19.)
Ön egy élelmiszer ipari üzemben termeléstervezési feladatokat
lát el. Mutassa be, hogy a termeléstervezés egyes fázisaiban
milyen tevékenységeket kell elvégezni!
Információtartalom
vázlata:
- A tervezés funkciói
- Termelés csoportosítása
- Termelési terv fogalma, típusai
- A terv készítésének a menete, kereskedelmi igényeknek megfelelően
- Felhasználható informatikai eszközök
Tervezés és controlling
A tervezés szoros kapcsolatban áll a controlling-rendszerrel. A controller a felelős a tervezési rendszer kialakításáért és koordinációjáért.
Controller = „tervezési menedzser”
A tartalmi tervezést a megvalósításért felelős szervezeti egységek végzik!
Controller = „tervezési menedzser”
A tartalmi tervezést a megvalósításért felelős szervezeti egységek végzik!
Tervezés:
„A célok, az intézkedések, az eszközök, ill. a célok eléréséhez vezető utak szisztematikus és a jövőre vonatkozó átgondolása és meghatározása.”
(Wild, 1974)
(Wild, 1974)
A tervezés funkciói:
- Célelérés
- Információ és dokumentáció
- Koordináció és integrálás
- Motiváció
- Célmeghatározás
- Biztonság
- Irányítás
- Innováció
A terv legfontosabb alkotórészei:
- Célok → Hová akarunk eljutni?
- Probléma → Mit kell tennünk? Miért?
- Erőforrások → Minek a segítségével valósíthatjuk meg?
- Felelős → Ki?
- Eredmény → Mit fogunk elérni?
- Határidő → Meddig?
- Intézkedések → Mit csináljunk? Hogyan valósítsuk meg?
- Feltételek → Milyen feltételek adottak?
A tervezés időhatárai és fokozatai:
- Stratégiai: Mit kell tennünk? (Milyen vállalati célokat követünk? Milyen utat választunk céljaink eléréséhez?)
- Taktikai: Hogyan valósítjuk meg? (Milyen intézkedéseket kell meghozni? Milyen eszközöket kell alkalmazni?)
- Operatív: Mi történjen konkrétan a jövő évben?
- Kerettervezés: Mekkora nyereséget kell a következő évben elérnünk?
Tervezési rendszer 4 eleme: stratégiai-, középtávú-, operatív- és projekttervezés
STRATÉGIAI:
Tudatos jövő formálás. Fejlődés mérföldköveit határozza meg, több éves tervek szakaszolják, mutatók és számszerű előirányzatok, a Stratégiával összekapcsolja az Éves Operatív Terveket.
Folyamata: jelenlegi helyzet részletes elemzése -> jövőre vonatkozó elképzelések, célok meghatározása -> megvalósítás módjainak vizsgálata -> kiválasztás Eredménye: stratégiai terv, mely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó koncepciót
Ezen belül kerül sor a vállalat hosszú távú fejlődési irányának meghatározására. Megfogalmazódik, hogy a vállalat milyen célokat fog az elkövetkezendő néhány évben követni, és a célokat milyen eszközökkel kívánja megvalósítani. Eredménye annak meghatározása, hogy milyen termékekkel, milyen piacokon kívánják a vállalat jövőbeli eredményeit megvalósítani és milyen alapvető döntésekre van szükség. Célja, hogy felvázolja azokat a kereteket, melyek alapvetően meghatározzák a vállalat mozgásterét. Feladata, hogy megnevezze a jövőbeni siker forrásait, azokat továbbfejlessze. A stratégiai terv lefekteti a vállalat fejlődésének sarokpontjait, a tervezési folyamat további lépései alakítanak és konkretizálnak. A stratégiai tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.
Folyamata: jelenlegi helyzet részletes elemzése -> jövőre vonatkozó elképzelések, célok meghatározása -> megvalósítás módjainak vizsgálata -> kiválasztás Eredménye: stratégiai terv, mely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó koncepciót
Ezen belül kerül sor a vállalat hosszú távú fejlődési irányának meghatározására. Megfogalmazódik, hogy a vállalat milyen célokat fog az elkövetkezendő néhány évben követni, és a célokat milyen eszközökkel kívánja megvalósítani. Eredménye annak meghatározása, hogy milyen termékekkel, milyen piacokon kívánják a vállalat jövőbeli eredményeit megvalósítani és milyen alapvető döntésekre van szükség. Célja, hogy felvázolja azokat a kereteket, melyek alapvetően meghatározzák a vállalat mozgásterét. Feladata, hogy megnevezze a jövőbeni siker forrásait, azokat továbbfejlessze. A stratégiai terv lefekteti a vállalat fejlődésének sarokpontjait, a tervezési folyamat további lépései alakítanak és konkretizálnak. A stratégiai tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.
