15. Kereskedelem

15. Ön alkalmazottként dolgozik egy nagyvállalatnál. A munkáltatójának milyen jogai és kötelességei vannak?

Önt milyen jogok illetik meg és mik a kötelezettségei? A válaszadáshoz értelmezze a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó paragrafusát!

1. A munkáltató jogai: utasítás, kiküldetés, kirendelés, eltiltás, ellenőrzés

Utasítás

A munkavállaló köteles a munkát a munkáltató utasítása szerint végezni. Nem köteles azonban teljesíteni az utasítást, ha az jogszabályba vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos szabállyal ütközik. Jogosult továbbá megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben az utasítás végrehajtása másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, köteles a munkát megtagadni. Veszélyeztetésnek minősül kiváltképp a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya, a probléma megszüntetését célzó fellépések miatt semmilyen hátrányt nem szenvedhet a munkavállaló.

Kiküldetés, kirendelés

Az Szja-törvény 3. § 11. pontja értelmében kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.

A korábbi Mt. (2012. december 31-ig még hatályos) rendelkezései egyértelműen különbséget tettek kiküldetés és kirendelés között. Eszerint kiküldetésről akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a munkáltató irányítása alatt marad, továbbra is a munkáltató javára végzi munkáját, de munkavégzési helye a szokásoshoz képest megváltozik. Kirendelés esetén – ezzel szemben – az utasítást adó munkáltató személye változik meg, vagyis a munkáltató ideiglenesen átengedi a munkavállalót más munkáltatónak, aki a napi munka irányítását is átveszi. Az új Mt. 2013. január 1-től hatályba lépő rendelkezései ezt a megkülönböztetést már nem tartalmazzák, egységesen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályairól rendelkeznek. Ennek ellenére a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás formái közötti fenti különbségek megmaradnak.

Eltiltás

A munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása. Ennek megvalósítása érdekében - megfelelő vizsgálattal - a munkáltató jogosult és egyben köteles is rendszeresen ellenőrizni, hogy a dolgozó

• alkoholos befolyásoltságtól való mentesség, illetve
• az alkoholtilalom

szabályait betartotta, vagy sem.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ha a munkavállaló az ellenőrzés keretében elrendelt vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. Így például a vizsgálat elvégzését megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható és az eltiltás időtartamára a munkabére megvonható, illetve a kollektív szerződés rendelkezése esetén a vétkes kötelezettségszegés esetére előírt hátrányos vagy más jogkövetkezmények alkalmazhatók vele szemben.

Ellenőrzés

A korábbi szabályozással ellentétben a törvény rendezi a munkavállaló ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

Gyakori probléma a munkahelyek bekamerázása. Ez jogszerű lehet, ha például a

munkavállalók testi épségének megőrzését, a káresetek megelőzését szolgálja, jogellenes

viszont, ha a kamerákat például az öltözőben vagy a pihenőhelyiségben helyezik el. A

magánélet ellenőrzésének tilalma munkaidőben és azon kívül is érvényes, például a

munkaidőn kívül is használható cégautóban elhelyezett helyzet meghatározó eszközzel nem

követheti nyomon a munkáltató, merre járt a munkavállaló a pihenőidejében.

Ha a munkáltató a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszközöket alkalmaz,

a munkavállalót az eszközök alkalmazásáról előzetesen tájékoztatnia kell.

2. A munkáltató kötelezettségei

A munkáltatónak a munkaviszony alapján kötelezettségei vannak:

1. megfelelő munkafeltételek biztosításában,
2. a munkavállalók foglalkoztatásának megszervezésében,
3. a szabadidő kiadása terén,
4. a munkavállaló munkájának díjazása terén,
5. a béren felüli juttatások kiadása terén.

1. A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
   A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.
   A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
   A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
2. A munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni, ebből kifolyólag a munkavállalónak joga van ahhoz, hogy foglalkoztassák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadó mindig köteles a munkavállalót munkával ellátni. Amennyiben a munkáltató bármilyen ok miatt nem képes (vagy nem akar) e kötelezettségének eleget tenni (mondjuk egy beérkező szállítmány csúszása vagy egyéb ok miatt), akkor erre az időre úgynevezett “állásidőt” kell fizetnie a munkavállaló számára. A munkavállalót abból kifolyólag, hogy a munkaadó munkaszervezési, gazdasági, vagy bármilyen másik okból kifolyólag nem tudja foglalkoztatni, kár nem érheti. A munkaviszonyban tehát ennek kockázatát egyedül a munkaadó viseli tekintettel arra, hogy egyedül ő van abban a helyzetben, hogy bármilyen ráhatása legyen az eseményekre.  Amennyiben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét megszegi (jellemző például, hogy egy eltávolítandó munkavállaló alól “kiszervezik” a munkát, és gyakorlatilag házon belüli munkanélküliként várják, hogy a munkavállaló feleslegesnek érezze magát, és felmondjon) a munkavállaló jogosan élhet a azonnali hatályú felmondás lehetőségével, annak minden, a munkáltató számára hátrányos következményeivel együtt.
3. A munkaviszony tartós, állandó jellegéből fakad, hogy nagy jelentősége van a szabadidőnek, amely alatt a munkavállaló kipiheni fáradalmait, illetőleg fontos és méltányolandó személyes okból vagy közérdekből munkájától távol maradhat. A szabadidő általános jellemzője, hogy annak tartama alatt a munkavállaló a munkavégzési, a munkáltató pedig foglalkoztatási kötelezettség alól mentesül. Fajtái: a pihenőidő, a szabadság és a munkaidő kedvezmény.
4. A munkáltató köteles bért fizetni, a munkavállaló tehát jogosult arra, hogy munkabért kapjon. A munkabérről a munkavállaló nem mondhat le, munkaviszony keretében a díjazás nélküli munkavégzés tilos. A munkabér mértékét a felek megállapodása határozza meg. E fő szabály alól kivételt képez a kötelező minimálbér. 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén a kötelező minimálbér 101 500 forint.
5. Ezeket a juttatásokat a munkavállalók nem a végzett munka alapján kapják. Általános jellemzőjük, hogy az életkörülmények javítását, kulturális, jóléti, egészségügyi szükségletek kielégítését szolgálják.

