis a szervezet alapvető érdekének, a túlélésnek fő feltétele és kritériuma az, hogy kiadásai tartósan ne haladják meg a bevételeit, tehát hosszú távon nyereségesen működjön. Nyilvánvalóan nem követelhetjük meg, hogy a vállalkozás minden időszakban profitot érjen el, átmeneti visszaesések, veszteségek elképzelhetők – a hosszú távon veszteséges vállalkozás azonban elsorvad, megszűnik vagy elveszti önállóságát.

Természetesen vannak olyan szervezetek, amelyeknek nem elsődleges célja a nyereség elérése (non profit szervezetek), de ezeknél is fontos a tevékenység gazdaságos végzése.

A profitszerzés feltétele, hogy a vállalkozás ráfordításokat eszközöljön, pénzének, erőforrásainak befektetése szükségképpen megelőzi a megtérülést, tehát a vállalkozás kockázatot vállal.

A piacgazdaságban a vállalatok (termelők) és a háztartások (fogyasztók) a piacon találkoznak egymással. A piac fő feladata, hogy a szükségletet és a termelést összehangolja.

Üzleti vállalkozásról csak akkor beszélhetünk, ha a szervezet valóságos piacon működik, áruinak árai a piacon határozódnak meg.

3. A vállalkozások formái

A vállalkozásokat sokféle szempontból csoportosíthatjuk:

3.1 A tevékenység jellege szerint beszélünk termelő, forgalmazó és szolgáltató vállalkozásokról.

3.2 A tulajdonformák szerint lehetnek magán-, önkormányzati, állami, szövetkezeti, intézményi tulajdonú vállalkozások.

3. 3 A vállalkozások nagysága szerint, a magyar és az Európai Uniós besorolás szerint a vállalkozás lehet:

• Mikro vállalkozás esetében a foglalkoztatottak száma 10 főnél kevesebb, árbevétele 2 millió EUR/év nettó árbevétel,
  
• Kisvállalkozás esetében a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele maximum 10 millió EUR/év nettó árbevétel.
  
• Középvállalkozás esetében a foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, árbevétele maximum 50 millió EUR/év nettó árbevétel.
  
• Nagyvállalkozás esetében a foglalkoztatottak létszáma 250 főnél több, árbevétele 50 millió EUR/év nettó árbevétel.
  

3.4 A társasági formák szerint egyéni vállalkozás, egyéni cég, társaság és részvénytársaság különböztethető meg:

3.4.1 Az egyéni vállalkozás a belföldi vagy külföldi természetes személy üzletszerűen folytatott termelő- vagy szolgáltató tevékenysége.

3.4.2 Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

3.4.3 A társaságok két vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozások, ahol a partnerek megosztják egymás közt a vállalkozás nyereségét vagy veszteségét, és a vállalkozás vezetésének felelősségét is.

3.4.4 A részvénytársaság tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak.

4. A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződéseket köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők.

A gazdasági társaságok esetében az ún. formakényszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy a törvény által tételesen meghatározottakon kívül gazdasági társaság más formában nem hozható létre. A lehetséges formák:

• közkereseti társaság (kkt.),
  
• betéti társaság (bt.),
  
• közös vállalat (k.v.),
  
• korlátolt felelősségű társaság (kft.),
  
• részvénytársaság (rt.).
  
• 
  

Gazdasági társaságot társasági szerződéssel (alapító okirattal, alapszabállyal) lehet alapítani.

A felsorolt társasági formák közül az első négynél társasági szerződést kell kötni, az rt. esetében az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály a megalakulás feltétele.

A gazdasági társaság egyik jellemzője, hogy személyközösség, vagyis több tagja van

Az alapításhoz legalább két tag szükséges. A szabályt erősítő kivételként a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság alapítását.

A részvénytársaság annyiban is kivételt jelent, hogy ez a forma nem személyközösségen, hanem vagyonegyesítésen alapul.

A társasági vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre. Ez a vagyoni hozzájárulás lehet:

• pénz,
• apport: ez nem pénzbeli hozzájárulás.
  Lehet bármilyen értékkel rendelkező, eladható dolog, pl. autó, telek, számítógép, bérleti jog, találmány, szabadalom stb.

A tagok a gazdasági társaságban vagyont egyesítenek.

Az egyesítés után nem a tagok közös vagyonáról beszélünk, hanem magának a társaságnak a vagyona, tehát társasági vagyon jön létre.

A gazdasági társaság legfőbb szerve a bt.-nél és a kkt.-nál a tagok gyűlése, a közös vállalatnál az igazgatótanács, a kft.- nél a taggyűlés, rt.-nél a közgyűlés.

A legfőbb szerv tevékenységében minden tag, részvényes jogosult részt venni.

A hatályos törvényi szabályozás jogi személyiség szempontjából két csoportba osztja a gazdasági társaságokat.

