2014. május 20., kedd

19.vegyes

19.) Ön egy élelmiszer ipari üzemben termeléstervezési feladatokat lát el. Mutassa be, hogy a termeléstervezés egyes fázisaiban milyen tevékenységeket kell elvégezni!

Információtartalom vázlata:
  • A tervezés funkciói
  • Termelés csoportosítása
  • Termelési terv fogalma, típusai
  • A terv készítésének a menete, kereskedelmi igényeknek megfelelően
  • Felhasználható informatikai eszközök
http://hu.wikipedia.org/wiki/PDCA-ciklus

Tervezés és controlling

A tervezés szoros kapcsolatban áll a controlling-rendszerrel. A controller a felelős a tervezési rendszer kialakításáért és koordinációjáért.
Controller = „tervezési menedzser”
A tartalmi tervezést a megvalósításért felelős szervezeti egységek végzik!

Tervezés:

„A célok, az intézkedések, az eszközök, ill. a célok eléréséhez vezető utak szisztematikus és a jövőre vonatkozó átgondolása és meghatározása.”
(Wild, 1974)

A tervezés funkciói:

  • Célelérés
  • Információ és dokumentáció
  • Koordináció és integrálás
  • Motiváció
  • Célmeghatározás
  • Biztonság
  • Irányítás
  • Innováció

A terv legfontosabb alkotórészei:

  • Célok → Hová akarunk eljutni?
  • Probléma → Mit kell tennünk? Miért?
  • Erőforrások → Minek a segítségével valósíthatjuk meg?
  • Felelős → Ki?
  • Eredmény → Mit fogunk elérni?
  • Határidő → Meddig?
  • Intézkedések → Mit csináljunk? Hogyan valósítsuk meg?
  • Feltételek → Milyen feltételek adottak?

A tervezés időhatárai és fokozatai:

  • Stratégiai: Mit kell tennünk? (Milyen vállalati célokat követünk? Milyen utat választunk céljaink eléréséhez?)
  • Taktikai: Hogyan valósítjuk meg? (Milyen intézkedéseket kell meghozni? Milyen eszközöket kell alkalmazni?)
  • Operatív: Mi történjen konkrétan a jövő évben?
  • Kerettervezés: Mekkora nyereséget kell a következő évben elérnünk?
Tervezési rendszer 4 eleme: stratégiai-, középtávú-, operatív- és projekttervezés

STRATÉGIAI:

Tudatos jövő formálás. Fejlődés mérföldköveit határozza meg, több éves tervek szakaszolják, mutatók és számszerű előirányzatok, a Stratégiával összekapcsolja az Éves Operatív Terveket.
Folyamata: jelenlegi helyzet részletes elemzése -> jövőre vonatkozó elképzelések, célok meghatározása -> megvalósítás módjainak vizsgálata -> kiválasztás Eredménye: stratégiai terv, mely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó koncepciót
Ezen belül kerül sor a vállalat hosszú távú fejlődési irányának meghatározására. Megfogalmazódik, hogy a vállalat milyen célokat fog az elkövetkezendő néhány évben követni, és a célokat milyen eszközökkel kívánja megvalósítani. Eredménye annak meghatározása, hogy milyen termékekkel, milyen piacokon kívánják a vállalat jövőbeli eredményeit megvalósítani és milyen alapvető döntésekre van szükség. Célja, hogy felvázolja azokat a kereteket, melyek alapvetően meghatározzák a vállalat mozgásterét. Feladata, hogy megnevezze a jövőbeni siker forrásait, azokat továbbfejlessze. A stratégiai terv lefekteti a vállalat fejlődésének sarokpontjait, a tervezési folyamat további lépései alakítanak és konkretizálnak. A stratégiai tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.