Leggyakoribb formái:

• segély és előleg,
• munkahelyi étkeztetés,
• munkásszállás,
• munkásszállítás,
• munkaruha,
• lakásépítés-támogatás,
• üdültetés, sport- és kulturális tevékenység támogatása,
• gyermekintézmények támogatása.

A munkaadóknak 2007. január 1-jétől a munkaviszonyok létesítésének és megszűnésének tényét - egyéb adatok mellett - az (illetékes elsőfokú) állami adóhatóság felé kell jelenteniük elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A vállalkozások számára céljaik megvalósításához alapvető fontosságú az emberi erőforrás, az általuk foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége.

A dolgozókról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a dolgozó személyi adatait, az alkalmazás módját, idejét, bérét és egyéb adatokat.

Annak vizsgálatához, hogy melyik dolgozó mennyi időt töltött el a munkahelyén a munkaidő-beosztás és a jelenléti ív szolgál.

A dolgozó munkában eltöltött idejét jelenléti ívvel ellenőrzik, ez képezi a munkabér elszámolásának alapját. A kifizetésre kerülő munkabérről és a levonásokról havonta munkabér elszámolási ív készül, melyet a dolgozó a munkabérével együtt kézhez kap.

3. A munkavállaló

Attól függően, hogy a munkavállaló magánszemély hány éves, különböző előírások vonatkozhatnak rá. Természetesen a törvény elsősorban a kiskorú munkavállalókra ír elő plusz szabályozásokat, annak érdekében, hogy biztosítja a kiskorúak munkavállalását, és védje is őket.

A törvény értelmében minden olyan személy, aki betöltötte a tizenhatodik életévét munkavállalóként bármikor létesíthet munkaviszonyt.

Az iskolai szünet időtartama alatt az előbbiektől eltérően létesíthet munkaviszonyt az a tizenötödik életévét betöltött személy, aki általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében folytatja a tanulmányait.

A tizenhatodik életévét be nem töltött munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a korábban meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztatható.

Fiatal munkavállalónak az a személy minősül a munkaviszony szempontjából, aki még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét.

3. 1 A munkavállaló jogai:
Biztosítani kell számára az előírt védőeszközt, védőfelszerelést, védőruhát, védőberendezést.

Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítását, betanulási időt.

Joga van a munkát megtagadni, ha olyan tevékenységet kell végeznie, ami a biztonságos munkavégzés feltételei nélkül valósulna meg.

Joga van megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások testi épségét fenyegeti

3.2 A munkavállaló kötelezettségei

A munkavállaló munkaviszonyból fakadó alapvető kötelezettsége a munkavégzés, amely a következő elemekből tevődik össze:
Megjelenés: a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.
Munkavégzés: a munkaidőt teljes egészében a munkáltató utasításai szerint meghatározott feladatok elvégzésére kell fordítani. Más módon megfogalmazva nem csak a részvétel fontos.
Rendelkezésre állás: szorosan kapcsolódik az előző két elemhez, készen kell állni arra, hogy a munkáltató által adott vagy kért feladatokat elvégezze a munkavállaló. (pl. készenlét).
Gondos, előírásszerű munkavégzés: a munkát az adott munkavállalótól elvárható szakértelemmel és gondossággal kell végezni.
Személyes munkavégzés: a munkavállaló mindig személyesen köteles a munkakörébe tartozó feladatokat elvégezni. Kollégát sem lehet megkérni „önhatalmúlag”, csak a munkáltató dönthet a helyettesítésről.

Előkészítő és befejező munkák elvégzése: egyes munkavégzés előtti és utáni teendőket kell elvégezni (pl. gépek beállítása, elektromos gépek áramtalanítása), és az erre fordított idő beleszámít a munkaidőbe.
Továbbképzés: a képzési kötelezettség munkáltató általi teljesítésének egyik lehetséges módja a továbbképzés. A szükséges ismeretek elsajátításához a munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy az általa meghatározott képzésen részt vegyen.

Tanulmányi szerződés
A munkáltató szakember-szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a munkavállalóval. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló részére a szerződésben meghatározott támogatást (pl. tandíj, szabadság, ösztöndíj) nyújtja annak tanulmányai alatt. A munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a szerződés szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a szerződésben meghatározott időn keresztül munkaviszonyát fenntartja. Ennek az időtartamnak a nagysága eltérő (max. 5 év), és a támogatás mértékével arányosnak kell lennie.

Tehát, a munkavállaló köteles:

-  a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,

• munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
• munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,
• a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani
• munkatársaival együttműködni.

A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.

A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával egy harmadik személytől díjazásban részesült.

Ezek a legfontosabb szabályok, amelyek a munkaadót és a munkavállalót terhelik a végzett, és amelyek megszegése esetén a másik fél jogszerűen mondhatja fel azonnali hatállyal a munkaviszonyt, annak minden következményével együtt.