Szabályozás: 1993. évi (XCIII) törvény a munkavédelemről, az együttműködés kötelező:
- állam
- munkáltató
- munkavállaló közt.
→ az ÁLLAM törvény hoz, szabályoztat, rendeletet kiad és a felügyeleti szervek kinevezése ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat), OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)
→ MUNKÁLTATÓ : a munkahelyi körülmények megfelelő biztosítása, kialakítása, helyi szabályzat megalkotása, betartása
→ MUNKAVÁLLALÓ: betartani a szabályokat nem köteles, ha a saját vagy más testi épségét veszélyezteti
Munkavédelmi törvény: 8 fejezet
1. fejezet: Általános rendelkezések , amelyek mindenkire vonatkoznak
2. fejezet: Az állam feladatai és a végrehajtási szervek
3. fejezet: Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, követelmények
4. fejezet: A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei
5. fejezet: Munkabalesetekkel kapcsolatos tudnivalók, foglalkozási ártalom bejelentése, vizsgálata, nyilvántartása
6. fejezet: Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
7. fejezet: Munkavédelmi hatóság főfelügyelete
A: Távmunka (szabályozásánál) eltérő munkavédelmi szabályozás
8. fejezet: Értelmező rendelkezések
Munkavédelem felosztása
1. Munka és üzemegészségügy
2. Munka élettan
3. Baleset elhárítás
4. Élelmiszer higiénia
1. Munka és üzemegészségügy: a munka és a munkakörülményeket vizsgálja és a szervezet közötti összefüggéseket.
Munkavégzés során ható tényezők:
- fizikai (hő, zaj, rázkódás, por)
- kémiai (vegyszerek, tisztítószerek)
- biológiai (vírusok, mikrobák, baktériumok)
- pszihés /fiziológiai
2. Munka élettan: biológiai / munka ritmus összefüggését vizsgálja
3. Baleset elhárítás: váratlanul, rövid idő alatt, véletlenszerűen, károsodást, halált okoz. Az ok okozatot vizsgálja → megelőzést szolgálja
4. Élelmiszer higiéniai:
- személyi higiénia
- üzemi tisztaság
- élelmiszer előállítás
- szociális létesítmények biztosítása