Feladatai vállalati szinten:

1. Csoport – Helyzetelemzés:

  • üzletági struktúra vizsgálat, definiálás
  • környezetelemzés, lehetőségek és veszélyek vizsgálata
  • váll-i képességek elemzése, erős-gyenge pontok vizsgálata
  • üzletági struktúra elemzése, piaci poziciók vizsgálata

2. Csoport – Filozófia + fő stratégia:

  • filozófia meghatározás( milyen szerep és szervezet)
  • küldetés meghatározása (milyen módszer, piac, üzletág)
  • stratégiai célok pontosítása

3. Csoport –üzletági struktúra fejlesztése:

  • jövőkép kialakítása

4. Csoport – részstratégiák:

  • célok és akciók felvázolása, melyek pozíciónkat javíthatják
Üzletági szinten:
  1. Csoport –stratégiai diagnózis készítés
    • mozgástérelemzés, cél az üzletági szintű környezet-esély-veszély fe-vázolása
    • versenyképesség elemzés, cél: erős és gyenge pontok üzletági szinten
  2. Csoport – üzletági szinten stratégiák
    • piaci pozíciót javító célok meghatározása
    • stratégia típus, versenyzés módja megh.
    • feltételek megh.
Stratégiai koncepció felépítése:
Stratégiai diagnózis -> vállalati filozófia -> fő célok -> részstratégiák (üzletági ill. képességfejlesztő célok és akciók)

KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS:

A stratégiai célkitűzéseket ülteti át operatív kulcsértékekké. Elérése lépésenként a stratégiai terv megvalósulásához vezet. A középtávú tervben mutatkozik meg, hogy a fejlődés a stratégiai célok irányába történik-e. A stratégiai tervezés ellenőrzésének eszköze is. Időhorizontját a vállalatra vonatkozóan kell meghatározni. Gördülő tervezés, azaz a tervezési horizontot egy évvel toljuk előbbre. Minden tervciklusban a vállalat egy évet újonnan von be a középtávú tervezés folyamatába az elmúlt tervciklus utolsó két éve átdolgozásra kerül. Ez a gördülő tervezési mód biztosítja a tervértékek éves aktualizálását és azt, hogy a terv megfeleljen e legújabb információknak is. A mindenkori első évből vezethető le részletes éves tervezés. Közvetítő szerepet tölt be a stratégiai tervezés és az éves tervezés között. A középtávú tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.

OPERATÍV TERVEZÉS:

Az éves tervezés feladata, hogy a stratégiai terveket és a középtávú kulcsértékeket a következő üzleti év számára konkrét értékekké és intézkedésekké alakítsa. Az operatív terv a stratégiai és középtávú tervekből vezethető el, érhető el, hogy az adott üzleti év operatív tevékenysége megfeleljen a stratégiai célkitűzésnek. Az operatív éves tervezésben minden elszámolási egység felelősen részt vesz.
Az operatív tervezés jellemzői
  • Részleteiben átlátható időtávot ragad meg
  • Jól meghatározott gyakoriságú és időtartamú ütemezett folyamat
  • Leggyakrabban egy évet értünk alatta
  • A tartalmi kiindulást jelentő célokat, kereteket a stratégia határozza meg
  • A tervtételek nagy részletezettsége dominál
  • A tervtételek bontását megszabja az irányítási információigény
  • Kötött, kevesebb kreativitást, fantáziát igénylő munka
  • A döntési és szakmai kompetenciákat képviselő munkatársak jó munkamegosztás melletti együttműködését igényli


Tervezés elvi menete:

A/ éves tervezés egyszerű menete:
  1. terv felállítása egész cégre
  2. éves terv rövidebb időszakokra bontása
  3. összvállalati terv felbontása egységekre, ha kell
  4. éves terv alapján céges célok újragondolása
Premisszák: gazdálkodás keretfeltételei, melyek a vállalat befolyásolási körén kívül esnek, de a tervezésre hatásuk van
Határértékek: meghatározásuk a cégen belül történik, a stratégiai és középtávú tervekből vezethetők le, irányadó értékek, melyekhez minden tervet igazítani kell. Az éves terv elfogadásának megítélésére szolgálnak.
operatív tervezési naptár: résztervek megvalósítása érdekében a tervezés lépéseinek határidőit egyeztetik és betartják
B/ komplex VIR létrehozása:
  1. Info szükséglet meghatározása
  2. dönteni az info beszerzéséről és előkészítéséről
  3. beszámolási rendszer teljes körű meghatározása
  4. beszámolás gyakoriságának meghatározása
  5. beszámoló vizuális formája kialakítás
  6. beszámoló készítő és címzettek kijelölése
  7. elemzési eljárások meghatározása
  8. beszámoló rendszer dokumentálása

