6.tétel Kereskedelem

6. Az ön vállalkozása betéti társaságként működik, ezért beltagként felelőssége korlátlan. Szeretne más vállalkozói formára áttérni, milyen lehetőség van?

1. Gazdasági társaságok alapításának, működésének, megszüntetésének rövid ismertetése

A gazdasági társaságok saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződéseket köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők.

A gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályokat az ún. társasági törvény tartalmazza. Ennek alapja az 1988. évi VI. törvény, amelyet folyamatosan – a változó feltételeknek megfelelően – módosítottak. A törvény átfogó felülvizsgálatnak eredménye az alapíthat 1997. évi CXLIV. törvény.

A gazdasági társaságot bárki - az állam és más jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, a természetes személyek, belföldiek és külföldiek egyaránt – alapíthat, illetve a már működő ilyen társaságba tagként beléphet. Egyetlen megszorítás, hogy kiskorú nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

A gazdasági társaságok esetében az ún. formakényszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy a törvény által tételesen meghatározottakon kívül gazdasági társaság más formában nem hozható létre. A lehetséges formák:

• közkereseti társaság (kkt.),
  
• betéti társaság (bt.),
  
• közös vállalat (k.v.),
  
• korlátolt felelősségű társaság (kft.),
  
• részvénytársaság (rt.).
  

Gazdasági társaságot társasági szerződéssel (alapító okirattal, alapszabállyal) lehet alapítani.

A társasági szerződésben meg kell határozni:

• a társaság cégnevét és székhelyét,
• a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével,
• a társaság tevékenységi körét,
• a társasági vagyon mértékét, a rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
• a cégjegyzés módját,
• a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét,
• a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.

A cégjegyzés azt jelenti, hogy kinek van joga a társaság nevében aláírni.

A felsorolt tartalmi elemek megjelenítése valamennyi társasági formánál kötelező, a törvény az egyes társaságoknál továbbiakat is kötelezővé tesz.

A társasági szerződést az alapítóknak alá kell írni és az ügyvédnek ellenjegyezni. A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől, illetőleg az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre.

A felsorolt társasági formák közül az első négynél társasági szerződést kell kötni, az rt. esetében az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály a megalakulás feltétele.

A gazdasági társaság egyik jellemzője, hogy személyközösség, vagyis több tagja van

Az alapításhoz legalább két tag szükséges. A szabályt erősítő kivételként a törvény lehetővé teszi egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság alapítását.

A részvénytársaság annyiban is kivételt jelent, hogy ez a forma nem személyközösségen, hanem vagyonegyesítésen alapul.

A társasági vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre. Ez a vagyoni hozzájárulás lehet:

• pénz,
• apport: ez nem pénzbeli hozzájárulás.
  Lehet bármilyen értékkel rendelkező, eladható dolog, pl. autó, telek, számítógép, bérleti jog, találmány, szabadalom stb.

A tagok a gazdasági társaságban vagyont egyesítenek.

Az egyesítés után nem a tagok közös vagyonáról beszélünk, hanem magának a társaságnak a vagyona, tehát társasági vagyon jön létre.

A gazdasági társaság legfőbb szerve a bt.-nél és a kkt.-nál a tagok gyűlése, a közös vállalatnál az igazgatótanács, a kft.- nél a taggyűlés, rt.-nél a közgyűlés.

A legfőbb szerv tevékenységében minden tag, részvényes jogosult részt venni.

A törvény a következő személyeket tekinti a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének: a közös vállaltnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetők, részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai.

Ha kkt. vagy bt. a képviseletével egy vagy több tagot megbízott, ezekre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvények érvényesek.

A vezető tisztségviselőket határozott időre, maximum öt évre kell megválasztani, de bármikor újraválaszthatók és visszahívhatók.

Valamennyi társaságnál van vezető tisztségviselő, de a törvény nem minden esetben teszi kötelezővé felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló választását, csak nagyobb társaságoknál kötelező a működésük.

A felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetését. Ennek keretében a vezető tisztségviselőktől és a társaság más vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit vagy iratait megvizsgálhatja, szakértővel megvizsgáltathatja.

Köteles megvizsgálni a társaság legfőbb szerve elé terjesztett fontosabb jelentéseket, a mérleget és a eredmény kimutatást. Vizsgálati eredményének ismerete nélkül nem hozható érvényes határozat a jelentésekről, a mérlegről és a nyereség felosztásáról.

A könyvvizsgáló tevékenysége ehhez hasonló, de lényeges eltérés, hogy:

• vizsgálata nemcsak a fontosabb jelentésekre, hanem valamennyi gazdasági-pénzügyi információt hordozó jelentésre kiterjed,
  
• nemcsak a vezető állású, hanem bármely dolgozótól kérhet információt,
  
• a jogszabályi előírások betartását is figyelemmel kell kísérnie, így mintegy belső törvényességi felügyeletet is ellát.
  

A hatályos törvényi szabályozás jogi személyiség szempontjából két csoportba osztja a gazdasági társaságokat. A jogi személyiség fogalmának tisztázásához először a jogképesség fogalmát kell meghatározni.

Jogképes az, akinek jogai és kötelességei lehetnek. Nemcsak az ember (természetes személy) lehet jogképes, hanem a jogi személy és a jogi személyiség nélküli szervezet is.

A jogi személy és a jogi személyiség nélküli szervezet nem rendelkezhet olyan jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek jellegüknél fogva csak az emberhez fűződhetnek

(pl. házasságkötés).

A Magyarországon minden ember jogképes. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni.