Feladatai vállalati szinten:
1. Csoport – Helyzetelemzés:
- üzletági struktúra vizsgálat, definiálás
- környezetelemzés, lehetőségek és veszélyek vizsgálata
- váll-i képességek elemzése, erős-gyenge pontok vizsgálata
- üzletági struktúra elemzése, piaci poziciók vizsgálata
2. Csoport – Filozófia + fő stratégia:
- filozófia meghatározás( milyen szerep és szervezet)
- küldetés meghatározása (milyen módszer, piac, üzletág)
- stratégiai célok pontosítása
3. Csoport –üzletági struktúra fejlesztése:
- jövőkép kialakítása
4. Csoport – részstratégiák:
- célok és akciók felvázolása, melyek pozíciónkat javíthatják
Üzletági szinten:
- Csoport –stratégiai diagnózis készítés
- mozgástérelemzés, cél az üzletági szintű környezet-esély-veszély fe-vázolása
- versenyképesség elemzés, cél: erős és gyenge pontok üzletági szinten
- Csoport – üzletági szinten stratégiák
- piaci pozíciót javító célok meghatározása
- stratégia típus, versenyzés módja megh.
- feltételek megh.
Stratégiai koncepció felépítése:
Stratégiai diagnózis -> vállalati filozófia -> fő célok -> részstratégiák (üzletági ill. képességfejlesztő célok és akciók)
Stratégiai diagnózis -> vállalati filozófia -> fő célok -> részstratégiák (üzletági ill. képességfejlesztő célok és akciók)
KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS:
A stratégiai célkitűzéseket ülteti át operatív kulcsértékekké. Elérése lépésenként a stratégiai terv megvalósulásához vezet. A középtávú tervben mutatkozik meg, hogy a fejlődés a stratégiai célok irányába történik-e. A stratégiai tervezés ellenőrzésének eszköze is. Időhorizontját a vállalatra vonatkozóan kell meghatározni. Gördülő tervezés, azaz a tervezési horizontot egy évvel toljuk előbbre. Minden tervciklusban a vállalat egy évet újonnan von be a középtávú tervezés folyamatába az elmúlt tervciklus utolsó két éve átdolgozásra kerül. Ez a gördülő tervezési mód biztosítja a tervértékek éves aktualizálását és azt, hogy a terv megfeleljen e legújabb információknak is. A mindenkori első évből vezethető le részletes éves tervezés. Közvetítő szerepet tölt be a stratégiai tervezés és az éves tervezés között. A középtávú tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.
OPERATÍV TERVEZÉS:
Az éves tervezés feladata, hogy a stratégiai terveket és a középtávú kulcsértékeket a következő üzleti év számára konkrét értékekké és intézkedésekké alakítsa. Az operatív terv a stratégiai és középtávú tervekből vezethető el, érhető el, hogy az adott üzleti év operatív tevékenysége megfeleljen a stratégiai célkitűzésnek. Az operatív éves tervezésben minden elszámolási egység felelősen részt vesz.
Az operatív tervezés jellemzői
Az operatív tervezés jellemzői
- Részleteiben átlátható időtávot ragad meg
- Jól meghatározott gyakoriságú és időtartamú ütemezett folyamat
- Leggyakrabban egy évet értünk alatta
- A tartalmi kiindulást jelentő célokat, kereteket a stratégia határozza meg
- A tervtételek nagy részletezettsége dominál
- A tervtételek bontását megszabja az irányítási információigény
- Kötött, kevesebb kreativitást, fantáziát igénylő munka
- A döntési és szakmai kompetenciákat képviselő munkatársak jó munkamegosztás melletti együttműködését igényli
Tervezés elvi menete:
A/ éves tervezés egyszerű menete:
- terv felállítása egész cégre
- éves terv rövidebb időszakokra bontása
- összvállalati terv felbontása egységekre, ha kell
- éves terv alapján céges célok újragondolása
Premisszák: gazdálkodás keretfeltételei, melyek a vállalat befolyásolási körén kívül esnek, de a tervezésre hatásuk van
Határértékek: meghatározásuk a cégen belül történik, a stratégiai és középtávú tervekből vezethetők le, irányadó értékek, melyekhez minden tervet igazítani kell. Az éves terv elfogadásának megítélésére szolgálnak.