Vezetés információ szükséglete függ: cég gazd-i, társ-i környezete; cégméret; szervezeti és jogi forma. Infó fajta és jelleg; költségek és jövedelmezőség meghatározásától 
Információs források: egyértelműen ki kell jelölni, stratégiai tervezésnél az előrejelzések, operatívpiaci tervezésnél a ktgelszámolási rendszer.

A terv/tény eltéréselemzés:

Operatív controllingnál a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében, azzal szinkronban kell tényadatokat gyűjteni. A tényadatgyűjtés gyakorisága lehetőleg a naprakészség kell, hogy legyen. A terv/tény eltéréselemzést is ilyen bontásban kell elvégezni.
A stratégiai tervezés terv/tény eltéréelemzésnél a tényadatok gyűjtésének gyakoriságára féléves, éves, esetleg több éves ütemezés a jellemző. Az összehasonlítás alapján fontos egyrészt az operatív éves terv megvalósításának elemzése, másrészt az egyes intézkedési tervek, akciók megvalósítására szervezett projektek, részhatáridők, határidő, illetve az időarányos ráfordítások teljesítésének követése.
A terv/tény adatok összevetésének, a megvalósulás ellenőrzésének a célja az eltérések feltárása.
Az eltérések elemzése, vizsgálata. Az eltérésvizsgálat feladata az okok feltárása, egyrészt a tervezési munka javítása céljából, másrészt a folyamatokba való időben való esetleges beavatkozáshoz. Az eltérések vizsgálatánál a következő fő kérdéseket célszerű feltenni:
  • kellően megalapozottak-e a tervadataink
  • milyen mértékben tértek el a tényadatok a tervadatoktól
  • milyen okokra vezethetők vissza az eltérések

ELTÉRÉSELEMZÉS

Az eltéréselemzés célja, hogy:
  • megállapítsa az eltéréseket,
  • az eltérések okait,
  • időben segítse a döntések meghozatalát,
  • visszacsatolással javítsa a tervezési folyamatot,
  • támogassa a vállalkozási célok elérését.
Az eltéréselemzés során pedig a következő kérdésekre keresünk választ:
  • Elértük-e a célt, ill. a tervezett értéket?
  • Mekkora az abszolút és a relatív eltérés?
  • Az eltérések elérték-e a kritikus értéket, mértéket?
  • Milyen tényezőkre, okokra vezethetők vissza a tapasztalt eltérések?
Eltérések vizsgálhatók aszerint, hogy:
  • Tervezési hibákból fakadóak,
  • Magából a gazdasági tevékenységből származóak.
Az összehasonlításnak három vetülete ismert:
  • Az időbeli (dinamikus) összehasonlítás
  • A térbeli összehasonlítás
  • A terv-tény összehasonlítás
Tényezőkre bontás: egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel, ill. mutathatók ki.
A tényezőkre bontás módszereinek közös jellemzői:
  • Csak olyan mutatószámok vizsgálhatók, melyek hatótényezők szorzataként írhatók fel.
  • Előre rögzíteni kell a szorzatok tényezőinek sorrendjét.
  • Minél több hatótényezőt érdemes bevonni, az eredmény javítása érdekében.
  • Csak közelítő eredmény határozható meg!
Az eltéréselemzés alapmódszerei:
  • Az alternatív eltérés felbontás módszere
  • A kumulatív eltérés felbontás módszerei
  • Index módszer