A jogi személy egy jogi szakkifejezés. Olyan szervezetet jelent, amely a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

A jogi személy célja érdeket, illetve érdek érvényesítésére irányuló törekvést fejez ki, ehhez szükséges, hogy a szervezetnek önálló vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek.

Jogi személyt csak a jog által elismert célra lehet létrehozni.

A jogi személyiség jellemzői:

• a jog által elismert cél,
  
• jogképes szervezet,
• elkülönült vagyon,
• elkülönült vagyoni felelősség a vagyon arányában és
• elkülönült belső szervezet, ami állandó, független a tagok változásától.

Ha ezek közül valamelyik hiányzik, akkor a vállalkozást nem tekintjük jogi személyiségnek.

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok: a kkt. és a bt.

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: a kft., az rt., és a közös vállalat

Az egyes társaságok közötti főbb különbségek a következők:

• a társulással járó feltételek, következmények,
  
• a társasági tevékenység jellege,
  
• az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége,
  
• a felelősségi viszonyok
  

A tagok felelőssége:

A felelősség, lehet:
Korlátlan: a társaság tagjai a magánvagyonukkal is kötelesek a társaság
tartozásaiért helytállni, ha a társaság vagyona nem fedezi a vele szemben
fennálló követeléseket.

Egyetemleges: bármelyik társasági tagtól követelhető a teljes tartozás, ő később a többiektől követelheti az azokra eső részt.

Korlátolt: a tagok csak a vagyoni hozzájárulásukat veszíthetik el, a többi tartozásért nem felelősek.

A gazdasági társaság átalakulásáról akkor beszélünk, ha:

• megváltozik a társaság formája,
  
• a társaságok egyesülnek (összeolvadás, beolvadás),
  
• a társaságok szétválnak (különválás, kiválás),
  
• a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át.
  

A gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.

A gazdasági társaság megszűnik, ha:

• a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult,
  
• elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
  
• más gazdasági társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más gazdasági társasági formába átalakul,
  
• tagjainak száma – az egyéni cég a kft.-t és az rt.-t kivéve – egy főre csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot,
  
• a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
  
• a bíróság a felszámolási eljárás során megszünteti.
  

A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törlést a cégbíróság hivatalos lapjában közzéteszik.

2. A betéti társaság „bt.”jellemzői:

• a tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak,
• alapító okirata a társasági szerződés,
• tagjai beltagok és kültagok,
• beltagok: felelősségük korlátlan és egyetemleges, a társaság ügyei csak ők intézhetik, a társaságot csak ők képviselhetik,
• kültagok: felelősségük korlátolt, az alapító okiratot módosító döntésekben az ő egyetértésük is kell,
• mind a beltag, mind a kültag lehet magánszemély és jogi személy is,
• a nyereségből való részesedés és a veszteség viselése vagyonarányos,
• a betéti társaság lehetőséget ad arra, hogy valaki nem túl nagy összegű tőkét fektessen be munkavégzés nélkül, csendestárs legyen.

3. Saját vélemény a lehetőségekről, konkrét javaslattétel

A bt. legnagyobb hátránya, hogy a beltagok a társaság tartozásaiért a társaság vagyonán túlmenően saját személyes vagyonukkal is felelnek, egyetemlegesen.

Célszerű lenne kft. formává átalakulni a korlátolt felelősség előnye miatt.

4. Változások a társaságok működésében

A tavasszal hatályba lépő új Polgári törvénykönyv egyik újdonsága, hogy magába integrálja a társasági anyagi jogot, aminek keretében például a közkereseti és a betéti társaság jogi személlyé válik, miközben a tagok felelősségi rendszere nem változik.

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), amely 2014. március 15-én lép hatályba.

Az új Ptk.-ban az egyik legfontosabb, koncepcionális változás az, hogy általános szabályként megengedi, hogy a gazdasági szereplők szabadon állapodjanak meg a tagok, részvényesek egymás közötti, illetve a társasághoz fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére alkalmazandó szabályokról. Kivéve, ha olyan módon térnek el a törvény szabályaitól, hogy az harmadik személyek jogait vagy érdekeit sérti, a kisebbségi tagok jogait csorbítja, vagy a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Nem változik az eddigi társasági jogunkból jól ismert formakényszer, tehát gazdasági társaság kizárólag közkereseti társaságként, betéti társaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként működhet. Maradt a korlátlanul felelős tag fogalma, így a közkereseti társaság és betéti társaság esetében a tagok felelősségi rendszere sem változik.
A társaság alapítása tekintetében az egyik legfontosabb változás alapján a kft. törzstőkéjének minimuma emelkedik. Jelenleg a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, az új szabály alapján azonban legalább hárommillió forintnak kell lennie. Változatlan marad viszont az a rendelkezés, hogy az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Az új Ptk. nem veszi át azt a szabályt, hogy a törzsbetétek legalább felét be kell fizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig, sőt kifejezetten lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy ettől a szabálytól a társasági szerződésben eltérjenek.
Az üzleti élet biztonsága és a visszaélések csökkentése érdekében szigorították a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségi szabályait. Az új Ptk. a jogi személy vezetőjét egységesen vezető tisztségviselőként nevezi meg. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

Egy új szabály szerint a tag köteles együttműködni a többi taggal, illetve a társaság szerveivel, és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyeztetheti. A tag kizárásnak szabályai lényegében változatlanok maradtak, az egyetlen eltérés az, hogy a Ptk. csupán a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére terjeszti ki a kizárás tilalmát, így a jövőben zártkörűen működő részvénytársaság részvényese kizárásának nem lesz akadálya.