operatív tervezési naptár: résztervek megvalósítása érdekében a tervezés lépéseinek határidőit egyeztetik és betartják
operatív tervezési naptár: résztervek megvalósítása érdekében a tervezés lépéseinek határidőit egyeztetik és betartják
B/ komplex VIR létrehozása:
- Info szükséglet meghatározása
- dönteni az info beszerzéséről és előkészítéséről
- beszámolási rendszer teljes körű meghatározása
- beszámolás gyakoriságának meghatározása
- beszámoló vizuális formája kialakítás
- beszámoló készítő és címzettek kijelölése
- elemzési eljárások meghatározása
- beszámoló rendszer dokumentálása
Vezetés információ szükséglete függ: cég gazd-i, társ-i környezete; cégméret; szervezeti és jogi forma. Infó fajta és jelleg; költségek és jövedelmezőség meghatározásától
Információs források: egyértelműen ki kell jelölni, stratégiai tervezésnél az előrejelzések, operatívpiaci tervezésnél a ktgelszámolási rendszer.
A terv/tény eltéréselemzés:
Operatív controllingnál a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében, azzal szinkronban kell tényadatokat gyűjteni. A tényadatgyűjtés gyakorisága lehetőleg a naprakészség kell, hogy legyen. A terv/tény eltéréselemzést is ilyen bontásban kell elvégezni.
A stratégiai tervezés terv/tény eltéréelemzésnél a tényadatok gyűjtésének gyakoriságára féléves, éves, esetleg több éves ütemezés a jellemző. Az összehasonlítás alapján fontos egyrészt az operatív éves terv megvalósításának elemzése, másrészt az egyes intézkedési tervek, akciók megvalósítására szervezett projektek, részhatáridők, határidő, illetve az időarányos ráfordítások teljesítésének követése.
A terv/tény adatok összevetésének, a megvalósulás ellenőrzésének a célja az eltérések feltárása.
Az eltérések elemzése, vizsgálata. Az eltérésvizsgálat feladata az okok feltárása, egyrészt a tervezési munka javítása céljából, másrészt a folyamatokba való időben való esetleges beavatkozáshoz. Az eltérések vizsgálatánál a következő fő kérdéseket célszerű feltenni:
A stratégiai tervezés terv/tény eltéréelemzésnél a tényadatok gyűjtésének gyakoriságára féléves, éves, esetleg több éves ütemezés a jellemző. Az összehasonlítás alapján fontos egyrészt az operatív éves terv megvalósításának elemzése, másrészt az egyes intézkedési tervek, akciók megvalósítására szervezett projektek, részhatáridők, határidő, illetve az időarányos ráfordítások teljesítésének követése.
A terv/tény adatok összevetésének, a megvalósulás ellenőrzésének a célja az eltérések feltárása.
Az eltérések elemzése, vizsgálata. Az eltérésvizsgálat feladata az okok feltárása, egyrészt a tervezési munka javítása céljából, másrészt a folyamatokba való időben való esetleges beavatkozáshoz. Az eltérések vizsgálatánál a következő fő kérdéseket célszerű feltenni:
- kellően megalapozottak-e a tervadataink
- milyen mértékben tértek el a tényadatok a tervadatoktól
- milyen okokra vezethetők vissza az eltérések
ELTÉRÉSELEMZÉS
Az eltéréselemzés célja, hogy:
- megállapítsa az eltéréseket,
- az eltérések okait,
- időben segítse a döntések meghozatalát,
- visszacsatolással javítsa a tervezési folyamatot,
- támogassa a vállalkozási célok elérését.
Az eltéréselemzés során pedig a következő kérdésekre keresünk választ:
- Elértük-e a célt, ill. a tervezett értéket?
- Mekkora az abszolút és a relatív eltérés?
- Az eltérések elérték-e a kritikus értéket, mértéket?
- Milyen tényezőkre, okokra vezethetők vissza a tapasztalt eltérések?
Eltérések vizsgálhatók aszerint, hogy:
- Tervezési hibákból fakadóak,
- Magából a gazdasági tevékenységből származóak.
Az összehasonlításnak három vetülete ismert:
- Az időbeli (dinamikus) összehasonlítás
- A térbeli összehasonlítás
- A terv-tény összehasonlítás
Tényezőkre bontás: egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel, ill. mutathatók ki.
A tényezőkre bontás módszereinek közös jellemzői:
- Csak olyan mutatószámok vizsgálhatók, melyek hatótényezők szorzataként írhatók fel.
- Előre rögzíteni kell a szorzatok tényezőinek sorrendjét.
- Minél több hatótényezőt érdemes bevonni, az eredmény javítása érdekében.
- Csak közelítő eredmény határozható meg!
Az eltéréselemzés alapmódszerei:
- Az alternatív eltérés felbontás módszere
- A kumulatív eltérés felbontás módszerei
- Index módszer