A jogi személy egy jogi szakkifejezés. Olyan szervezetet jelent, amely a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

A jogi személyiség jellemzői:

• jogképes szervezet,
• elkülönült vagyon,
• elkülönült vagyoni felelősség a vagyon arányában és
• elkülönült belső szervezet, ami állandó.

Ha ezek közül valamelyik hiányzik, akkor a vállalkozást nem tekintjük jogi személyiségnek.

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok: a kkt. és a bt.

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: a kft., az rt., és a közös vállalat

Az egyes társaságok közötti főbb különbségek a következők:

• a társulással járó feltételek, következmények,
  
• a társasági tevékenység jellege,
  
• az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége,
  
• a felelősségi viszonyok
  

A tagok felelőssége:

A felelősség, lehet:
Korlátlan: a társaság tagjai a magánvagyonukkal is kötelesek a társaság
tartozásaiért helytállni, ha a társaság vagyona nem fedezi a vele szemben
fennálló követeléseket.

Egyetemleges: bármelyik társasági tagtól követelhető a teljes tartozás, ő később a többiektől követelheti az azokra eső részt.

Korlátolt: a tagok csak a vagyoni hozzájárulásukat veszíthetik el, a többi tartozásért nem felelősek.

5. Az egyes vállalkozási formák előnyei és hátrányai

Vállalkozási forma Előnyök Hátrányok

Egyéni vállalkozás Az alapítás és megszűnés Szerényebb nyereségszerzési

egyszerűsége lehetőség

Áttekinthetőség A pénzügyi erőforrásokhoz jutás

A vállalkozó függetlensége korlátozottsága Az üzletmenetre vonatkozó Túlzottan sokoldalú

nyilvános adatszolgáltatási követelmények a vállalkozóval

kötelezettség hiánya szemben

Adózási kedvezmények Korlátlan felelősség

A vállalkozás korlátozott

élettartama

Társaság Egyszerű alapítás Személyi konfliktusok lehetősége

Adózási előnyök Agresszív törekvés lehetősége

Tulajdonlási lehetőség nagyobb az alkalmazottaknál a partnerségre

tőke nélkül Világos menedzseri felelősség

Jogi védettség viták esetére hiánya

Jelentősebb tőke és hitelforrások

A folytatás lehetősége tulajdonos-

változás esetén

Részvénytársaság A tulajdonosok korlátozott A nyilvános adatszolgáltatás

felelőssége kötelezettsége

Széleskörű tőkebevonási Az alapítás és megszűntetés

lehetőség bonyolult és költséges volta

Korlátlan élettartam Adóhátrányok

6. A vállalkozási formák közötti választás szempontjai

6.1 Az induláshoz szükséges tőke nagysága

Vannak olyan vállalkozási formák, amelyeket csak meghatározott összeggel lehet indítani

(pl. kft., rt.) Kis összegű tőkebefektetéssel egyéni vállalkozást, egyéni céget, közkereseti társaságot vagy betéti társaságot célszerű alapítani.

6.2 Finanszírozási lehetőségek

A vállalkozások indításánál át kell gondolni a vállalkozás hosszútávon történő finanszírozási lehetőségeit.

A nagy vállalkozások mutathatják fel a legnagyobb termelési és a legtökéletesebb technikai előnyöket, viszont a kisvállalkozások képesek a fogyasztók ízléseihez alkalmazkodni s egyes munkáknál a gyártmányok jobb minőségét biztosíthatják. Napjainkban általában inkább virágzanak a nagy vállalkozások; ahol egy-egy nagy vállalkozás más kisebb vállalkozásokkal versenyre lép, mindenütt az utóbbiak vereségével végződik a küzdelem.

A nagyobb vállalkozások hitelképessége is jobb, a bankok szívesebben folyósítanak hitelt számukra, mert biztosabbnak látják a hitel visszafizetését.

6.3 Adózási szabályok

Az adózási szabályok évről-évre változnak, ezeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A vállalkozás számára előnytelen változások esetén át kell gondolni, hogy célszerű-e egy másik társasági formát választani.

6.4 Az anyagi felelősség mértéke

A társaságokban résztvevő tagok korlátlan vagy korlátozott felelősséggel tartoznak a társaság egészének működéséért. A kkt. esetében a társaság valamennyi tagja korlátlanul és egyetemlegesen felel a társasággal szembeni minden követelésért, teljes vagyona erejéig. A bt. legalább egy tagjának a felelőssége korlátlan és egyetemleges. A kft. tagjai ezzel szemben csak bevitt törzsbetétjük (törzstőkéhez való hozzájárulásuk) erejéig felelnek a társaság tartozásaiért.

6.5 Részvétel a vállalkozás irányításában

A vállalkozóknak el kell dönteniük, hogy személyesen részt kívánnak –e venni a vállalkozásuk irányításában. A személyes részvétel záloga lehet a sikernek, de az esetleges kudarcokat is személyesen kell elviselni. Amennyiben másra bízzák az irányítást, a cég vezetőségének feltétlen bizalmat kell szavazni.