http://xa.yimg.com/kq/groups/20903147/839866291/name/taptan_szigorlatte...
Szénhidrátok: olyan szénvegyületek, amelyekben alkoholos hidroxil-, oxo-, és étercsoport van.
Szénhidrátok csoportosítása:http://cukormentes.hu/szenhidrat.html
- A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidrátok, savas hidrolízissel[3] nem bonthatók egyszerűbb cukrokká.
A legegyszerűbb cukrok tartoznak ide, melyek savas vagy enzimes lebontással nem bonthatók egyszerűbb cukormolekulákká. A legfontosabb monoszacharidok a szőlőcukor (glükóz), és a gyümölcscukor (fruktóz).
- vízben jól oldódnak
Monoszacharidok: melyek savas hidrolízissel további kisebb cukormolekulákká nem bonthatók. - A diszacharidok és oligoszacharidok összetett szénhidrátok, két vagy néhány (3,4,5...) monoszacharid molekulából állnak.
Két vagy néhány, egyszerű szénhidrát (monoszacharid) molekulából állnak. Legfontosabb képviselői a szacharóz vagy répacukor, mely azonos a köznapi értelemben vett cukorral, a laktóz vagy tejcukor, a maltóz, vagy malátacukor, és a cellobióz.
Szintén édes ízű, víz-oldékony vegyületek.
- A poliszacharidok bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, melyek nagyon nagy számú monoszacharid molekulából állnak.
Aminosavak: olyan vegyületek, melyek molekuláiban amino- és karboxilcsoport is előfordul
Peptidkötés: az aminosavrészek között létrejött amidkötés.
Hidrolízis: vízzel történő vegyi (kémiai ) reakció, lehet savas és/ vagy enzimes (lúgos, vizes)
Hidroxilcsoport: az oxigénatom egy kötéssel kapcsolódik a szénatomhoz és egy kötéssel a hidrogénatomhoz.
Oxocsoport: az oxigénatom mindkét kötésével ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik.
Aldehid: azon oxovegyületek, ahol az oxocsoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik.
Keton: azon oxovegyületek, ahol az oxocsoport láncközi vagy gyűrű tagját képző szénatomhoz kapcsolódik.
Karbonilcsoport: oxovegyületek egyik funkciós csoportja, ahol egy szénatom és egy oxigénatom kapcsolódik össze kettős kötéssel.
Karboxilcsoport: összetett funkciós csoport, egy szénatomhoz két oxigénatom kapcsolódik, az egyik mint oxocsoport, a másik mint hidroxilcsoport.
Disszociáció: elkülönülés, szétválás, ionokra bomlás
Keményítő: A keményítő növényi poliszacharid, egy szénhidrát.
α-D-glükózegységekből épül fel. Spirális alakú, el nem ágazó amilózból, és elágazó láncú amilopektinből áll. Kémiai képlete (C6H10O5)n, ahol n egy magas szám. Főként magokban, gumókban, hüvelyesekben található. Gazdag keményítőtartalmú növények például a gabonafélék: búza, rozs, zab, a burgonya, a kukorica és a rizs.
Cellulóz: A cellulóz poliszacharid: nagyon sok szőlőcukor-molekula összekapcsolódásával kialakuló láncmolekula. A cellulóz-molekula lánca egyenes, ezért alkalmas , hogy a növények szárában szilárdító rostokat alkosson. A rostos ételek fogyasztása fontos a jó emésztés érdekében. Ez annak ellenére így van, hogy a cellulózt az ember emésztőrendszere nem képes lebontani. Hiába áll csupa szőlőcukor-molekulából, nincs tápértéke.
Képlete (C6H10O5)n. A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz. Pontosabban a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a. A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. (teljes kiőrlésű lisztben van jelen a búza héja miatt).
Ipari felhasználása: papírgyártás, szálasanyag-gyártás (pl. viszkóz, acetát, triacetát), robbanóanyagok (lőgyapot), és celofán gyártása.
http://guruz.hu/~dezo/Transzport/Beadando/Feherjek.htm
Teljes értékű fehérje: Azon a tápanyag, amely az összes esszenciális aminosavat tartalmazza (tojás, tej, szójafehérje).
Fehérjék: aminosavakból felépülő polipeptidláncok.
Elsődleges szerkezet(primer): aminosavak kapcsolódási sorrendje.
Másodlagos szerkezet(szekunder): a polipeptidlánc kedvező térbeli elrendeződése (α-helix és β-lánc)
Harmadlagos szerkezet(tercier): az adott, globuláris fehérjemolekula egészének térszerkezete adja
Negyedleges szerkezet(kvaterner): egy adott fehérjemolekulának más fehérjékhez vagy egyéb vegyületekhez való térbeli viszonya adja.
