Az
élelmiszeripar történelmi fejlődésének áttekintő vázlata
|
Időszak
|
Élelmiszeripar
jellemzése:
|
|
Őskor
|
Zsákmányoló, gyűjtögető életmód. A
húsipar és a sütőipar alapjainak megalakulása. (Húsipar: az
ősember elfogta, feldarabolta, szétosztotta; Sütőipar: bogyók, magvak gyűjtése → lepénysütés) |
|
Ókor
|
Megjelennek az ősi tartósító eljárások.
Konzervipar alapjainak kialakulása. |
|
Középkor
|
Az élelmiszereket – a malomaipartól eltekintve- háztartási
keretek között állították össze. Létrejönnek a céhek
(azonos szakmák érdekvédelmi szakszervezetei).
|
|
1867-1922
|
Gyáriparszerű termelés kialakulása, dinamikus
iparfejlődés külföldi tőke megjelenése. Meghatározó iparág
a malomipar.
|
|
1922-1945
|
Kétpólusú élelmiszeripar (80% nagyüzem, gépesített
és 20% kisüzem, csak a főbb folyamatok gépesítettek)
|
|
1945
|
Államosítás
|
|
1945-1970
|
Iparági fejlesztések. Növekszik
a húsipar szerepe és a malomipar háttérbe szorul. Előtérbe
kerül az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása.
|
|
1970-1990
|
Erőteljes fejlesztések. Exportorientált élelmiszeripar
kialakulása. Az élelmiszeripar mennyiségi termelésről
fokozatosan áttér a minőségi termelésre. A minőségi
élelmiszer előállítás szükségessé tette az
élelmiszeriparban dolgozók oktatását és a szakember képzést.
1988-ban minőségellenőrzés az élelmiszer előállítás
teljes folyamata alatt. |
|
1990-1994
|
Privatizáció kezdete. A belföldi élelmiszerfogyasztás
helyzetét a gazdasági és a társadalmi tényezők együttesen
határozzák meg.
|
|
1994-től
|
Privatizáció befejezése. Európa Uniós csatlakozásnak való
megfelelés.
|
